F�lelj�nk!
avagy az amerikai staffordshire terrier f�l�nek kup�roz�sa

     E pomp�s fajta korrekt anat�miai fel�p�t�s�nek k�rd�s�t a hajdani viadorkutya-�s�k jellemz�in kereszt�l �rthetj�k meg a legk�nnyebben. Ez a fajta megk�zel�t�s abban van seg�ts�g�nkre, hogy megismerhetj�k az amstaff felmen�it egykoron gy�zelemre seg�t� jegyeket. Ezek n�lk�l a r�gi id�k n�gyl�b� gladi�torai nem vitt�k volna diadalra saj�t fajt�jukat, s nem �r�k�tett�k volna �t ar�nyos fel�p�t�s�ket, t�k�letes izmaikat �s er�s csontjaikat sem mai ut�daikra.
     Egykoron a f�lek m�rete �s form�ja is fontos szerephez jutott a harcban! Ugyanis meglehet�sen gyakran volt kit�ve t�mad�snak, harap�snak. R�ad�sul a f�lben nincsenek csontok, amik szil�rd v�z�t adhatn�k. Nem bor�tj�k nagy �s er�s izmok, melyek n�mi v�delmet jelenten�nek sz�m�ra. Tulajdonk�ppen nem m�s, mint egy darab v�konyka b�r, rengeteg ideggel �s �rrel. �gy egy j�l ir�nyzott harap�s k�vetkezt�ben f�jdalmas �s b�s�gesen v�rz� sebes�l�sek helye lehetett. Ezek mind elvont�k a kutya figyelm�t a harcr�l, s v�gs� soron veres�g�hez is vezethettek.
     M�r a bulldog �s is gyakran eme testr�sz�n�l fogva kapta el �s szor�totta f�ldre a bik�kat mindennapi munk�ja �s k�s�bb, a bikaheccek sor�n. Azonban az � f�le ekkor m�g nem forgott vesz�lyben, a kup�roz�s �gy nem is v�lt igaz�n bevett szok�ss� a working bulldog eset�ben.
     Megjegyz�s: az �szak-amerikai kontinens els� telepesei gyakran haszn�lt�k bulldogjaikat vad�szatra, illetve viadalra pum�k, farkasok ellen. Emiatt az �shaz�val szemben itt szok�ss� v�lt az amerikai bulldogok f�l�nek, s�t fark�nak kup�roz�sa. Ez t�bbsz�z �vig tartotta mag�t, �s az ABA is csak 1991-ben z�rta ki ki�ll�t�sair�l a v�gott f�lû �s fark� kuty�kat.
     A viadorkutya f�l�t csak azok az ellenfelek vesz�lyeztett�k, akik szarvak �s pat�k helyett karmokkal �s agyarakkal voltak felfegyverkezve. A medv�kkel, farkasokkal vagy legink�bb m�s kuty�kkal folytatott harcban bizony m�r gyakran el�fordult, hogy egy viadoreb f�l�t let�pt�k. Ez azonban csak ritk�n esett meg a der�k bulldoggal, mivel csak ritk�n ker�lt szembe m�s ellenf�llel a bik�kon k�v�l. A nagyragadoz�kkal ugyanis m�g ink�bb tiszteletrem�lt� felmen�je, a masztiff k�zd�tt, akinek f�l�t rendre le is v�gt�k. A kutya-kutya elleni harcban pedig m�r els�sorban a bulldog ut�dai, a bull and terrierek jeleskedtek.
     Angli�ban az 1800-as �vek elej�n, vagyis a kutyaviadalok vir�gkor�ban rohamosan terjedt a harcosok f�l�nek kurt�t�sa. Ennek sz�mos k�pz�mûv�szeti bizony�t�ka is van. Az ebb�l a korb�l sz�rmaz� festm�nyeken, metszeteken meg�r�k�tett h�res harcosok f�le szinte kiv�tel n�lk�l r�vidre v�gott. Az �j t�pus� kever�k viadorebek �ltal gyakorolt harcmodor ezt meg is k�vetelte : a „sporting literature” feljegyz�sekb�l olyan half and half gladi�torebekr�l is tudunk, amelyek specialit�sa volt az ellenf�l f�l�nek megragad�sa. A kuty�k gazd�i �gy v�dekeztek ezek ellen, hogy �llataik f�l�t m�g k�ly�kkorban egyszerûen t�b�l lev�gt�k. �gy a kup�roz�s egyfajta megel�z�se volt egy esetleges k�s�bbi f�jdalmas s�r�l�snek, s�t egy veres�gnek.
