- A br a vdelem s az rzkels funkcijt ltja el.
- A kutyk rendszeresen levedlik bundjukat.
- A szrzet szerkezet fajtnknt eltr.
A kutya bre s szrzete fizikailag megakadlyozza a kros kmiai anyagok s a mikrobk szervezetbe val bejutst. A br szablyozza a testhmrskletet – a szrzet fellltsval nvel, lesimtsval cskkenti a hvesztst. A br mirigyei olyan anyagokat vlasztanak el, illetve ki, melyek fnyess teszik a bundt, s egyben tplljk a brt. Egyes brsejtek veszly esetn kszenlti llapotba tudjk hozni a kutya szervezett, srlskor pedig erkentik az immunrendszer mkdst.
A br szerkezete
A br kt f rzbl ll. A felszni hmrteg (epidermisz) vkony s nem klnsebben ers, az j sejtek lland kpzsvel mgis megrzi vdfunkcijt s psgt.
A hm alatti ers, rugalmas irha (dermis) adja meg a br tartst, s ebbl a rtegbl erednek a hm vrelltst s beidegzst vgz erek s idegek. Az irha emellett szmos mirigyet tartalmaz, ilyen pldul a faggymirigy. Termke, a vztaszt faggy, a szrtszbe jutva vdi, tpllja s srrteggel ltja el a hmot.
Szrnvekeds
A kutya szrnvekedse ciklikus. Az aktv nvekedsi szakaszt az tmeneti, majd a nyugalmi szakasz kveti. Amint egy szrszll kihullik, msik n a helybe. A nvekedsi ciklust tnyezk sora, tbbek kztt a leveg hmrsklete, a nappalok hossznak vltozsa, a hormonok, genetikai hatsok, a tpllkozs s az llatot r stressz befolysolja.
A szrhulls tavasszal s sszel a legltvnyosabb. Az enyhbb id belltval a tli, sr bundra mr nincs szksg, sszel pedig a nyri szrzetet vltja fel a hossz, sr szrtakar. Az agyalapi mirigy, pajzsmirigy mellkvese ltal termelt hormonok s a nemi hormonok mennyisge drmaian hat a bunda szerkezetre s srsgre. A hm nemi hormonok a srbb szrzet kialaktst segtik el, a ni nemi hormonok pedig pp ezzel ellenttesen hatnak.
|