A Jagdterrier

Aki szereti a terriereket, az k�nnyen megkedveli a Jagdterriereket is. E kuty�kban kis termet�k ellen�re – hatalmas fizikai er�, hat�rozott jellem lakozik. Felt�tel n�lk�l szeretik, tisztelik �s k�vetik azt, akit gazd�juknak tartanak. Rendk�v�l h�s�gesek, intelligensek �s nagyon k�nnyen tanulnak. Term�szetesen a fajt�ra jellemz� von�sok ellen�re mindegyik egyed m�s, mindegyik�knek saj�t szem�lyis�ge van. Leggyakrabban vad�szatra haszn�lj�k �ket, amit elnevez�s�kb�l – „jagd” n�met�l vad�szt jelent - is kiolvashatunk. Az ut�bbi egy-k�t �vtizedben azonban egyre t�bben v�s�rolj�k �ket kedvtel�sb�l is. Ez a tendencia nemcsak Eur�p�ban, de Kanad�ban, valamint az Egyes�lt �llamokban is megfigyelhet�.

A Jagdterrier eredete

Viszonylag fiatal fajt�r�l van sz�, t�bb mint 80 �vvel ezel�tt siker�lt el�sz�r kiteny�szteni. Majd �vekig tart� szelekci�val �rt�k el a mai Jagdterrierre jellemz� saj�toss�gokat.

El�sz�r az 1910-es �vekben mer�lt fel egy �j fajta megalkot�s�nak a gondolata, mivel a Fox terrrierekn�l is jobb k�pess�gekkel rendelkez� vad�szebet szerettek volna keresztez�sekkel l�trehozni. Fontos volt az a szempont is, hogy a vad�szok egyre nagyobb �rdekl�d�st mutattak a kisebb test� kuty�k ir�nt. A teny�szt�k fekete �s sz�lk�ssz�r� egyedeket akartak �letre h�vni.

A fajta kialak�t�s�n h�rom j�bar�t f�radozott: egy gy�ros, Carl Erich Gruenewald, aki egyben a N�met Jagdterrier Klub alap�t� tagja is; valamint Rudolf Friess, f�erd�mester �s Walter Zangenberg, f�ldbirtokos. Mindh�rman nagy tapasztalattal rendelkeztek a kutyateny�szt�s �s a kotor�kebek tart�sa ter�n.

Az els� vil�gh�bor� ut�n Zangenberg �s Gruenewald tudom�st szerzett arr�l, hogy egy majdnem fekete Fox Terriernek �s egy Old English Fox Terriernek 2 kan �s 2 n�st�ny k�lyke sz�letett, amelyek k�l�nlegess�ge az volt, hogy v�r�s jegyeket viseltek magukon. Az alom t�rzsk�nyvez�s�t azonban nem lehetett kereszt�lvinni, mivel az �llatok nem feleltek meg az akkori sztenderdnek. Zangenberg igen alacsony �ron megv�s�rolta a k�lyk�ket, amelyeket „Wehrwolf”, „Rauhgraf”, „Morla” �s Nigra” von Zangenberg n�vre kereszteltek.

Sokakban felmer�lhet a k�rd�s, hogy mi volt az oka a fekete-v�r�s sz�n megjelen�s�nek? Hogyan lehets�ges, hogy k�t Fox Terriernek fekete k�lykei sz�lettek, v�r�s mint�val?

A v�lasz egyszer�: t�bb mint 100 �vvel ezel�tt m�r l�tezett Angli�ban egy kistest�, dr�t sz�r�, fekete-v�r�s sz�r� terrier, az Old English Tterrier. Ez a fajta a k�llem�t tekintve – nagyban hasonl�tott a mai N�met Jagdterrierre. Fontos tudnival�, hogy az angol kutyateny�szt�s sor�n gyakori volt a fajt�k kevered�se. Az id�k folyam�n feh�r, sima sz�r� terriereket kevertek az Old English Terrierek v�rvonal�ba, ennek k�sz�nhet�en ma m�r sima �s dr�tsz�r� fox terrierek is l�teznek.

Visszat�rve a feltett k�rd�shez, a sokf�le sz�nt mag�ba olvaszt� v�rvonalak miatt gyakran sz�lettek teljesen fekete foxterrierek. Ezeket azonban mell�zt�k a tov�bbteny�szt�s sor�n.

Zangenberg�k a fekete-v�r�s kiskuty�k megjelen�s�nek nagyon �r�ltek �s Jagd fox terrier stamm-nak nevezt�k �ket. Az eml�tett n�gy k�lyk�t j� vad�sz k�pess�gekkel rendelkez� Old English Terrierekkel keresztezt�k �jra. A sz�p fekete sz�n domin�ns maradt. A foltos �s feh�r egyedeket pedig teljesen kiz�rt�k a tov�bbi teny�szt�sb�l.