     �rdekess�g: Vergilius a r�mai viadorkuty�kr�l k�tezer �vvel ezel�tt �rva megeml�tette, hogy a f�l kurt�t�sa a harc k�zben szerezhet� s�r�l�sek kock�zat�t cs�kkentette.
     Id�ig tartott teh�t az egykori okok, �s a hagyom�ny kialakul�s�nak ismertet�se. Ebb�l megtudtuk, hogy a f�lv�g�s az amerikai staffordshire terrier eset�ben a hajdani viador�s�kre utal. �m enn�l a k�rd�sn�l sokkal izgalmasabb a fajtale�r�snak a term�szetes form�ban meghagyott f�lekre vonatkoz� kit�tele. A standard pontos �s �rthet� k�v�nalmakat tartalmaz ezzel kapcsolatban. Az ilyen f�lnek el�sz�r is kicsinek, m�sodszor r�zsaform�j�nak (rose) vagy f�lig fel�ll�nak, megt�rtnek (half prick) kell lennie. Ez nem v�letlen�l, holmi szesz�lyb�l ker�lt �ppen ebben a form�ban r�gz�t�sre.
     A magyar�zat, mint a kutya eg�sz testfel�p�t�s�vel kapcsolatban, a hajdani viadalokon val� eredm�nyess�g felt�teleiben keresend�. A k�v�natos kis m�retû f�l eleve megnehez�tette az ellenf�l sz�m�ra, hogy f�l�n ragadja annak gazd�j�t. A r�zsaform�j� f�let tulajdonosa harc vagy j�t�k k�zben mindig h�tracsapja, �gy a fejhez szorosan simul� testr�sz nem egyk�nnyen �rhet� el. A f�lig fel�ll� f�let ugyancsak bajos t�madni �s megragadni, l�v�n a fejtet�n helyezkedik el.
     Ezzel szemben a standard hib�nak min�s�ti a lel�g� �s nagym�retû f�let, az �n. teh�nf�let. Az okot k�nnyen meg�rthetj�k. Az ilyen form�j� f�let kor�bban hamar cafatokra szaggatt�k az ar�n�ban, s gazd�j�nak harck�szs�g�t ez nagyban cs�kkentette. Ez�rt nem v�lt jellemz�v� a viadalok idej�ben, s a hagyom�nyokat tisztelve ez�rt nem szabad teret engedni neki ma sem. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az amstaff f�l�t eleve, meggondol�s n�lk�l kurt�tani kellene. A f�lv�g�s ugyanis ma m�r kiz�r�lag kozmetikai, s nem gyakorlati c�lokat szolg�l. Ez a kutyaviadalok t�rt�net�nek lez�r�s�val, vagyis h�s�nk eset�ben m�r 1936 �ta csup�n egy – v�lem�nyem szerint – rosszul �rtelmezett eszt�tikai ide�l k�vet�s�t jelenti.
     Sokan �gy gondolj�k, hogy a fajta arckifejez�s�hez jobban illenek a hegyesre v�gott f�lek. K�ts�gtelen, hogy a kutya megjelen�se ett�l mark�nsabb, s�t f�lelmetesebb lesz. V�lem�nyem szerint azonban az amstaffnak semmi sz�ks�ge arra, hogy ilyennek tûnj�n. Egy kell�en er�s �s sz�les fej �nmag�ban is el�gg� meggy�z�, vagyis nincs sz�ks�g a koponya �s r�g�izmok m�ret�nek f�lv�g�ssal val� kihangs�lyoz�s�ra. �ppen ellenkez�leg: �gy gondolom, a term�szetes form�j� f�lek b�josabb�, kedvesebb� teszik a kutya megjelen�s�t.
     L�nyeg�ben feleslegesnek tûnik �zl�sr�l �s szubjekt�v v�lem�nyr�l vitatkozni. Ugyan�gy nem k�v�nok �llatv�delmi okokra hivatkozni egy tulajdonk�ppeni indokolatlan csonkol�ssal kapcsolatban. Ez sz�ks�gtelen is akkor, amikor a standard hat�rozottan rendelkezik a k�rd�sben. A csaknem 70 �ves szabv�ny itt is vil�gos �s gyakorlatias, amikor kimondja: a ki�ll�t�son a k�v�natos form�j�, term�szetes �llapot�ban meghagyott f�lû kutya az elb�r�l�s sor�n el�nyt �lvez a kurt�tott f�lû egyedekkel szemben!
     Mi�rt? Roppant egyszerû. Lehets�ges ugyanis, hogy a kup�roz�s egy v�gott f�lû kutya eset�ben �ppen a nemk�v�natos m�retet �s form�t volt hivatva elt�ntetni. M�ssz�val teny�szt�je, gazd�ja a f�lv�g�ssal a kutya egy standardban megjel�lt hib�j�t akarta pal�stolni! Azaz a csonkol�s nem m�s c�lt szolg�lt, mint az eb k�lsej�nek mesters�ges m�don val� megv�ltoztat�s�t, amit minden l�tez� ki�ll�t�si szab�lyzat szigor�an tilt.
