PULI

A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A puli �sei nagy val�sz�n�s�ggel �si magyar p�sztorkuty�k voltak. V�ndorl� el�deink a ny�jak, kond�k, guly�k �s m�nesek mellett legf�bb seg�t�iket, a p�sztorkuty�kat is magukkal hozt�k a K�rp�t-medenc�be. A nagy test� komondor �s kuvasz rend�thetetlen�l �rizt�k gazd�ik vagyon�t, m�g a puli �sszetartotta az �llatokat. Az igazi fordul�ponthoz az 1900-as �vek elej�n �rkezett a fajta. �jra felfedezt�k a pulit, de nem mint terel�kutya. A k�lterjes p�sztorkod�st a belterjes gazd�lkod�s v�ltotta fel. Cs�kkent alkalmaz�suk lehet�s�ge a ny�jak mellett a p�sztor�letben. B�r megtartott�k �si munkak�r�ket is, olyan funkci�kat l�ttak el, amely gazd�ik �letk�r�lm�nyeinek megfelelt: H�z�rz�, szem�lyv�d� ebek lettek. A II. Vil�gh�bor� ut�n a fajta elvesztette n�pszer�s�g�t, amelyet igaz�b�l mind a mai napig nem siker�lt visszaszereznie.   Viselked�s �s jellem Err�l a kuty�r�l el lehet mondani, hogy csak �ppen besz�lni nem tud. Szinte mindent meg�rt! A j�l nevelt puli nem csak gazd�ja szavait, de int�s�t, s�t szemeivel kifejezett akarat�t is parancsnak veszi, �s felt�tlen teljes�ti.Energikus, mozg�kony, nagyon �l�nk v�rm�rs�klet�, sohasem lusta �llat. B�tor, szinte semmit�l sem f�l. Ugat�s, de kiegyens�lyozott kutya, b�r el�fordulhat, hogy id�sebb kor�ra kicsit kisz�m�thatatlann� v�lik.   �ltal�nos le�r�sa: Sz�re k�ly�kkorban t�m�tt, hull�mos, vagy g�nd�r lefut�s�. K�s�bb f�rt�ket k�pez, majd er�s szerkezet� szalagokat vagy zsin�rokat alkot. Sz�rk�nt�se durv�bb felsz�r�kb�l �s finomabb pehelysz�lakb�l �ll. A k�t sz�rt�pus hat�rozza meg bunda jelleg�t. A szemet erny�szer�en takarja a fej s�r� sz�rzete, �gy a fej g�mb�ly�nek t�nik. Sz�ne: fekete, feh�r, fak� �s k�l�nb�z� �rnyalatai.     Marmagass�ga: Kanok ide�lis m�rete 41-43 cm. Szuk�k ide�lis m�rete 38-40 cm Tests�ly: kanokn�l 13-15 kg, szuk�kn�l 10-13 kg. Sz�r�t ny�rni nem szabad, mert el�fordulhat, hogy t�bb� nem n� meg.