A legenda folytat�dik
m�gegyszer a k�z�p-�zsiai juh�szr�l

     A m�lt havi sz�munkban r�vid fajtaismertet�t k�z�lt�nk a k�z�p-�zsiai juh�szkuty�r�l, melynek v�g�n egy a fajt�t teny�szt� sportt�rsunk �rta le r�vid v�lem�ny�t e legend�s fajta helyzet�r�l. Mint kuty�s �let�nkben annyi mindent, ezt sem l�tj�k egyform�n a fajta hazai szerelmesei. Az al�bbiakban k�z�lj�k azt a v�lem�nyt, amelyet elolvasva kicsit tal�n optimist�bban l�thatjuk a k�z�p-�zsiai juh�szkutya helyzet�t. Egyben egy �j f�rumot k�n�lunk �n�knek, a teny�szt�ssel kapcsolatos mondanival�juk sz�m�ra.

     Haz�nkba az els� kuty�k 1990-ben �rkeztek. Mivel az �shaz�ban is k�l�nb�z� t�pusok alakultak ki, �s a teny�szt�k a volt Szovjetuni� szinte valamennyi ter�let�r�l hoztak �s hoznak kuty�kat, ez�rt szinte az �sszes v�ltozat fellelhet� a jelenlegi heterog�n gyorsan n�vekv� �llom�nyban.
     Tal�n h�rom t�pust lehet megk�l�nb�ztetni.
     Az els� nagyon magas (kb 85 cm) szik�r, feszes fel�p�t�sû, ar�nylag v�konyabb csontozattal, hossz� �k alak� fejjel.
     A m�sodik t�pusra jellemz� a hatalmas termet, er�s, durva csontozat, sz�les, nagy fej, laza fel�p�t�s. A laza fel�p�t�sb�l fakad�an az ilyen t�pus� kuty�k hajlamosak a szerkezeti hib�kra (beesett, l�g� h�t, laza szemh�j, kifordult, lecs�ng� ajkak). A teny�szet, ahonnan ezek a kuty�k sz�rmaznak a hazai tulajdons�gokat helyezte el�t�rbe, a sz�ps�g ott csak m�sodlagos k�vetelm�ny volt. A harmadik t�pusra a kb. 72–78 cm-es magass�g, er�s, massz�v csontozat, szil�rd fel�p�t�s, ar�nyos, t�glalap alak� fej, r�vid vagy k�z�phossz� sz�rzet, rugalmas, k�nnyed mozg�s jellemz�. Enn�l a v�ltozatn�l a dombor� agykoponya, illetve a testhez viszony�tott kis fej nagys�g a leggyakrabban el�fordul� hiba. Az anyaorsz�gban �s Eur�p�ban elterjedt b�r�i szeml�let szerint a harmadik t�pus� kuty�k meg�t�l�se a legel�ny�sebb, nemzetk�zi sikereik is bizony�tj�k ezt. T�bb hazai teny�szt�sû kutya nyert Vil�g �s Eur�pa gy�ztes c�met er�s mez�nyben anyaorsz�gbeli kuty�k mellett. A fajt�val alakul�s �ta az orosz kutyafajt�k klubja a Karak�n klub foglalkozik.

     Az �vente megrendezett szakmai napokon rendszeresen r�szt vesznek a fajta ir�nt �rdekl�d� b�r�k, teny�szt�k, �s kutyatart�k.
     Ezek a szakmai szeml�letegyeztet� f�rumok lehet�v� teszik az egys�ges b�r�i szeml�let kialakul�s�t.
     A klub 1997 �ta szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a szlov�k fajtaklubbal, rendszeresen r�szt vesz�nk egym�s ki�ll�t�sain �s teny�szszeml�j�n. 1999-ben bel�pett a K�z�p-�zsiai juh�szkuty�sok vil�gsz�vets�g�be.
     Felvette a kapcsolatot a t�rkm�n fajtaklub k�pvisel�j�vel, ezzel is lehet�s�get teremtve egy szorosabb szakmai inform�ci� �raml�s�nak. A mai t�rkm�n teny�szt�k szerint a megfelel� k�llem mellett csak a j� tulajdons�gokkal b�r� egyedek vonhat�k a teny�szt�sbe.
     A ter�let�rz� k�pess�g, k�zd� szellem-, kitart�s, �ll�k�pess�g a higgadt, nyugodt, kiegyens�lyozott idegrendszer, egyform�n jellemz� a k�z�p-�zsiai-juh�sz kuty�ra. Ezekhez a tulajdons�gokhoz sz�ks�g van a szil�rd, feszes fel�p�t�sre, er�s, massz�v csontozatra, t�k�letes mozg�sra.
     A teny�szt�s sarkalatos probl�m�ja az ut�dellen�rz�s, l�nyegesnek tartom, hogy csak azon egyedek j�tszanak meghat�roz� szerepet a fajta teny�szt�s�ben, amelyek (ha egy�bk�nt, b�rmily kiv�l� k�llemmel rendelkeznek is) megfelel� min�s�gû ut�dokat hoznak. A teny�sz�llatok val�s �rt�k�r�l csak az ut�dok alapj�n kaphatunk bizonyoss�got. P�ldak�nt a szlov�k �llom�nyt szeretn�m megeml�teni, mely az elm�lt 4–5 �vben ugr�sszerû fejl�d�sen ment kereszt�l, v�lhet�en, a teny�szt�sbe �ll�t�s felt�telei szigor�, �s k�vetkezetes betart�s�nak k�sz�nhet�en. Szlov�ki�ban �s rem�nyeink szerint az FVM rendelet kapcs�n haz�nkban is a teny�szt�s felt�teleit a fajtaklub hat�rozza meg. Ennek szellem�ben k�sz�lt el a MEOE Karak�n Klub �j teny�szt�si szab�lyzat tervezete, mely meghat�rozza a teny�szt�sbe �ll�t�s id�pontj�t, felt�teleit (k�telez� teny�szszemle, klubki�ll�t�s, stb.) kit�r az ut�dellen�rz�s �s alomellen�rz�s fontoss�g�ra l�trehozza a Teny�szt�si Tan�csot, mely szakmai fel�gyelettel l�tja el a klubban foly� teny�szt�i munk�t.

     Jelent�s probl�ma, hogy a magyar gyakorlat csak a kanokat favoriz�lja, figyelmen k�v�l hagyva a szuk�k min�s�g�t. Az �llom�ny tov�bbi javul�sa csak a j� min�s�gû szuk�k teny�szt�sbe �ll�t�s�val v�rhat�. (A fentiekben felsorolt munka dics�rend� �s val�ban a fajta min�s�gi javul�s�t vonhatja maga ut�n. Probl�m�ja, hogy a jelzett FVM rendelet – hat�sosan – csak �n�ll� jogi szem�lyis�gû, b�r�s�gon bejegyzett teny�szt� egyes�let keret�ben v�gezhet�. A szerk.)
     Ma Magyarorsz�gon a k�z�p-�zsiai juh�szkutya nagy, z�rt ter�letek, gy�rak, �zemek, port�k �s csal�di h�zak biztons�gos �rz�je. Sportkuty�nak, munkaversenyekre nagyfok� �n�ll�s�ga miatt nem alkalmas.
     Ig�nytelen, de a csak l�ncon vagy kennelben tart�st nehezen tûri. Megfelel� tart�ssal megb�zhat�, kiv�l� t�rs v�lhat bel�le. Rem�lj�k, hogy a fajta egyre n�pesebb, t�borra tesz szert