CANE CORSO

     Az �kori hadikuty�k k�z�l, melyek b�lcs�je mintegy 5–600 �vvel ezel�tt a messzi Keleten ringott, �rdekes m�don csak az eur�paiak maradtak fenn. R�ad�sul �gy, hogy k�llem�k nem, vagy csak alig m�dosult az id�k sor�n. K�z�l�k a f�n�ciai k�zvet�t�ssel a Britanni�ba ker�lt �s ott sz� szerint nevet szerzett masztiff a leg�sibb, s tulajdonk�ppen az � hat�sa nyom�n alakultak ki (�t) a t�bbiek.
     A brit �ri�sok haz�juk leig�z�s�t (i. e. 55.) k�vet�en �rkeztek meg R�m�ba, ahol nagyobb termet�knek �s erej�knek k�sz�nhet�en hamarosan elnyomt�k a g�r�g (epiruszi) eredetû molosszusokat. �gy az olasz frakci� tagjai, a Mastino Napoletano �s a Cane Corso is r�szben az �, r�szben pedig a r�maiak �ltal kor�bban ismert ebek ut�dai.
     �rdekess�g: Felice Cesarino „Il Molosso” c�mû k�nyv�ben �gy �rt: „Nem tudjuk pontosan, hogy az eredeti �zsiai t�pus hogyan ker�lt It�li�ba. Az viszont biztos, hogy a r�mai molosszus a nagyszerû mezopot�miai �s assz�r kuty�nak az ut�dja.”

A k�tezer �ves diadal�t

     A brit kuty�k �s a R�m�ban akkor m�r �vsz�zadok �ta megbecs�lt g�r�g eredetû molosszusok id�sz�m�t�sunk kezdet�re tehet� tal�lkoz�sa nyom�n megsz�letett az �j t�pus� r�mai kutyanemzed�k. Az �ltaluk ell�tott feladatoknak megfelel�en k�t m�retkateg�ri�juk alakult ki. A nagyobb testû, gyakran 90–100 kil�s ebeket els�sorban a csatatereken alkalmazt�k. Kisebb testû, k�r�lbel�l feleakkora k�pvisel�i viszont �ri�si sikereket �rtek el a v�rosok ar�n�iban �pp�gy, mint a nagyvadak vad�szat�ban.
     �rdekess�g: a sumerok m�r az ie. III. �vezredben k�l�nbs�get tettek a kisebb �s mozg�konyabb „fog�kuty�k” (oroszl�n, stb. vad�szat�ra, majd k�s�bb �llatviadalra haszn�lt ebek) �s a hatalmas hadikuty�k k�z�tt. Ezt a fajta kategoriz�l�st egy�bk�nt szinte az �sszes k�nyvben szerepl� fajta t�rt�net�ben megfigyelhetj�k majd.
     A kuty�k munk�juk sor�n bizony�tott�k haszn�lhat�s�gukat, �gy teny�szt�s�k r�vid id�n bel�l kedvelt �s megbecs�lt foglalatoss�gg� v�lt. Ebben a korban sz�mosan voltak olyanok, akik magukat a n�gyl�b� harcosok �s gladi�torok szak�rt�inek tekinthett�k. A kuty�k teny�szt�se szinte nagy�zemi m�don folyt a l�gi� kasz�rny�inak �s a cirkuszi ar�n�k szomsz�ds�g�ban.
     A h�torsz�gban �rthet� m�don els�sorban a f�rg�bb �s kisebb v�ltozat �rvendett nagyobb ismerts�gnek. Hamarosan minden el�kel� ilyen t�pus� kuty�kkal vad�szott szarvasra �s vadkanra, de ezekre b�zta �rt�kei, els�sorban ny�jai �rz�s�t. Sokszor a rabszolg�k fel�gyelet�t �s a sz�kev�nyek �ld�z�s�t is ilyen ebekkel v�gezt�k a hajcs�rok. Az ezekre a feladatokra legalkalmasabb kuty�k �gy az eg�sz Birodalomban �s a megh�d�tott ter�leteken is gyorsan elterjedtek.

