• A kuty�k h�sev� eml�s�kb�l fejl�dtek ki.
• A h�zikutya legk�zelebbi rokona a farkas.
• A ma �l� fajt�kat az emberi beavatkoz�s alak�totta ki.

Az evol�ci� sor�n a kutya �s a kutyaf�l�k (latinul Canidae) csal�dj�nak t�bbi tagja egyar�nt a f�ves puszt�kon val� zs�km�nyszerz� �letm�dhoz alkalmazkodott. A kutya (Canis familiaris) legk�zelebbi rokonaival – a farkassal, a pr�rifarkassal �s sz�mos sak�lfajjal – a Canis nemhez tartozik. Ebbe a nembe soroljuk m�g a r�k�t, a hi�n�kat, az afrikai vadkuty�t �s a nyestkuty�t, �sszesen 21 fajt. A fent felsorolt �llatok evol�ci�s m�ltja k�z�s, ez�rt rengeteg hasonl�s�g fedezhet� fel viselked�s�kben.

A farkas �s

A h�zikutya eredet�re ir�nyul� t�bb mint sz�z�ves kutat�munka eredm�nyek�nt az anat�musok �s az �llati viselked�s kutat�i m�ra kijelenthetik, hogy a kutya k�zvetlen �se a farkas. A kutyaf�l�k csal�dj�ban a farkasra (Canis lupus) jellemz� legink�bba t�rsas l�t, �s n�la tal�ljuk a legv�ltozatosabb szervez�d�s� �s m�ret� k�z�ss�geket. A farkasok bund�juk tekintet�ben is nagyon v�ltozatosak. M�g a vad�szat meg nem tizedelte, a sz�razf�ldi eml�s�k k�z�l a farkas volt a legelterjedtebb.

Az els� h�zias�tott kutya

Val�sz�n�tlen, hogy a h�zikutya sz�nd�kos szelekt�v teny�szt�ssel alakult volna ki a farkasb�l. K�zelebb �llhat az  igazs�ghoz az az elk�pzel�s, mely szerint a kutya „�nmag�t h�zias�totta”, �s a m�ret�ben, �lettani jellemz�iban �s viselked�s�ben bek�vetkezett kezdeti v�ltoz�sok term�szetes szekci�i eredm�nyei. Nagyj�b�l 12.000 �vvel ezel�tt az els� �lland� emberi telep�l�sek magukhoz vonzott�k a farkasokat. Az �j k�rnyezet kedvezett a kism�ret�, t�rsas �letm�d� �llatok fennmarad�s�nak. Nem k�ts�ges, hogy az ember farkask�lyk�ket rabolt az almokb�l, �s maga nevelte fel �ket. A bel�l�k kialakult kuty�k �rizt�k a t�borhelyeket, seg�tettek a vad�szatban, �s t�pl�l�kul szolg�ltak, amikor a vad�llom�ny megcsappant.

A mai kutya

A k�rnyezet szelekci�s nyom�s�nak hat�s�ra a farkas kisebb lett, megbar�tkozott az emberrel, s�t t�rs�v� v�lt. Ez a v�ltoz�s azonban m�g a ma �l� sz�mtalan kutyafajta kialakul�sa el�tt, az ember sok-sok kutyagener�ci�n �t alkalmazott szelekt�v teny�szt�se k�vetkezt�ben j�tt l�tre. Az intenz�v szelekci� hat�s�ra az ugat�s figyelmeztet� jelz�ss� alakult. A lel�g� f�l �s a k�l�nb�z� farok�ll�s is tudatos teny�szt�s eredm�nye, melynek c�lja az volt,  hogy az emberek megk�l�nb�ztethess�k h�zias�tott kuty�ikat vadabb, kev�sb� megb�zhat� �seikt�l. A homlok- �s orrmell�k�regek megn�veked�s�vel a kutya arca ma t�bb �rtelmet sug�roz. Eleinte kis �s t�rpe m�ret� kuty�kat teny�sztettek, k�s�bb a m�ret hangs�lyosabb� v�lt, �gy alakultak ki a mai �ri�s fajt�k.