A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A fajta t�rt�nete a XVIII. sz�zad elej�re ny�lik vissza. Ekkor j�tt l�tre az �r szetter, mint fajta, val�sz�n�leg a nagy mezei sp�nielekb�l, de felt�telez�sek szerint a v�gleges k�ls� elnyer�s�ben szerepet j�tszottak a pointer �s m�s szetter fajt�k is. Vad�szok teny�sztett�k ki a vad�szat megk�nny�t�s�re. �gy v�lt az id�k sor�n a v�zi vad�szat n�lk�l�zhetetlen r�sz�v�. V�zim�d�, m�g a jeges t�b�l is �r�mmel hozza ki az elejtett vadat.     Viselked�s �s jellem Vid�m alapterm�szet�, sportos kutya. Csak sportos gazda v�lassza, mert egy ilyen kuty�nak legal�bb napi egy-k�t �ra alapos mozg�sra van sz�ks�ge. Egy kert, ak�rmilyen nagy is, �nmag�ban nem el�g, hiszen kuty�nk bolond lenne egyed�l k�rbe-k�rbe szaladg�lni. De nemcsak fizikai, szellemi elfoglalts�gra is sz�ks�ge van egy szetternek. Kedves, simul�kony fajta, ah�ny kutya annyi egy�nis�g. Alapos kik�pz�s mellett a gazd�nak nagy �r�me lehet benne.
		�ltal�nos le�r�sa: Tal�n az egyik legszebb kutyafajta. J� form�j� �s fel�p�t�s�. Az �r szetter sz�rzete egysz�n�, m�ly v�r�sbarna-mahag�ni. Marmagass�ga: 65-67 cm (kan) Illetve 58-65 cm (szuka) kb. 63, S�lya: 27-32 kil�gramm.