     Az eszt�tikai �rvek helyett �lljon itt egy higi�niai, vagy ink�bb eg�szs�g�gyi okfejt�s. A v�gott f�lû egyedek f�lkagyl�ja �s hall�j�rata l�nyeg�ben v�dtelen a rovarok, valamint a por �s egy�b szennyez�d�sek ellen. Ezek eredm�nye gyakran lehet gyullad�s vagy egy�b kellemetlens�g. Ez�rt mindig k�l�n�s figyelmet kell ford�tani ezen testr�sz�k tiszt�ntart�s�ra, �pol�s�ra. Ellenben a term�szetes form�j�ban meghagyott f�l takar�k�nt v�di a kutya hall�j�rat�t, �s ez�rt t�volr�l sem szennyez�dik olym�rt�kben, mint kup�rozott t�rsaik� (Ez persze nem azt jelenti, hogy az � f�l�ket nem kellene id�r�l-id�re kitiszt�tani. Egyszerûen csak kev�sb� fog�konyak a k�l�nb�z� f�lgyullad�sokra.).
     Paradox m�don a ki�ll�t�sokon m�gis ink�bb csak v�gott f�lû egyedeket l�tni, mivel a tapasztalatok szerint egy ilyen kuty�val sokkal k�nnyebb nyerni. B�r az American Staffordshire Terrier-nek sok kup�rozatlan f�lû bajnoka van haz�j�ban, m�g az US�-ban is az el�bbiek vannak abszol�t t�bbs�gben. S addig, am�g a b�r�k nem veszik magukra n�zve k�telez�nek a standard ezen testr�szre vonatkoz� rendelkez�s�t, ez �gy is marad.
     Sok olyan teny�szt�, aki a f�lv�g�st az �ltala elad�sra k�n�lt k�lyk�k�n m�r eg�szen fiatal korban elv�gezteti, szûk k�rben elismeri: egyre ritk�bb a standard szerinti f�lform�val sz�let� amstaff kiskutya. Azonban ennek egy�ltal�n nem tulajdon�tanak jelent�s�get, mivel „�gyis mindenki v�gatja a f�let”. Vel�k szemben �n m�gis azt vallom, hogy a teny�szt�s sor�n a k�v�natos f�lforma meg�rz�se is egy k�vetelm�ny. �ppen olyan szempont, mint p�ld�ul a szemsz�nre vonatkoz� kit�tel. Egy rossz m�retû �s form�j� f�l term�szetesen nem olyan s�ly� probl�ma, mint a rossz h�tvonal, meredek lapocka vagy nem megfelel� h�ts� sz�gell�s. Ezekkel szemben ugyanis a f�l m�rete �s form�ja (ma m�r) nem befoly�solja a kutya haszn�lhat�s�g�t. Azonban t�rt�netileg �gy alakult ki, hogy a kism�retû r�zsaf�l a k�v�natos. Gyakorlati okokb�l ilyennek r�gz�tett�k a fajta atyjai, s nek�nk tiszteletben kell ezt tartanunk.
     Ennek �rdek�ben a teny�szt�sbe veend� egyedekn�l figyelembe kell venni a f�lforma k�rd�s�t. Olyan kuty�kat p�ros�tsunk, hogy sz�mos egy�b kiv�l� tulajdons�g mellett a kism�retû r�zsaf�l �r�kl�dj�n tov�bb. Ez ann�l is ink�bb indokolt, mert sok orsz�gban m�r r�g�ta tilos, �s a legt�bb �llamban is el�bb-ut�bb az lesz a kup�roz�s. C�lszerû h�t felk�sz�lni erre, s a teny�szszelekci�t kiterjeszteni erre a sokak sz�m�ra egyenl�re l�nyegtelennek tûn� testr�szre is.
     Lebegjen a szem�nk el�tt a XIX. sz�zad m�sodik fel�nek bullterrier teny�szt�i p�ld�ja, akik r�vid id�n bel�l megoldott�k ilyen jellegû probl�m�jukat. A korabeli angol t�rv�nyek jelentette k�nyszer hat�s�ra, a f�lv�g�s betilt�sa ut�n elkezdtek fel�ll� f�lû egyedeket teny�szteni. Ez az amstaff eset�ben ma azt jelenti, hogy mi is olyan kuty�kat teny�ssz�nk, melyek f�le (is) megfelel a fajta standardj�nak.