100 �ves a n�met juh�szkutya

A vil�g legn�pszer�bb �s legsokoldal�bb kutyafajt�j�nak a t�rt�nete a m�lt sz�zad v�g�n, egy sz�p �szi napon kezd�d�tt a Rajna v�lgy�ben. Egy fiatal neh�zlovass�gi seg�dtiszt, Max von Stephanitz, �ppen a k�zeli hegyekben gyakorlatozott csapat�val. Max, aki csup�n �desanyja miatt v�lasztotta a katonatiszti p�ly�t, pedig val�j�ban sz�vesebben lett volna gazd�lkod�, unatkozva b�mult lefel� a v�lgybe. Nem mondhatni, hogy ott valami k�l�n�s t�rt�nt volna: egy p�sztor terelte ny�j�t a legel�n kereszt�l. A juhok mozg�s�t, meg�lljanak-e vagy tov�bbmenjenek, balra forduljanak-e vagy jobbra, k�t kutya ir�ny�totta, szinte minden parancssz� n�lk�l, puszt�n gazd�juk gesztusai alapj�n. A harminc�ves katonatisztet leny�g�zte a l�tv�ny. A p�sztor mint egy f�parancsnok ir�ny�totta a sereget, a birk�kat, k�t lovas fut�ra, a kuty�i seg�ts�g�vel. Ilyen pontoss�gnak eddig csak katonai hadgyakorlatokon volt szemtan�ja. Max von Stephanitz �let�ben az �llatvil�got eleddig egy papag�j k�pviselte, s kuty�kkal csup�n a nyeregb�l lepillantva ker�lt kapcsolatba. A rajnai “p�sztor�ra” folyam�n azonban azonnal felismerte a k�t p�sztorkutya k�l�nleges k�pess�geit: engedelmess�g�ket, intelligenci�jukat �s teljes�t�k�pess�g�ket. Ilyen �llatok neki is kellenek, hat�rozta el, minden �ron, m�g ha saj�t mag�nak is kell kiteny�szteni �ket, mert p�nz�rt esetleg nem tehet szert r�juk. Hamarosan el is kezdte keresni az ide�lis p�sztorkuty�t, de sok�ig nem tal�lt megfelel� p�ld�nyokat, olyan nagy volt a k�l�nb�z� helyi v�ltozatok sz�ma. Hogy minden idej�t a nagy feladatnak szentelhesse, Stephanitz 1898-ban otthagyta a katonas�got is. Igaz, erre az is k�nyszer�tette, hogy ny�rspolg�r k�rnyezete nem n�zte j� szemmel egy sz�n�szn�vel k�t�tt h�zass�g�t. Miut�n a fels�-bajor Kottgeiseringben hatalmas f�ldet v�s�rolt �s kialak�totta Haholz-Wieshof nev� csal�di birtok�t, szert tett els� juh�szkutya kanj�ra is. 1898 janu�r 15-�n v�s�rolta az akkor h�rom �ves Hektor Linksrheint egy frankfurti teny�szt�t�l, Sparwassert�l. A 200 m�rk��rt v�s�rolt Hektort Stephanitz k�s�bb �tkeresztelte Horand von Grafrath-ra. Horand egyes t�rzsk�nyvi sz�m�val minden n�met juh�szkutya �satyja. 61 centim�teres marmagass�g�val, sz�p vonalaival �s nemes fej�vel szinte m�r megtestes�tette az ide�lis teny�szc�lt. Egy �vvel kor�bban Stephanitz v�s�rolt m�r egy n�st�nyt is, az ismeretlen sz�rmaz�s� Freya von Grafrath-ot, �t azonban csak k�s�bb vette fel a t�rzsk�nyvbe.

H�zass�gk�t�se, otthonteremt�se �s a teny�szt�s megkezd�se ut�n, 1899 �prilis 22-�n Karlsruheban alap�tja meg Max von Stephanitz bar�taival a Juh�szkutya Egyes�letet (Verein f�r Sch�ferhunde). T�rsai �t v�lasztj�k meg eln�knek. Az Egyes�let legfontosabb feladata a megfelel� teny�szanyag kiv�laszt�sa volt az igencsak vegyes juh�szkutya-t�rsas�gb�l: a k�l�nb�z� sz�n- �s sz�rv�ltozatok mellett a fellelhet� kuty�k f�l- �s farok tart�sa is a legk�l�nb�z�bb k�pet mutatta. A t�rsas�gnak sokat kellett k�zdenie a fajta kialak�t�s�ban a farkast is felhaszn�lni k�v�n� t�rekv�sek ellen. A farkas p�rti t�bor a kuty�k nemes alakj�t �s sz�mtalan betegs�ggel szembeni ellen�ll� k�pess�get v�rta a keresztez�st�l, Stephanitz azonban nagyon helyesen felismerte, hogy a farkas v�r csak cs�kkenten� a fajta kitart�s�t, b�tors�g�t �s kezelhet�s�g�t.
 

