• A b�r a v�delem �s az �rz�kel�s funkci�j�t l�tja el.
• A kuty�k rendszeresen levedlik bund�jukat.
• A sz�rzet szerkezet fajt�nk�nt elt�r�.

A kutya b�re �s sz�rzete fizikailag megakad�lyozza a k�ros k�miai anyagok �s a mikrob�k szervezetbe val� bejut�s�t. A b�r szab�lyozza a testh�m�rs�kletet – a sz�rzet fel�ll�t�s�val n�vel, lesim�t�s�val cs�kkenti a h�veszt�st. A b�r mirigyei olyan anyagokat v�lasztanak el, illetve ki, melyek f�nyess� teszik a bund�t, �s egyben t�pl�lj�k a b�rt. Egyes b�rsejtek vesz�ly eset�n k�szenl�ti �llapotba tudj�k hozni a kutya szervezet�t, s�r�l�skor pedig erkentik az immunrendszer m�k�d�s�t.

A b�r szerkezete

A b�r k�t f� r�zb�l �ll. A felsz�ni h�mr�teg (epidermisz) v�kony �s nem k�l�n�sebben er�s, az �j sejtek �lland� k�pz�s�vel m�gis meg�rzi v�d�funkci�j�t �s �ps�g�t.

A h�m alatti er�s, rugalmas irha (dermis) adja meg a b�r tart�s�t, �s ebb�l a r�tegb�l erednek a h�m v�rell�t�s�t �s beidegz�s�t v�gz� erek �s idegek. Az irha emellett sz�mos mirigyet tartalmaz, ilyen p�ld�ul a faggy�mirigy. Term�ke, a v�ztasz�t� faggy�, a sz�rt�sz�be jutva v�di, t�pl�lja �s s�rr�teggel l�tja el a h�mot.

Sz�rn�veked�s

A kutya sz�rn�veked�se ciklikus. Az akt�v n�veked�si szakaszt az �tmeneti, majd a nyugalmi szakasz k�veti. Amint egy sz�rsz�ll kihullik, m�sik n� a hely�be. A n�veked�si ciklust t�nyez�k sora, t�bbek k�z�tt a leveg� h�m�rs�klete, a nappalok hossz�nak v�ltoz�sa, a hormonok, genetikai hat�sok, a t�pl�lkoz�s �s az �llatot �r� stressz befoly�solja.

A sz�rhull�s tavasszal �s �sszel a legl�tv�nyosabb. Az enyh�bb id� be�llt�val a t�li, s�r� bund�ra m�r nincs sz�ks�g, �sszel pedig a ny�ri sz�rzetet v�ltja fel a hossz�, s�r� sz�rtakar�. Az agyalapi mirigy, pajzsmirigy mell�kvese �ltal termelt hormonok �s a nemi hormonok mennyis�ge dr�maian hat a bunda szerkezet�re �s s�r�s�g�re. A h�m nemi hormonok a s�r�bb sz�rzet kialak�t�s�t seg�tik el�, a n�i nemi hormonok pedig �pp ezzel ellent�tesen hatnak.