A fajta t�rt�nete, kialakul�sa A fajta �sei nagyobbr�szt ismeretlenek. Az biztos, hogy felmen�i m�r az ezer�tsz�zas �vekben ismertek voltak �j- Fundland sziget�n, mint az ott �l� indi�nokat a vad�szatban seg�t� nagy termet� kuty�k. Az ezerh�tsz�zas �vekt�l nevezt�k el a kuty�t "lakhely�r�l" �jfundlandinak. 1886-ra pedig m�r a standardja is megsz�letett. Magyarorsz�gon 1992 �ta l�tezik �jfoundlandi �s Landseer Klub. B�r a hazai popul�ci� nem t�l nagy, a magyar �jfoundlandik vil�gh�r�ek, m�g az amerikai Pouch Cove kennel is haszn�l magyar kuty�kat. Nincs olyan eur�pai vezet� teny�szet, mely ne t�maszkodna magyar �jfoundlandikra. Viselked�s �s jellem   Sok rendk�v�li k�pess�ggel rendelkezik, amelyekkel k�nnyed�n lopja be mag�t az emberek sz�v�be. Azonban a v�zben bajbajutott emberek kiment�se az �jfoundlandi legismertebb �s legnagyobbra tartott k�pess�ge, amellyel egyetlen egy fajta sem veheti fel a versenyt. �szt�neinek k�sz�nhet�en ezt a feladatot t�k�letesen k�pes ell�tni �s a t�rt�nelem folyam�n rengeteg embert mentettek meg a biztos v�zbef�l�st�l. Ezt a fajt�t m�g az Isten is v�zbe teremtette. V�zhatlan sz�rzete, �sz�h�rty�s l�bujjai, er�s testalkata �s �ll�k�pess�ge mind a v�zben val� k�nnyebb mozg�st seg�ti el�. Az �jfundlandi amilyen hatalmas, olyan kedves. Gyerekszeret�, a kicsikt�l mindent elt�r. Megb�zhat�, gazd�ihoz alkalmazkodik. Kreat�v, odaad�, figyelmes, h�s�ges. Termet�n�l fogva term�szetes, hogy nem kis �tk�. Nem csak m�rete de hossz�, vedl� sz�re miatt is elmondhat�: nem szoba kutya!
�ltal�nos le�r�sa: Sz�ne: A sz�rzet sz�ne lehet csokol�d�barna, fekete, bronzv�r�s vagy feh�r, fekete foltokkal (ez az �gynevezett Landseer-sz�n). Haz�nkban a f�nyes fekete sz�r� egyedek a k�zismertek �s elterjedtek. Marmagass�ga: 68-75 kan �s 62-70 szuka. S�lya: 50-70 kg.