Stephanitz �s az egyes�let tagjai alapvet�en k�t helyi v�ltozatb�l kiindulva kezdt�k munk�jukat. A th�ringiai vonalat �ll� f�l�, farkas sz�rke kuty�k k�pviselt�k, melyek viszonylag kicsik �s durva megjelen�s�ek voltak, de munkakuty�k a jav�b�l, hatalmas aktivit�ssal. A m�sik, nagyobb �s er�sebb kuty�kat k�pvisel� vonal W�rttembergb�l sz�rmazott. Az SV n�veked�s�nek k�sz�nhet�en – 13 taggal alakult, 8 �vvel k�s�bb m�r 1215 taggal b�szk�lkedhetett – a k�t t�pus hamar �sszekeveredett �s az �llom�ny lassan homogeniz�l�dott. Max von Stephanitz, aki a n�met juh�szkutya fajta alapjait megteremtette, 1936 �prilis 22-�n t�vozott az �l�k sor�b�l. V�gzete nem �rte v�ratlanul, rossz �mennek tartotta, hogy hal�la el�tt n�h�ny nappal meghalt kedvenc kuty�ja, Egga, ak�rcsak �desapj�nak hal�la el�tt annak nagyra becs�lt papag�ja.

A Stephanitz �s n�h�ny elk�telezett teny�szt� �s p�sztor alap�totta SV mai szemmel is meglep�en profi m�don m�k�d�tt megalakul�s�t�l kezdve, Stephanitz vezet�s�vel, de annak ’36-ban bek�vetkezett hal�la ut�n is. Az SV els� eln�ke egyszerre volt romantikus �s realisztikus – tal�n ez volt a siker egyik titka. “A mai ember sz�m�ra a kutya ir�nti szeretet az utols� h�d F�ldany�hoz”, �rja Stephanitz, de a k�vetkez� id�zet is t�le sz�rmazik: “Abb�l az igyekezetb�l, hogy saj�t fajt�nk �rdek�ben cselekedhess�nk, sz�letnek a teny�szt�i egyes�letek; mivel ezeknek nagyobb hat�sk�re van, nemcsak helyileg tudnak cselekedni.” Az SV tagjainak egyetlen, de Stephanitz hitvall�s�t h�en t�kr�z� mondatra kellett megesk�dni�k: “A juh�szkutya teny�szt�s, munkakutya teny�szt�s, mindig is munkakutya teny�szt�snek kell maradnia, k�l�nben t�bb� m�r nem juh�szkutya teny�szt�s.“ Ez az elv szerencs�re ma is �rv�nyes, s�t most van csak igaz�n jelent�s�ge! A n�met juh�szkutya olyan fajta, melynek egyedeiben mindig is ott lappang a sz�letett munkakutya, s ha “csak” csal�di kutyak�nt �l, akkor is folyamatosan foglalkoztatni kell. Ez a kutya egyszer�en t�l okos �s tettrek�sz ahhoz, hogy be�rje napi h�rom eg�szs�g�gyi kiruccan�ssal. Persze a korabeli Egyes�letben is voltak n�h�nyan, akik nem �rtettek egyet az eln�k k�pviselte vez�relvvel. Rich�rd Strebel p�ld�ul nem csup�n munkateny�szt�st �hajtott, hanem az �rdekes sz�nkombin�ci�kat k�pvisel� braunschweigi v�ltozatb�l luxuskuty�t akart csin�lni, p�ldak�nt az angolokra �s a collie-ra hivatkozott. Strebel 1905-�s javaslat�t az SV elutas�totta. Hogy helyes d�nt�s volt? Nem akarom egyik fajt�t sem a m�sik el� helyezni, de e k�t azonos munkater�letr�l indult p�sztor- illetve juh�szkutya mai popul�ci�ja igencsak nagy k�l�nbs�geket mutat teljes�tm�ny �s wesen szempontj�b�l. Fontos, hogy meg�rts�k: a k�l�nb�z� munkavizsg�k �s teljes�tm�nyb�r�latok nem �nc�l� dolgok, hanem arra szolg�lnak, hogy az adott fajta k�llemi tulajdons�gai mellett annak bels� jellemz�it is fenntarts�k. A munkateny�szt�s teh�t nem azt jelenti, hogy a teny�szt�k �lland�an vil�gbajnok sportkuty�kat vagy b�n�z�ket lebuktat� k�b�t�szer keres�ket produk�lnak! A h�tk�znapi kutyatulajdonos sz�m�ra a munkakutya teny�szt�s biztos�tja, hogy a bels� tulajdons�gokat is ellen�rz� teny�szt�i munk�nak k�sz�nhet�en k�ly�kv�s�rl�sn�l bizonyos m�rv� garanci�t kap arra, hogy leend� kuty�ja az emberi h�tk�znapokba beilleszkedni k�pes, kiegyens�lyozott, kezelhet� t�rsa lesz.