Tipiz�l�s

     Itt ker�l a k�pbe a m�ra m�r kihalt Barenbeisser nevû fajta. Ugyanis �ppen azt a m�retkateg�ri�t testes�tette meg, �ppen olyan k�llemû volt, mint a mai Corso. Ezt igazolj�k a XVII. sz�zadi n�met metszetek, le�r�sok is. Alkati hasonl�s�guk nem v�letlenszerû: egyr�szt ugyanatt�l az �st�l, a r�mai molosszust�l sz�rmaztak, m�sr�szt napi feladatuk is roppant hasonl� volt. Ebbe a k�z�pkori csal�dba tartozott m�g t�bbek k�z�tt a Wales-i gafaelgi vagy k�nnyû masztiff �s a d�l-francia alant vautre�. B�r k�z�l�k csak a Corso maradt fenn, �rdekes m�don ma sincs egyed�l.

Festm�nyek h�sei

     A r�mai kuty�kkal val� folytonoss�g megmutatkozik szobrokban �s �r�sos munk�kban egyar�nt: az el�z�, csaknem k�tezer �ves jelenetet �br�zol� k�pen a Cane Corso-ra megt�veszt�sig hasonl�t� ebeket l�thatunk, s ugyanilyen �llatot fedezhet�nk fel n�h�ny a XV–XVI. sz�zadb�l fennmaradt festm�nyen is. Ezek mindenekel�tt vad�szjeleneteket �r�k�tettek meg, melyeken a kuty�k vadkanokat, b�l�nyeket �s medv�ket gyûrnek le… sokszor egymagukban.
     �rdekess�g: feljegyezt�k, hogy Bernabo Viscontinak �lete sor�n t�bb sz�z elfog�kuty�ja volt, melyeket vaddiszn�k, szarvasok �s medv�k vad�szat�ra haszn�lt. Gondosan �gyelt a kuty�k �llapot�ra: a gondoz�sukkal megb�zott szolg�knak k�thetente be kellett mutatniuk a kuty�kat a nemes�rnak. Ha egy ebet sov�nynak tal�lt, a szolg�t elkergette. Ha viszont valamelyik kuty�ja elpusztult, a „felel�s” gondoz�t meg is botoztatta d�h�ben.
     E dics�s�ges alkot�sokon szerepl� ebeken k�v�l azonban szinte egy�ltal�n nem tal�lkozunk a mindennapok h�seivel, a guly�k �s port�k �rz�ivel. A f��ri megrendel�sre dolgoz� fest�k ugyanis csak ritk�n �r�k�tett�k meg az egyszerû emberek mellett dolgoz� kuty�kat, �gy ezekr�l alig maradt fenn ilyen jellegû eml�k ebb�l a korb�l.
     A XIX. sz�zad eleje v�ltoz�st hozott. Ekkor ugyanis egy �rdekes szok�s l�pett �letbe N�poly k�rny�k�n: divatba j�ttek az �n. j�szolk�pek. A legszeg�nyebbek, a nincstelenek kiv�tel�vel minden csal�d igyekezett mag�nak ilyen vall�sos t�m�j� k�pet szerezni, hogy otthonukat d�sz�ts�k vele. Ezeken a betlehemi j�szol ismert alakjai mellett sz�mos �llatfigura, k�zt�k a mai Cane Corso-ra eml�keztet� ebek voltak l�that�ak. A t�megtermel�st v�gz� v�s�ri piktorok nyilv�n olyan kuty�kat festettek meg ezeken a k�peken, amelyek elterjedtek voltak a Vez�v-r�gi�ban �l� parasztcsal�dok k�rnyezet�ben.