�gy j�tt l�tre a k�v�nt German Hunting Terrier (N�met Vad�szterrier), amelynek a k�llem�t az id�k sor�n m�g tov�bb finom�tott�k. A Fox Terrier Teny�szt�k Sz�vets�ge azonban az �j fajt�t nem akarta elismerni, �s azt tov�bbra is a Fox Terrierek k�z� akarta sorolni. A sok vita ut�n Zangenberg�k munk�ja v�g�l megt�r�lt, �s 1927-ben bemutat�sra ker�lt az �j fajta a nagyk�z�ns�g el�tt.

A Jagdterrierek jellemz�i

A Jagdterrier ebek rendk�v�l mozg�kony �s ruganyos testfel�p�t�s�, hajl�kony kuty�k. Nagyon f�rg�k �s �l�nkek, rendk�v�l �rz�keny orral �s kifinomult szagl�ssal meg�ldott egyedek. Sz�v�ss�g, kitart�s, valamint j� f�jdalomt�r� k�pess�g jellemzi �ket. Lelkesednek a v�z�rt, ig�nylik a rendszeres testmozg�st, j�l viselik a p�r�zt. Magass�guk 33-40 cm, s�lyuk 7-10 kg k�r�l mozog, a fej�k el�g hossz�, keskeny. A fejtet� a f�lek k�z�tt dombor�, �s a stop gyenge.

Az �llkapcsuk rendk�v�l er�s. F�l�k „V” alak�, a foxterrierekhez hasonl�an tartj�k. Szem�k kicsi, s�t�t. A test�k n�gyzetbe rajzolhat�, mellkasuk terjedelmes; h�tul, �gy�kuk egyenes �s er�s. A farkuk magasan t�z�tt, er�s, fel�ll�, amit sz�let�s�k ut�n r�vid id�vel kurt�tanak.

Sz�rzet�k s�r�, el�g durva �s vastag az eg�sz testen. Az �ll alatt a sz�r szak�llat k�pez, ugyanitt �s a nyakon hosszabb, mint az arcorri r�szen, a f�l�n �s az els� l�bakon pedig r�videbb. Sz�n�k fekete - v�r�s vagy s�rg�s jelz�ssel -, de vannak barna, v�r�s, s�rg�sv�r�s egyedek is, s�t a fekete minden �rnyalata is el�fordulhat.

Ma N�metorsz�gban legal�bb 30000 t�rzsk�nyvezett Jagdterrier van, de az eg�sz vil�gon ismerik ezt a fajt�t.

Eur�p�ban kevesen tartj�k kedvtel�sb�l, mivel ellens�gesen viselkedik m�s �llatokkal szemben. A Jagdterrier az idegenekkel szemben is nagyon bizalmatlan, ugat�ssal figyelmeztet az ajt� vagy kert k�zel�ben elhalad� emberek jelenl�t�re. Gyors felfog�s� �s sz�fogad� �llatok, a csal�dtagokat az �let�k �r�n is v�delmezik. Nagyon akt�vak �s energikusak, gyerekek figyelm�t lek�t�, j� j�tsz�t�rsak.

Vad�szat

A Jagdterriert N�metorsz�gban �s Eur�pa m�s orsz�gaiban els�sorban vadkan, borz, r�ka vagy meny�t vad�szatra haszn�lj�k. Az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban sz�vesen alkalmazz�k �ket mos�medve vagy m�kus elfog�s�hoz is.

A kotor�koz�sra keskeny, de m�ly mellkasa, durva, sz�lk�s sz�re �s az ellenf�llel szembeni k�ny�rtelens�ge teszi alkalmass�.

A vad�szatra haszn�lt ebek nincsenek elk�nyeztetve, k�ly�kkorukt�l kezdve alapos kik�pz�sben r�szes�lnek. Szabadban tartj�k �ket, hogy hozz�szokjanak az id�j�r�s viszontags�gaihoz. A vad�szok n�lk�l�zhetetlen t�rsai, mivel a Jagdterrierek negyvennyolc �ra eltelt�vel is k�vetni tudj�k a v�rnyomokat. F�jdalommal �s s�r�l�sekkel nem t�r�dve k�zdenek az ellenf�llel.

Sajnos gyakran el�fordul, hogy a f�ld alatt rekednek a r�k�val vagy a borzzal folytatott k�zdelem sor�n, vagy elpusztulnak az elszenvedett s�r�l�sek k�vetkezt�ben.