A ma sorra ker�l� kutyafajt�t a n�gyl�b�ak vil�g�ban topmodellk�nt is emlegetik, melyre tal�n a legk�zenfekv�bb magyar�zat a k�lseje. Amikor megjelenik az utc�n vagy egy ki�ll�t�son, b�rhol, nincs olyan ember, akinek a tekintet�t ne vonzan� mag�ra azonnal. Eleg�ns, m�lt�s�gteljes, s k�ls� sz�ps�g�t t�k�letesen k�pes viselni.

Amikor egy ilyen kuty�t megl�tunk, tal�n egyet�rt�nk abban, hogy �tv�z�dik benne az er�, a m�lt�s�g valamint a gyorsas�g egyar�nt. Kiss� szoborszer� hat�st kelt, ak�rcsak a t�bbi ag�rfajta. Mindegyik rokon�ban van valami egyedi, b�szke fejtart�suk, kim�rtnek t�n�, eleg�ns mozg�suk jellegzetess� teszik az agarakat. Az afg�n ag�r eset�ben ehhez m�g t�rsul egy f�tyolszer�en leoml�, hossz�, egyenes, selymes sz�rtakar�, tal�n ez a legfelt�n�bb a megjelen�s�ben.

A fajta kialakul�s�ban meghat�roz� szerepe volt Afganiszt�n �ghajlat�nak. M�g az �szak-keleti r�szen els�sorban zord, hideg hegyvid�k volt jellemz�, addig a d�li ter�leteken szel�d dombok, term�ketlen sivatagok, f�lsivatagok uralt�k a terepet. Ebb�l k�vetkezett, hogy az �szakon �l� egyedek alacsonyabbak, z�m�kebb testfel�p�t�s�ek voltak, �s d�sabb sz�rzettel rendelkeztek a hideg miatt, a sivatagos vid�keken �l� afg�nok ezzel szemben sokkal magasabbak, k�nnyebb csontozat�ak, gyeng�bben sz�r�z�ttek �s hosszabb test�ek voltak.

Az afg�n agarakkal szinte mindenre vad�sztak: sz�rnyasvadra, mormot�ra, antilopra, szarvasra, ny�lra, de farkasra, vadkuty�ra �s sak�lra is. S�t, akkoriban az afg�n agarakat vad�szaton k�v�l m�g teherhord�sra is haszn�lt�k. Manaps�g ag�rversenyek egyik f�szerepl�jek�nt is megtal�ljuk. Mai, modern form�j�t 1895-ben, Angli�ban teny�sztett�k ki. Sz�re s�r�bb �s puh�bb lett, de csod�san rugalmas j�r�s�t meg�rizte.

K�ny�kei szorosan a mellkas�hoz simulnak, mely nem t�l sz�les. Mancsai nagyok, ami azt jelenti, hogy nemcsak hossz�ak, de a mells�k kell�k�ppen sz�lesek is. Ezeket is s�r� sz�rzet bor�tja. Mozg�sa l�gy �s rugalmas. H�ta k�zepesen hossz�, egyenes, medenc�je sz�les, bord�i j�l �veltek, mellkasa m�ly. Farka k�z�phossz�, alul t�z�tt, �vbe hajl�tva hordja.

Mozg�s k�zben z�szl�k�nt megemelkedik. Hossz� sz�rzete nem szorul ny�r�sra, sokkal ink�bb rengeteg id�t �s t�relmet ig�nyel rendszeres f�s�l�se. Egyed�l a h�t�n r�vid a sz�rzet, mely nagyon s�r�. A kanok �tlagos magass�ga 69-74 cm, a szuk�k enn�l kb. 5 cm-rel alacsonyabbak. Tests�lyuk 25-32 kg k�z�tt mozog. Sz�ne fekete, k�kessz�rke, aranys�rga, v�r�s, feh�r, rajzos, cs�kozott.

Idegenekkel szemben tart�zkod�, nem szereti, ha bizalmaskodnak vele. A gyerekekkel is j�l kij�n, de nem nagyon szereti, ha bosszantj�k, ny�zg�lj�k. S egyvalamire nagyon figyelj�nk oda: s�ta k�zben hajalmos a sz�k�sre, mely feltehet�en vad�szkutya m�ltj�val hozhat� �sszef�gg�sbe. M�gis, ha ezt a kuty�t v�lasztan�d, biztosan b�szke lehetsz majd r�, s ha t�ged elfogad, �s er�s k�tel�k alakul ki k�z�ttetek, a legh�s�gesebb kuty�k egyike v�lik majd bel�le.