A SZENTIMENT�LIS �RI�S

K�nnyen lehet az ember dograjong�, ha megvannak hozz� a lehet�s�gei. Egy ilyen hatalmas kutya tulajdonos�nak ugyanis mindenekel�tt elegend� t�rrel kell rendelkeznie…

Amikor 1800-ban Sydenham Edwards meg�rta Cynographia Britannica c�mû munk�j�t, persze m�s volt a helyzet. „Egyetlenegy d�szes �tihint� sem �rhette el pomp�j�nak cs�cspontj�t, m�g ki nem eg�sz�tett�k k�t tarka pettyes doggal, mely a hint� el�tt futott” – �rta. Ez felid�zi az emberben egy olyan vil�g, olyan �letst�lus k�p�t, mely m�r sohasem t�rhet vissza...

A „nagy d�n” – nem is d�n!

Az arisztokrata mentalit�s len�zte a dalmat�t, mint kocsik�s�r� ebet, s a fekete-feh�r dogot r�szes�tette el�nyben. Pedig a dalmata „eredeti angol” kutya (noha Dalm�ci�b�l sz�rmazik, Anglia a standardgazda – a szerk.), a dog – vagy ahogy a britek h�vj�k: a Nagy D�n – pedig nem az. B�r a jelek szerint D�ni�val sincs valami szoros kapcsolatban, s elnevez�se, mely ezzel az orsz�ggal hozza �sszef�gg�sbe, egyike azoknak a furcsas�goknak, melyekben annyira b�velkedik a kutyavil�g. A „nagy d�n” az egyik r�gi francia elnevez�s (grand Danois) t�k�rford�t�sa, ami megt�veszt�, hiszen ismert�k a fajt�t dogue Allemand-k�nt, teh�t n�met dogk�nt vagy n�met masztiffk�nt is, mely nevek b�rmelyike sokkal tal�l�bb a sz�m�ra! �rdekes, hogy ezt az ellentmond�s m�r Alfr�d Brehm-nek is feltûnt, aki „Az �llatok vil�ga” c�mû korszakos jelent�s�gû munk�j�ban 1876-ban ezt �rta a dogr�l: „Ezt a kutyafajt�t igen sokan helytelen�l d�n dognak is nevezik, holott igazi d�n dog m�r ritk�n fordul el�, s az is a r�gi angol dogokb�l sz�rmaz� v�lfaj.”

Hatalmas, dogszerû kuty�kat egy�bk�nt m�r Kr.e. 12. sz�zadban ismertek. Egy babiloni dombormû ilyen ebet �br�zol, melyet assz�r harcos vezet p�r�zon. Nagy S�ndor, a vil�gh�d�t� indiai hadj�rat�r�l f�lelmetes megjelen�sû, �ri�si termetû �s erejû, dogszerû kuty�kkal t�rt vissza. Ezekb�l a rettegett ebekb�l alakult ki k�s�bb g�r�g f�ld�n a h�res molosszoszi teny�szet.

Az �kori Egyiptomban is ismerhett�k a dogokat, illetve ezek el�deit. Err�l tan�skodnak p�ld�ul a negyedik dinasztia �vezredes s�rjain l�that� rajzok, �br�zol�sok. A r�maiak – akik m�r a Krisztus sz�let�se el�tti �vezredekben is meglep�en magas sz�nvonal� fajtateny�szt�st folytattak – ugyancsak sokra becs�lt�k �s nagy szak�rtelemmel tartott�k, k�pezt�k a g�r�g f�ldr�l sz�rmaz� molosszusokat. Ezeket az ebeket harci kutyak�nt alkalmazt�k a l�gi�k, de sikeres „gladi�toroknak” bizonyultak az �llatviadalokon, az ar�n�kban is.

A Vaskancell�r kuty�i

A k�z�pkorban a nagyszab�s�, pomp�s f��ri, fejedelmi vad�szatok kor�ban is fontos szerep jutott a dogoknak, melyek azid�t�jt �ltal�ban masztiffok, �r �s sk�t agarak keresztez�se r�v�n alakultak ki. Ezek a nagytestû, kem�ny, rendk�v�li �ll�k�pess�ggel rendelkez�, sz�v�s, igen er�teljes fel�p�t�sû kuty�k szerepk�r�ket tekintve hajt�ebek voltak, s medv�re, vaddiszn�ra, farkasra vad�sztak vel�k.

A „d�n dog” teh�t istenigaz�b�l n�met dog, legal�bbis N�metorsz�gban �rte el a jelenlegi standardj�nek is megfelel� t�k�lyt. A fajta k�l�n�sen a 18. sz. k�zep�t�l v�lt egyre n�pszerûbb�, �s a 19. sz�zadban m�r egyetlen n�met palota vagy kast�ly sem ragyoghatott teljes pomp�j�ban n�h�ny n�met dog n�lk�l. Nagy-nagy kedvencei voltak Bismarcknak, a Vaskancell�rnak, aki hatvan(!) esztend�n �t tartott dogokat: �ket tette test�reiv� �s �lland� k�s�r�iv�. K�l�nlegesen er�s �s hatalmas kuty�ir�l eg�sz sor legenda sz�letett. �ll�t�lag bel- �s k�lf�ldi diplomat�kkal, �llamf�rfiakkal val� kapcsolataiban jelent�sen befoly�solta az a k�r�lm�ny, hogy a dogok – k�l�n�sen a sz�v�nek k�t legkedvesebb: Tyras �s Sultan – rokonszenveztek vagy ellens�gesen viselkedtek az illet�vel. Az els� n�met kutyaki�ll�t�son, 1863-ban 15 dog szerepelt. K�z�l�k nyolc a „d�n dog”, h�t pedig az „ulmi dog” kateg�ri�ban indult (ekkort�jt d�nnak a s�rga �s cs�kos, ulmi dognak pedig a fekete �s foltos p�ld�nyokat nevezt�k – a szerk.). A kuty�k „impon�l�an nagynak �s elbûv�l�en eleg�nsnak tal�ltattak”...

