N�met juh�sz
	Sok embert�l hallani m�g napjainkban is, amikor a fajt�r�l besz�lnek, hogy egyszer�en csak farkaskuty�nak emlegetik. A p�rhuzam pedig �nmag�t adja, val�ban f�lfedezhet�k a n�met juh�szkuty�n a farkas klasszikus anat�miai form�i, noha - az evol�ci�s rokons�got kiv�ve - nincs k�zvetlen k�z�k egym�shoz. T�ny az, hogy - mint neve is jelzi- N�metorsz�gb�l sz�rmazik
A fajta t�rt�nete, kialakul�sa Max vom Stephanitz lovaskapit�ny �lmodott meg a m�lt sz�zadban egy nemzeti kutyafajt�t, ami olyan k�ls�- �s bels� tulajdons�gokkal rendelkezik, melyek a legsz�lesebb k�r� alkalmaz�s�t tett�k volna lehet�v�. A k�ls� minta pedig adott volt: a farkas, melynek megjelen�se, anat�miai fel�p�t�se �vmilli�k alatt t�k�letesedett �s nyerte el azt a form�t, ami a legjobban megfelelt �letbenmarad�s�hoz, illetve fennmarad�s�hoz. Az eredetileg ny�jak �rz�s�re haszn�lt n�met juh�szkuty�k az els� vil�gh�bor�ban is hatalmas szerepet v�llaltak. K�zel 9 milli� ember halt meg 1914 �s 1918 k�z�tt. A h�bor� �ldozat�ul esett kuty�kr�l nincsenek �tfog� adatok, de azt tudjuk, hogy a n�met csapatok oldal�n 7 000 kutya halt h�si hal�lt, szinte kiz�r�lag n�met juh�szkuty�k.
	E fajt�nak soksz�n� a m�ltja, de ez a sokoldal� egyben a n�met juh�szkutya jelene, �s minden bizonnyal j�v�je is. T�k�letes csal�di kutyak�nt, eredm�nyes sportkutyak�nt vagy �ppen, mint lavina-, ment�- (l�sd a magyar Mancsot!), vakvezet�- vagy k�b�t�-szerkeres� kutyak�nt szolg�lja az embert. Minden olyan ter�leten ott van, ahol csak elk�pzelhet� egy n�gyl�b� seg�ts�ge.
Univerz�lis t�rs! �rtelmes tekintete, h�s�ge, harmonikus testfel�p�t�se, �rz�-v�d� k�szs�ge, temperamentuma, sokoldal� alkalmazhat�s�ga r�v�n az ember ide�lis seg�t�t�rsa. Ezen tulajdons�gai teszik lehet�v�, hogy ak�r mint csal�dtag, sportt�rs vagy szolg�lati kutya, az ember bar�tjak�nt �s seg�t�t�rsak�nt jelenjen meg. Mint rend�ri, mint k�b�t�szer-keres�, mint lavinakutat�, vagy mint katasztr�fa kutat�kutya is bizony�totta hihetetlen sokuldal�s�g�t.
	Sz�ne: leggyakoribb a fekete h�t, s�rga v�gtagokkal, tov�bb� lehet ordas �s egysz�n� fekete. Marmagass�ga: 60-65 cm (kan), 55-60cm (szuka). S�lya: 25-35 kg. A kutyafajt�k j� tulajdons�gainak b�mulatos koh�ja. Tal�n ez az oka, hogy ma a vil�g egyik legjobban elterjedt fajtakuty�j�r�l besz�lhet�nk.
N�pszer�s�ge- tal�n a t�lzott szapor�t�s�nak k�sz�nhet�en- manaps�g cs�kkent, de ez m�g a fajta el�ny�re is v�lt, hiszen a gyeng�bb, rosszabb tulajdons�g� kuty�k nem ker�ltek tov�bbteny�szt�sre �s �gy tal�n faj is visszanyerheti r�gi f�ny�t