A K�z�p-�zsiai juh�szkutya

Egy kutya a legend�kb�l

     Hatalmas �s fens�ges. A ny�zsg�s, a j�t�kos csahol�s, a gazda szemvillan�s�t lesni, t�relmetlen�l vakkantani a gazda helyesl�s�t v�rva - ezek nem az õ tulajdons�gai. A K�z�p-�zsiai nem csak �gy meg�ll - hanem az ellens�g �tj�ba �ll, nem fut - hanem sz�guld, õ nem harap - hanem sz�tt�p.
     T�rt�nete sok - sok �vsz�zadra tehetõ. Nem ismert pontos sz�rmaz�sa, sokak szerint Eur�p�ba Nagy S�ndor serege hozta be. T�rkmeniszt�n nagy birodalom volt. Sok�ig ellen�llt Dzsingisz k�n tat�r sereg�nek, nagym�retû kuty�ik sok vesztes�get okoztak a tat�r lovass�gnak.
     Zord vid�k, rideg k�r�lm�nyek, sz�ntelen megpr�b�ltat�sok �s az �r�k ellens�g - a ny�jakat tizedelõ farkasok. Kev�s olyan fajta van, aki a kuty�k k�z�tt igaz�n r�szolg�lt a farkas �lõ jelzõre - a K�z�p-�zsiai egyike ezeknek.
     Ez a kutya napjainkra sem vesztette el kiemelkedõ tulajdons�gait, n�pszerûs�ge nõ, �s nem v�letlen, hogy egyike lett az elismert "testõr�knek" - akikre azt mondj�k "tekint�lyes kutya, ami komoly embereknek val�".
     A h�bor� elõtti �vekben az elszigetelts�g �s komoly teny�sztõi munka eredm�nyezte a t�rkmeniszt�ni Csardzsou megye Szamszonovo szovhoz�ban az igen j� k�z�p-�zsiai juh�szkutya �llom�ny kialakul�s�t. Ezek a kuty�k voltak r�sztvevõi �s gyõztesei 1939-1941-ben �s 1954-1956-ban rendezett ki�ll�t�soknak. A szovhozban egy S�mson nevû hatalmas kan vonal�t teny�sztett�k - amely vonal dokument�ci�i elvesztek. Hasonl� sorsra jutott az 1940 �sszszovjetuni�beli Mezõgazdas�gi ki�ll�t�s gyõztes�nek a fekete-foltos Arl�nnak pap�rjai is. Ezeknek a kuty�knak az ut�dait, b�r nem rendelkeztek sz�rmaz�si okm�nyokkal, m�gis k�nnyû volt megismerni.
     Az ut�bbi k�t �vtizedben k�t �rt�kes vonalat eml�tenek. Az egyik Belij Jekimen (Feh�r Egyed�li) a m�sik Csornij Jekimen (Fekete Egyed�li) vonala.
     Belij Jekimen marmagass�ga 75 cm, nagyon j� fel�p�t�sû, erõs kutya hatalmas fejjel �s sz�les pofacsonttal. Ut�dai erõs fel�p�t�sûek, 73 - 77 cm - es marmagass�g�ak, sz�les, fej�k sz�les, erõs, alig �szrevehetõ stoppal.
     Csornij Jekimen az 1970-es �vek t�j�n sz�letett, az �tlagosn�l magasabb volt �s kev�sb� erõteljes.
     A 90-es �vekben a legh�resebb Ak-gus volt, aki 74-75 cm-es marmagass�g�, sz�les �s hossz� mellkas� igen j�l izmolt kutya volt. Feje nagym�retû, lapos kopony�val, szinte �szrevehetetlen stoppal, arcorri r�sze sz�les, erõs, fogai nagym�retûek. Elsõsorban munka tulajdons�gaival, kitart�s�val, �ll�k�pess�g�vel tûnt ki kort�rsai k�z�l.
     Ak-gusnak harmadik, negyedik nemzed�ki lesz�rmazottai haz�nkban �s a szomsz�dos Szlov�ki�ban is megtal�lhat�k.
     Magyarorsz�gon a 90-es �vek eleje �ta vannak K�z�p-�zsiai juh�szkuty�k. Sz�muk az ut�bbi �vekben emelkedett jelentõsebben, miut�n siker�lt n�h�ny kitûnõ kuty�t import�lni a Szovjetuni� ut�d�llamaib�l. Elsõsorban azok v�lasztj�k ezt a fajt�t, akiknek j� h�zõrzõre, kiegyens�lyozott, nyugodt de m�gis robban�kony testõrre van sz�ks�g�k, valamint mindezek mellett egy igaz�n odaad� felt�tel n�lk�li bar�tot szeretn�nek.
     Termet�kbõl �s fel�p�t�s�kbõl ad�d�an ter�letig�ny�k nagy, lak�sban, z�rt �s kis ter�leten nem �rzik j�l magukat. Szeretik a csal�dot, tisztelik a gazda bar�ti k�r�t, viszont szigor�ak az idegenekkel, betolakod�kkal szemben.
     Hat�rozott, c�ltudatos nevel�st ig�nyelnek, de sosem lesznek a gazda nyugalm�nak megront�i.

