A francia bulldog

Az angolok a m�r �vsz�zadok �ta tartott �s teny�sztett molosszusokat k�l�nb�z� c�lokra haszn�lt�k fel: els�sorban hadic�lokra, de a vad�szatban is bevetett�k �ket farkas, medve, vaddiszn� ellen, s�t, az ar�n�ban nemritk�n oroszl�n, tigris ellen is k�zdeni�k kellett. A XVII. sz�zad k�zep�n a viadalokon megjelen�, ki�hezett k�z�ns�get m�r nem nagyon tudt�k kiel�g�teni a nagyvadak fogyatkoz�sa miatt, ez�rt bevetett�k a k�nnyen �s olcs�n beszerezhet� bik�kat �s kuty�kat.

Igen �m, de a nagytestû, lomha kuty�k itt „elv�reztek”; nem igaz�n voltak alkalmasak a n�p sz�rakoztat�s�ra. Ekkor vett�k �t hely�ket a kisebb testû, hossz� l�b�, f�rge, fordul�kony, elsz�nt �s vakmer� ebek, a m�sz�roskuty�k, amelyeket a m�sz�rsz�kek h�ts�udvar�ban, v�s�rtereken haszn�ltak fel. Feladatuk a marh�k terel�se, �rz�se �s lefog�sa volt. A bulldogok munk�j�t megk�nny�tette satuszerû harap�suk, �s a k�nnyû l�gz�st biztos�t�, el�reugr� �llkapocs, hiszen erre szelekt�lt�k �ket. 1802-ben betiltott�k a bikahecceket, ennek ellen�re n�pszerûek lettek viszont a kutya-kutya elleni viadalok. A bulldogokat terrierrel keresztezt�k, �s megjelentek a „half and half” kuty�k, melyek v�glegesen kiszor�tott�k az „�sbulldogot” az ar�n�b�l. 1858-ban azt�n a parlament hivatalosan is betiltotta a kutyaviadalokat.

�gy a bulldog elvesztette addigi munkater�let�t. Ett�l kezdve a szeg�nyebb r�teg kuty�ja volt, �s mivel ezek az emberek nem engedhett�k meg maguknak a nagyobb kutya tart�s�t, elkezdt�k teny�szteni a kisebb – toy (j�t�k) – bulldogot.

1860-as �vekben angol csipkever�k v�ndoroltak ki Normandi�ba, �s telepedtek le ott. Magukkal hozt�k „toy” bulldogjaikat, �s ezek a kuty�k hirtelen nagyon n�pszerûek lettek a v�rosi kisemberek k�r�ben. Angli�ban viszont a „toy” bulldogok lassan kihaltak, mert senki sem teny�sztette a kisebb v�ltozatot. A francia teny�szt�k az �llom�nyukban r�gz�tett�k a fel�ll� f�let. Ennek ellen�re elfogadt�k a nem fel�ll� f�lû p�ld�nyokat is. 1888-ban r�gz�tett�k a fajtajegyeket, de a fajta fellend�l�s�re csak akkor ker�lt sor, amikor VII. Edward angol kir�ly megv�s�rolta els� francia bulldogj�t, B�l�nyt.

Tart�s, �pol�s

Magyarorsz�gon a francia bulldog nagyon felkapott divatkutya lett, �gy a kiskutya v�s�rl�sakor nagyon k�r�ltekint�ek legy�nk. A m�rt�ktelen teny�szt�s k�vetkezt�ben felbukkantak a sz�v- �s l�gz�si probl�m�kkal k�szk�d� egyedek, hiszen a nyomott orr� kuty�k kelend�bbek. Ezek a kuty�k m�r 15 ÞC f�l�tt rendk�v�l h�r�gnek, alig kapnak leveg�t. Ennek ellen�re rendk�v�l j�t�kosak, ezt a tulajdons�gukat �regkorukra is meg�rzik. A bully kertben �s lak�sban egyar�nt tarthat�, j� jelz�kutya. K�nnyen kij�n a gyerekekkel, rendk�v�l intelligens. Szem�t �lland�an gazd�j�n tartja, hûen k�veti minden mozdulat�t.

Jelleme ak�r a nagyobb testv�rei�: nem igaz�n ijed meg, ink�bb k�v�ncsi, minden �rdekli. Ez a mok�ny kis fick� az�rt n�ha tud makacs is lenni: b�szk�n kih�zza mag�t, peckes j�r�s�val tudt�ra adva b�rmilyen �l�l�nynek, hogy � bizony egy oroszl�n b�tors�g�val b�r, �s ezt ne k�rd�jelezze meg senki, mert annak azt�n jaj! R�vid sz�r�t k�nnyû gondozni, csak a fejen tal�lhat� r�ncokn�l ad�dhatnak gondok. Ezeket a red�ket alaposan �t kell tiszt�tani, legjobb erre a nercolaj. Ha v�letlen�l kedvenc�nk szem�be belekapnak – ami gyakran el�fordul –, akkor porcukorral kell kezelni, mint a lovakn�l.

Ebben a „kicsi” kuty�ban hatalmas sz�v lakozik, sz�mtalan p�lda van erre. Ismerek egy vak kisfi�t, akinek egy francia bulldog szuk�ja van, Samantha.

A kutya �s a gyerek kapcsolata egyed�l�ll�. Samantha szinte tudat�ban van kis gazd�ja hi�nyoss�g�nak. Reggel � kelti fel, le�l az �gya el�, vakkant egyet-kett�t. Ha a kisfi� mozog a lak�sban, a kutya gy�ng�den hozz��r, szinte vezeti. De sz�momra az volt a legcsod�latosabb, amikor a szuk�t elvitt�k fedeztetni �s otthagyt�k. A kutya �s a gyermek letargi�ba ker�lt, ez�rt p�r napon bel�l elmentek Samanth��rt. A tal�lkoz�s le�rhatatlan volt: mint a filmekben...