A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A fajt�nak tulajdonk�ppen a nev�n k�v�l semmi k�ze nincsen D�ni�hoz. T�rt�nete sokkal d�lebbr�l indult. Hatalmas, dogszer� kuty�kat m�r Kr.e. 12. sz�zadban ismertek. Megjelentek babiloni �s egyiptomi domborm�veken is. Eur�p�ba val�sz�n�leg a r�mai l�gi�kkal �rkeztek. Itt a tizenhatodik sz�zadra m�r teljesen elterjedtek �s v�ltak st�tuszszimb�lumm�. A k�z�pkort�l fontos r�sztvev�i voltak a vaddiszn� �s szarvas vad�szatoknak. A dogok modern standardj�t v�g�l n�met teny�szt�k alak�tott�k ki.     Viselked�s �s jellem   Mint a legt�bb nagytest� fajta, a dog is kifejezetten gyerekszeret�. Kis gazd�j�val t�relmes �s gyeng�d. B�r idegenekkel szemben bizalmatlan az agresszivit�snak �ltal�ban nyoma sincs benne. A t�bbi �llathoz �ltal�ban b�k�sen viszonyul, gyakran kifejezett bar�ts�g sz�v�dik k�z�tt�k. T�bbnyire �gy van ez fajt�rsaival is: a kiegyens�lyozott term�szet�, j�l nevelt dog nem agressz�v, nem vereked�s. N�pszer� fajta b�r tart�s�hoz tehet�s p�nzt�rca �s j�kora hely sz�ks�ges. Ereje (gyomr�hoz hasonl�an) hatalmas. �ppen ez�rt �rz�-v�d� munk�ra csak kiegyens�lyozott, profi szakember k�pezze.
�ltal�nos le�r�sa: A sz�rzet nagyon r�vid �s s�r�, f�nyes, testhez simul�. Sz�ne lehet tigriscs�kos: a cs�kok feket�k, a szem �s a karmok lehet�leg s�t�tbarn�k. �zbarna: aranys�rg�t�l a s�t�t aranys�rg�ig, a maszk fekete. K�k: a vil�gossz�rk�t�l a s�t�t palasz�nig �s a tiszta ac�lk�kig. Harlekin: tiszta feh�ren fekete foltok. V�g�l fekete: feh�r jegyek megengedettek. Marmagass�ga: 80-85 cm (kan) illetve 71-75 cm (szuka) S�lya: 60-80 kg.