Zool�giai �rdekess�gek

     L�tezik azonban egy m�g ezekn�l is r�gebbi forr�s, amely m�g egzaktabb m�don �r�k�tette meg e remek fajt�t. A csaknem k�tsz�z �vvel kor�bban �r�dott zool�giai munka mag�r�l a Cane Corso-r�l is n�v szerint eml�kezik meg !
     Konrad Gesner (1515–1565) sv�jci orvos Arisztotel�sz �s Plinius nyomdokait m�sf�lezer �v t�vlat�b�l k�vetve alkotta meg „Enciklop�di�j�t”. Ebben a monument�lis mûben �kori el�deihez hasonl� alaposs�ggal foglalta �ssze kora �llat- �s n�v�nytani ismereteit
     Gesner �gy �rt a Cane Corso-r�l: „Nagyszerû kutya, melynek f�rges�ge, hatalmas testi ereje �s rendk�v�l er�s harap�sa lehet�v� teszi a menek�l� vad utol�r�s�t �s megragad�s�t. B�tors�ga �s f�radhatatlans�ga b�mulatra m�lt�, kiv�l�an alkalmas ak�r a legveszedelmesebb nagyvadak vad�szat�ra is.”. Kicsivel k�s�bb megjegyezte: „Calabria-ban szic�liai dognak is h�vj�k…”.
     Az olasz csizma orr�n elhelyezked� tartom�ny eml�t�se egy �jabb utal�s a fajta elterjed�si ter�let�re. Az el�z�ekben is ezek a kuty�k legink�bb mint a R�m�t�l d�lre es� ter�leteken ismert vad�sz-, h�z�rz�- �s terel� ebek ker�ltek sz�ba. Jogosan tehetj�k fel teh�t a k�rd�st:

Hogy ker�l ide Korzika?

     A fajt�val kapcsolatos legnagyobb f�lre�rt�s �ppen nev�vel f�gg �ssze. Sokan ugyanis a Cane Corso-t „korzikai kuty�nak” ford�tj�k, holott ennek a pomp�s fajt�nak semmi k�ze sincs a Franciaorsz�ghoz tartoz� szigethez. Ann�l t�bb a legk�zelebbi rokon, a Mastino sz�l�f�ldj�t�l is d�lebbre elter�l� csod�latos vid�kekhez. Az Appenin-f�lsziget als� harmad�n �s Szic�lia sziget�n a r�mai id�k �ta nagy becsben tartj�k ezt a fajt�t, mint a p�sztorok, parasztgazd�k �s vad�szok seg�t�j�t, a csord�k f�lelmetes �r�t �s a nagyvadak elfog�j�t.
     �rdekess�g: egy r�gi szic�liai k�zmond�s arra vonatkozik, amikor teljesen felfordult a vil�g, �s a dolgok term�szetellenesen t�rt�nnek, vagyis: „ha a ny�l kergeti a Cane Corso-t”
     A fajta neve eredet�nek vizsg�lat�hoz id�zz�k fel a R�mai Birodalom kialakul�s�nak kezdeteit. A D�l fel� val� terjeszked�s id�szak�ban, azaz az i.e. III. sz�zadban a r�maiak az itt t�bbsz�z �vvel kor�bban, az �n. „g�r�g gyarmatos�t�s” idej�n alap�tott poliszokkal ker�ltek szembe. Legy�z�s�k nem jelentette megsemmis�t�s�ket, �gy a h�bor�k ut�n a bizonyos m�rt�kû nyilv�nval� asszimil�ci�n t�l b�k�ben �ltek tov�bb. A latin kult�ra sokat �tvett a g�r�g�kt�l, s ennek ma is k�zzelfoghat� nyomai vannak. K�l�n�sen igaz ez Calabria-ra �s Szic�li�ra, a Cane Corso �shaz�j�ra.
     Ezek ut�n nem meglep�, hogy a „corso” is egy g�r�g eredetû sz�, mely a z�rt ter�leteket, udvarokat jel�li. Ennek megfelel�en a Cane Corso n�v ter�let�rz� kuty�t jelent. A szic�liai dialektusban m�ra a „corso” jelent�se er�s, illetve cs�kos. Vagyis a nagyszerû kutyafajta elnevez�se nyom�n az �sr�gi g�r�g sz� �j �rtelmet nyert visel�je, az er�s fizikum� �s t�lnyom�r�szben cs�kos ebek �ltal. Ezek a n�gyl�b�ak Szic�lia n�pe sz�m�ra mindm�ig az er�, b�tors�g �s hûs�g szimb�lumai. Mindennapi �let�k r�sze volt a vel�k val� tal�lkoz�s, ak�r p�sztorok mellett, ak�r a nagybirtokok, udvarok ker�t�se m�g�tt. Feljegyezt�k, hogy a v�s�roz� keresked�k szeker�re, holmij�ra �s p�nz�re is Cane Corso-k vigy�ztak, de �ket haszn�lt�k a cs�sz�k a term�s, �s a b�rt�n�r�k a foglyok �rz�s�ben.
     �rdekess�g: egy 1750-b�l sz�rmaz� rendelet megtiltotta, hogy Corso-kkal sz�kev�ny rabokat �ld�zzenek.
     Alkalmaz�suk kiterjedt az �llatviadalok ar�n�ira is, melynek egy rendk�v�l �rdekes bizony�t�ka napjainkig fennmaradt. Vittoria v�ros�ban a helyi bing�n az 52-es sz�mot �vsz�zadok �ta Giovanotto-nak h�vj�k, egy legend�s viadorkutya eml�k�re. Ez a h�res harcos ugyanis ennyi k�zdelmet v�vott, s egyszer sem maradt alul.

