Ism�t egy kistest� kutyus� a f�szerep a Kutya-vil�g e heti epiz�dj�ban. A yorkshire ut�n ismerkedj�nk meg egy kicsit hasonl�, de h�feh�r sz�r� �des kis apr�s�ggal, mely k�l�n fejezetet �rdemel. R�ad�sul, akinek kifejezetten csak pici kutya f�r el a lak�s�ban, most m�r ezen a fajt�n is gondolkodhat. Hogy meg�ri-e? Tarts velem, s m�ris megtudod!

Ha megjelenik el�tt�nk az utc�n egy kis m�ltai, nem l�tunk m�st, mint egy pici, j�t�kos, ugyanakkor rendk�v�l eleg�ns megjelen�s�, hossz�, olykor f�ldig �r� sz�rzet� kis sz�rm�kot, mely azonnal mag�ra vonja a tekintetet. �lebk�nt �s h�zi kedvenck�nt egyre n�pszer�bb fajt�k k�z� kezdik sorolni, amit persze nem csup�n sz�ps�g�nek, de �rtelm�nek �s �rz�kenys�g�nek is nagyban k�sz�nhet.

A kik�t�k rakt�rh�zaiban �s haj�k rakt�raiban csak �gy hemzsegtek az egerek �s a patk�nyok, �gy ezek irt�s�ra a m�ltai kutyusokat haszn�lt�k. "Canes melitenses" n�ven Kr. e. 384-322 k�r�l m�r Arisztotel�sz feljegyz�seiben is szerepel. Ugyanez a kutyus m�r az �kori R�m�ban is felt�nt, ahol Kr. u. el�kel� h�lgyek k�s�r�jek�nt volt l�that� akkoriban, s�t, renesz�nsz festm�nyeken is ecsetv�gre ker�lt sz�mos hasonl� kutyus, szint�n magas rang� h�lgyek oldal�n.
Ezek mellett sz�mtalan r�mai �s g�r�g ed�ny- �s cser�pt�red�k maradt r�nk, amelyek kicsi, hossz�sz�r� kuty�kat �br�zolnak. Az Egyes�lt �llamokban az 1800-as �vek k�rny�k�n jelent meg, els� t�rzsk�nyvez�se pedig 1888-ra becs�lhet�.

�l�nk, nyitott szemeib�l csak �gy �rad az �rtelem, melyek az �tlagosn�l nagyobbak, form�juk majdnem teljesen kerek. A szemgoly�k nem illeszkedhetnek m�lyen, az a j�, ha egy picit kid�llednek.
Nyak�nak fels� vonala �velt, a tark�n�l l�that� m�don kiemelkedik, hossza kb. a marmagass�g fele. A f�lek majdnem h�romsz�g�ek. A j�romcsont f�l�tt magasan t�z�ttek, alig emelkedettek �s a kopony�hoz simulva hordottak. Farka a far meghosszabb�t�s�n�l t�z�tt, a t�v�n�l vastagabb, a v�ge fel� elv�konyod�. Er�teljes csontozat�, p�rhuzamos h�ts� v�gtagok jellemzik. Sz�rzete s�r�, f�nyes, f�gg�nyszer�en �s s�lyosan leoml�, selymes szerkezet�.

Teljesen sima, nem lehet sem hull�mos, sem g�nd�r�d�, egyed�l az el�ls� v�gtagokon a k�ny�k�kt�l a mancsokig megengedett. Ennek a fajt�nak nincs aljsz�rzete. A m�ltai fej�n nagyon hossz� a sz�r, az orrh�ton szint�n, olyannyira, hogy �sszekeveredik a szak�llal. A koponya �s a f�l hossz� sz�rzete szint�n keveredik egym�ssal. Sz�ne tiszta feh�r, esetleg m�g halv�ny elef�ntcsont �rnyalata megengedett.
A kuty�kat az USA-ban k�tf�le hajcsom�val l�thatjuk. A k�lyk�knek gyakran egy "copf"-juk van, mert a fejen l�v� sz�rzet m�g nem el�g hossz� ahhoz, hogy k�t copfot alak�tsunk ki.

Eur�p�ban �s Ausztr�li�ban �ltal�ban egy copfot k�sz�tenek a k�ly�k �s feln�tt kuty�knak egyar�nt. Sok olyan kuty�t l�tni, amelyek b�r�n feket�s vagy barn�s foltok tal�lhat�ak, amikb�l enyh�n s�rg�sbarna sz�rsz�lak n�hetnek ki. Val�sz�n�leg ez annak a maradv�nya, hogy az 1900-as �vekben sz�nes selyemkuty�kat pr�b�ltak kiteny�szteni.
Marmagass�ga a kanok eset�ben 21-25 cm, m�g a szuk�kn�l 20-23 cm, s�lya pedig 2-4 kg.