Puszt�n a sz�p k�ls� term�szetesen nem volt elegend� egy olyan fajt�n�l, melyet arra a kem�ny feladatra alak�tottak ki, hogy medv�kkel, vadkanokkal vegye fel a harcot. A hangs�lyt mindig is a testnagys�gra �s a tests�lyra, a nemes jellemre �s a b�tors�gra, a gyorsas�gra �s a kitart�sra fektett�k. Munk�ja tette sz�ks�gess� f�l�nek csonkol�s�t, cs�kkentend� annak kock�zat�t, hogy k�zdelem k�zben megs�r�lj�n.

A nagy m�ret �s a kem�nys�g teh�t mindig els� sz�m� k�vetelm�ny volt, m�gis, nagys�guk ellen�re ezek a kuty�k eleg�nsak maradtak. Nem val�sz�nû, hogy b�rki is, akinek volt m�r dogja, be�rn� kev�sb� kir�lyi jelens�ggel. Amikor bar�ts�gosak az idegennel, s nyoma sincs benn�k agresszi�nak, az embernek az a benyom�sa t�mad, hogy tulajdonk�ppen kegyet gyakorolnak. Egyenrang� f�lk�nt kezelik az embert, s b�znak csalhatatlan k�pess�g�kben, hogy a megfelel� t�rsat v�lasztj�k. S milyen gyeng�d magatart�st tan�s�tanak, amikor v�gtelen�l finoman �ri�si �llkapcsaik k�z� veszik a l�togat� kez�t, s kir�lyi fens�ggel a h�z ur�hoz k�s�rik! Ugyanakkor tart�zkod� �bers�g�kre bizton sz�m�thatunk. Fejlett szem�ly- �s ter�letv�d� �szt�n�knek k�sz�nhet�en mindig hat�rozottan, gyorsan, helyesen �s hat�konyan reag�lnak, ha val�di vesz�ly fenyeget.

Mint a legt�bb nagytestû fajta, a dog is kifejezetten gyerekszeret�. Kis gazd�j�val t�relmes �s gyeng�d. A t�bbi �llathoz �ltal�ban b�k�sen viszonyul, gyakran kifejezett bar�ts�g sz�v�dik k�z�tt�k. T�bbnyire �gy van ez fajt�rsaival is: a kiegyens�lyozott term�szetû, j�l nevelt dog nem agressz�v, nem vereked�s.

A fajta f� von�sai

Kifejezetten hatalmas termetû, er�s, nagyon izmos, m�gis eleg�ns kutya. Mozg�sa hajl�kony, ruganyos, k�nnyed. Olyan tulajdons�gok ezek, amelyeket az ember j�val kisebb kuty�t�l v�rna el, nem pedig olyant�l, mely legkevesebb 54 kg-ot nyom, marmagass�ga pedig t�bb mint 76 cm.

A fej hossz� �s er�teljes, magas tart�s�, a fejhossz a marmagass�g szerint v�ltozik. J�nak sz�m�t p�ld�ul az a kutya, melynek fejhossza az orr�t�l a tark�ig 32 centis, s ez 80 centis marmagass�ggal p�rosul. Az orrs�v�ny rendk�v�l sz�les, s ahol a porc csatlakozik a csonthoz, enyhe nyereg tal�lhat�. A f�lek kicsinyek �s magasan tûz�ttek. A k�zepes nagys�g� szemek meglehet�sen m�lyen �lnek. A s�t�t szem a k�v�natos. A tekintet �ber �s �rdekl�d�, az eg�sz kuty�nak lend�letet �s b�tors�got kell sugallnia.

A nyak hossz�, �velt �s j�l illeszkedik a marhoz. A v�ll izmos, a k�ny�k a test alatt csatlakozik a t�rzsh�z. A mells� l�bak t�k�letesen egyenesek �s nagy csont�ak. A t�rzs f�l�tt�bb m�ly, a bord�k j�l kiugranak. A h�tuls� r�sz igen izmos, nagy er�t �s kiv�l� fut�k�pess�get kell sejtetnie. A l�bfej macskaszerû, a karmok feket�k, kiv�ve a harlekin sz�nû p�ld�nyok�t. A farok rendk�v�l izmos, a t�v�n�l vastag, a v�ge fel� v�konyodik. A sz�rzet nagyon r�vid �s sûrû, f�nyes, testhez simul�. Sz�ne lehet tigriscs�kos: a cs�kok feket�k, a szem �s a karmok lehet�leg s�t�tbarn�k. �zbarna: aranys�rg�t�l a s�t�t aranys�rg�ig, a maszk fekete. K�k: a vil�gossz�rk�t�l a s�t�t palasz�nig �s a tiszta ac�lk�kig. Harlekin: tiszta feh�ren fekete foltok. V�g�l fekete: feh�r jegyek megengedettek.

S�lyos hib�k: f�l�nks�g, has�tott orr, kifel� ill. befel� fordul� szemh�jak, el�re- �s h�tra-, valamint keresztharap�s, bet�rt farok.

Teny�szt�sb�l kiz�r� okok: f�lelemb�l harap�s ill. nagyfok� agresszivit�s, m�jsz�nû orrt�k�r, a minim�lis marmagass�g alatti m�retek, s�lyos sz�nhib�k, kanok egyher�jûs�ge vagy rejtetther�jûs�ge.

V.