A modernkori t�rt�net

     A fajta az olasz n�pnek k�sz�nhet�en teh�t k�t �vezreden �t fennmaradt. Azonban a XX. sz�zad csaknem elt�ntette a F�ld sz�n�r�l: az I., de k�l�n�sen a II. vil�gh�bor� nagy k�rokat okozott az �llom�nyban. Nemcsak a teny�szt�s v�lt lehetetlenn�, de az a munka �s �letforma is lassan eltûnt, aminek a Cane Corso l�t�t k�sz�nhette. �gy a h�bor�s �vekben, amikor az embereknek is alig volt mit enni�k, sok p�ld�ny egyszerûen �henpusztult.
     A fennmaradt kev�s sz�m� egyed alapot adott ugyan a fajta �jj��leszt�s�hez, �m a belteny�sztetts�g sok�ig fenyeget� jelens�g volt. R�ad�sul a Corso-t sok�ig nem ismert�k el �n�ll� fajtak�nt. M�g a Mastino-t els�sorban signore Scanziani �ld�sos tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en viszonylag hamar, m�r 1949-ben felvett�k az elismert fajt�k jegyz�k�be, addig a szic�liai kuty�t csak a n�polyi rokon egy elfajzott v�ltozat�nak tartott�k.
     �rdekess�g: Stefano Gandolfi �rta: „Ha meg akarjuk magunkat ismerni, a gy�kereinkn�l kell kezden�nk. Nem hagyhatjuk ki a Cane Corso-t, mert ha elfeledkez�nk r�la, egy kis darabot elvesz�t�nk saj�t t�rt�nelm�nkb�l.”
     Szerencs�re igazi h�vei a nemzeti �r�ks�g r�sz�nek tartott�k, �s nem hagyt�k mag�ra. A ‘70-es �vek elej�n prof. Giovanni Bonatti, Stefano Gandolfi �s Giancarlo Malavasi elkezdt�k felkutatni a megmaradt p�ld�nyokat, �s egy hossz�t�v� teny�szt�si programot dolgoztak ki a fajta megment�s�re. Munk�jukhoz egyre t�bben csatlakoztak, s alig t�z �vvel k�s�bb, 1983-ban megalap�tott�k az S.A.C.C-t, vagyis a Cane Corso Teny�szt�k T�rsas�g�t. Lelkesed�s�k �s kitart�suk eredm�nyek�nt az olasz kennelklub (ENCI) 1987-ben elfogadta a standardot.
     Az FCI 1994. febru�rj�ban megkezdte a fajta elismer�s�nek folyamat�t, s alig k�t �v m�lva a Corso teljes jog� tagg� v�lt a vil�gszerte kedvelt kuty�k t�bor�ban.