A N�met vizsla is kiv�l�an prezent�lja fajt�ja remek tulajdons�gait. A dr�tsz�r� valamint r�vidsz�r� t�pusa is egyar�nt elterjedt ki�ll� vad�sz. Az id�j�r�s viszontags�gainak (k�l�n�sen a dr�tsz�r� vizsla) remek�l ellen�ll. A vad�szok k�r�ben "komoly" harcot v�v az els�s�g�rt a magyar vizsl�val.
	J� apport�roz�, k�nnyen kik�pezhet� v�rbeli vad�szkutya. Sz�ne vil�gos gesztenye- vagy s�t�tebb barna, pettyes illetve feh�r alapon gesztenyesz�n� foltos. Magass�ga: 62-68 cm (kan) illetve 58-64 cm (szuka). S�lya 23-25 kg.
J� apport�roz�, k�nnyen kik�pezhet� v�rbeli vad�szkutya. Sz�ne vil�gos gesztenye- vagy s�t�tebb barna, pettyes illetve feh�r alapon gesztenyesz�n� foltos. Magass�ga: 62-68 cm (kan) illetve 58-64 cm (szuka). S�lya 23-25 kg.
Sokoldal�, szenved�lyes vad�szkutya. K�l�n�sen alkalmas l�v�s ut�ni munk�ra. A kanok marmagass�ga 60-70 cm a szuk�k� 58-65 cm, s�lyuk 32-36 kg.