A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A Briard nagy termet�, csupa sz�r kutya. B�r a fajta t�bb sz�z �ves m�ltra tekint vissza v�gleg elismerve csak az ezerkilncsz�zas �vek elej�n lett. E francia fajta f� feladata a ny�j�rz�s volt, amelynek marad�ktalanul meg is felelt. 2-3 briard 6-700 j�sz�got sz�ml�l� ny�j terel�s�vel is k�nnyed�n boldogult szinte emberi seg�ts�g n�lk�l. A vil�gh�bor�ban is kiv�l� szolg�latot tett. B�tors�g�t a sebes�lt katon�k felkutat�s�ban �s �zenetek tov�bb�t�s�ban is kamatoztatta.     Viselked�s �s jellem Mint t�rt�net�b�l is kider�lt igen b�tor fajta. B�tors�ga mell� fegyelmezetts�g is p�rosul, mely t�rsulva gazd�ja ir�nti odaad� h�s�g�vel rendk�v�li kuty�v� teszi. A fajta rajong a gyerekek�rt, ami tal�n nagyfok� j�t�koss�g�nak �s vid�m term�szet�nek is k�sz�nhet�. Intelligenci�j�ra jellemz�, hogy sok helyen vakvezet� kutya k�nt is szolg�latban �ll. B�r a hajdani bozontos p�sztorkuty�b�l napjainkra divatos luxusebb� n�tte ki mag�t az�rt elmondhat� r�la, hogy nem igaz�n szobakutya. A sok mozg�st szereti, szinte ig�nyli. Megmutatja jellem�t �rz�kenys�ge is. A durva b�n�sm�dot nem toler�lja n�la ezzel semmire se megy�nk, bezzeg a jutalmaz�ssal…
�ltal�nos le�r�sa: Sz�ne kiz�r�lag egysz�n� lehet (feh�r nem). Leggyakoribb a fekete �s a s�rga sz�n. Marmagass�ga 62-68 cm (kan) �s 58-64 cm (szuka) S�lya: 32-36 kg.