A k�z�p-�zsiai juh�szkutya le�r�sa

     Fel�p�t�se:- Durva, erõs csontozat�, atl�tikus fel�p�t�sû izmos kutya. Egyes egyedein�l lazas�ghoz vezetõ hajlam tal�lhat�. Bõr�k vastag, j�l fejlett, erõs szerkezetû, megfelelõen rugalmas, gyakran lebernyeget alkot a nyak t�j�k�n.
     Marmagass�g: - kanokn�l nem kevesebb 65 cm-n�l, szuk�kn�l nem kevesebb 60 cm-n�l.        
     Viselked�se: - Kiegyens�lyozott, nyugodt magatart�s. Akt�v v�delmi reakci�.
     Szõrzet: - durva, egyenes szõrzet, j�l fejlett aljszõrzettel. A fejen �s a l�bak mellsõ fel�n szorosan simul�.
     A szõrhossz�s�gt�l f�ggõen megk�l�nb�ztetnek:
     - hosszabb - 7 - 8 cm hossz�s�g� fedõszõrrel a f�leken, a nyakon, a l�bak h�tuls� fel�let�n �s a farkon,
     - r�vid, 3 - 5 cm hossz� szorosan simul� szõrrel.
     Sz�n: - feh�r, fekete, sz�rke, szalmas�rga, v�r�s, v�r�ses-fekete, tigriscs�kos, foltos.
     A fej massz�v, sz�les kopony�val �s j�romcsontokkal. A koponya lapos, az arcorri r�szbe val� �tmenet alig �rezhetõ. Az arcorri r�sz valamivel r�videbb a koponya hossz�n�l, a szemek k�z�tt sz�les, �s majdnem teljesen p�rhuzamos, nem szûk�l az orrt�k�r fel�. El�lrõl �s fel�lrõl n�zve t�glalap alak�nak tûnik, oldalr�l n�zve tompa �k alak� hosszan lel�g� felsõ ajkakkal. Az orrt�k�r nagy �s fekete. Vil�gos sz�nû kuty�kn�l enged�lyezett a barna orrt�k�r.
     F�lei alacsonyan tûz�ttek, h�romsz�g form�j�ak (r�vidre v�gj�k k�ly�k korban).
     A szemek s�t�tek, t�vol elhelyezkedõk, kerekek, egyenes v�g�s�ak.
     A fogak feh�rek, nagym�retûek, szorosan egym�shoz simul�ak. A metszõfogak egy vonalon vannak, z�r�d�suk oll�s.
     A nyak r�vid, izmos, m�lyen tûz�tt, a h�tvonalhoz k�pest 30-40 fokban felfel� tartott. A mellkas sz�les, m�ly, kerek, dong�s bord�kkal.
     A mellkas als� vonala a k�ny�kb�bok vonal�ban vagy azokn�l m�lyebben van.
     A has enyh�n felh�zott.
     A mar magas, j�l kifejezett - k�l�n�sen a kanokn�l. A marmagass�g 1-2 cm-rel magasabb a far magass�g�n�l.
     A h�t erõs, egyenes �s sz�les.
     Az �gy�k r�vid, sz�les, enyh�n dombor�.
     A far sz�les, izmos, majdnem v�zszintes.
     A farok magasan tûz�tt, sarl� alak�, nyugalmi �llapotban a cs�nkig �r. R�vidre v�gj�k.
     A mellsõ v�gtagok el�lrõl n�zve egyenesek �s p�rhuzamosak. A mellsõ v�gtagok hossza a talajt�l m�rve k�ny�kig kicsivel t�bb mint a marmagass�g fele. A lapocka �s a felkar 100 fokos sz�get z�r be. Az alkarok egyenesek, erõsek �s hossz�ak. A l�btõ r�vid, sz�les, erõs, f�ggõleges, merõleges a talajra.
     A h�tuls� v�gtagok p�rhuzamosak, enyh�n nyitott sz�gel�sûek. A l�bsz�rak r�videk a l�btõ f�ggõlegesen �ll�tott, massz�v fel�p�t�sû.
     A mancsok (mellsõk �s h�tuls�k) nagym�retûek, ov�lisak, z�rtak.
     A mozg�s - a fajt�ra legink�bb jellemzõ a r�vid, neh�z �get�s �s a galopp. �get�s k�zben a v�gtagok p�rhuzamosan kell, hogy mozogjanak, a mellsõ v�gtagok a k�z�pvonalhoz k�zel�tenek.

     A k�z�p-�zsiai juh�sz eset�ben, nem besz�lhet�nk homog�n fajt�r�l. Fel�p�t�s�ben, valamint t�pus�ban nagy elt�r�sek vannak. A fajta magyarorsz�gi �llom�ny�t jelentõsen meghat�rozza, hogy az elsõ idõkben milyen t�pus� kuty�k ker�ltek be az orsz�gba. Megtal�lhat�k a szik�r, v�kony fel�p�t�sû �s az erõteljesebb, robosztusabb kuty�k. Az �zsiai j�võje azon m�lik, hogy e fajta teny�sztõi mely t�pust helyezik elõt�rbe. Rem�lj�k, hogy a j�võben kialakul a helyes szeml�let �s a magyarorsz�gi �llom�nyt erõs fel�p�t�sû �s robosztus kuty�k fogj�k meghat�rozni. B�zom abban, hogy mint a szomsz�dos Szlov�ki�ban, bevezethetõ lesz a szigor� teny�sz szemle �s csak azokat a kuty�kat lehessen tov�bb teny�szteni melyek ezeknek az elv�r�soknak megfelelnek. Ez alatt �rtendõ a k�telezõ diszpl�zia szûr�s, valamint a rossz idegrendszerû kuty�k kiszûr�se a teny�szt�sbõl. Meghat�roz� a b�r�k, fajt�hoz val� �rt�se. Ma m�g nem mondhatjuk el, hogy �rtenek hozz�, �rzik a fajt�t.