Az SV szinte kezdett�l fogva nagy hangs�lyt fektetett a komoly teny�szt�i munk�n�l n�lk�l�zhetetlen sz�rmaz�sellen�rz�sre, hogy a k�s�bbiekben m�r ismert vonalakkal dolgozhassanak a teny�szt�k. Term�szetesen a t�rzsk�nyvbe ker�l� els� kuty�k t�bbs�ge ismeretlen sz�rmaz�s� volt, de ut�daikat m�r egyt�l-egyig pontosan bejegyezt�k – a korabeli gyakorlattal ellent�tben, mely csak a ki�ll�t�sokon els�, m�sodik vagy harmadik helyez�st el�r� kuty�kat vette fel a t�rzsk�nyvbe. Ez a ma m�r mag�t�l �rtet�d� gyakorlat akkor fantasztikus �j�t�st jelentett a kinol�gi�ban! A m�sik, 1910-t�l bevezetett �j�t�st k�vet�en a kuty�kat csak saj�t teny�szt�j�k kennel nev�n vett�k fel a t�rzsk�nyvbe. Kor�bban gyakran a mindenkori tulajdonos kennel nev�t viselt�k a kuty�k, s ez az eredetellen�rz�st meglehet�sen neh�zkess� tette.
 

A k�v�natos fajtajegyeket mag�ba foglal� standardet az Egyes�let m�r megalakul�s�nak �v�ben, egy szeptemberi �l�sen �ssze�ll�totta. Ugyanebben az �vben m�r ki�rt�k, kanok �s szuk�k r�sz�re egyar�nt, az �v gy�ztes (Jahressieger) c�met, de az igazi dics�s�get az jelentette, ha valakinek terel�versenyen siker�lt nyernie. 1903-ban megjelent az SV saj�t �js�gja. Egysz�val minden adott volt egy sikeres fajta v�gleges kialak�t�s�hoz �s fenntart�s�hoz. Az els� t�rzsk�nyvekben a leggyakrabban felbukkan� kennel n�v a “von der Krone”; tulajdonosa Anton Eiselen. Az egyes t�rzsk�nyvi sz�m� Horand von Grafrath t�bb “Krone” szuk�val val� p�ros�t�sa sz�mtalan Horand-vonal kiindul�pontja. Horand egyik fia �s a Morand Plieningen nev� szuka alm�b�l m�ris egy kiemelked� kan sz�letett. A n�met juh�szkutya teny�szt�s sz�m�ra igen jelent�s t�bbsz�r�s bajnok Hektor von Schwaben. Hektor fi�t�l �s a Floral von Karlsruhe nev� szuk�t�l sz�letett Rolan v. Park (kor�bban Goldsteintal), aki testfel�p�t�s�ben m�r az ide�lis munkakutya t�pust testes�tette meg.
 

Az SV profi m�don, napjaink marketing-technik�it megk�zel�t� PR-munk�val akad�lyozta meg a n�met juh�szkutya munkan�lk�liv� v�l�s�t is, mikor a mez�gazdas�g fejl�d�s�vel egyre kevesebb juh�szkuty�ra volt sz�ks�g. M�r a probl�ma kialakul�sa el�tt, a n�vekv� kutya- �s tagl�tsz�m v�gett az SV vezet�s�ge �j feladatokat k�v�nt �ll�tani kiemelked� tulajdons�gokkal rendelkez� fajt�ja el�. Hamar megtal�lt�k azt a r�teget amelynek mindennapi munk�j�hoz sz�ks�ge volt megb�zhat� kuty�kra: a rend�r�ket �s a katon�kat. Ezzel kezdet�t vette az igazi szolg�lati kutya t�rt�nete. A p�sztorkod�s megsz�n�s�vel fokozott propagand�t v�geztek minden olyan ter�leten, ahol kuty�k seg�ts�g�re van sz�ks�g. Stephanitz a vad�szok figyelm�t is felh�vta a fajta ezir�ny� k�pess�geire. Dokumentumok bizony�tj�k, Oldenburg nagyhercege �s a porosz herceg is n�met juh�szkuty�kkal vad�szott.
 

Mindezek ut�n mag�t�l �rtet�d�, hogy a n�met juh�szkuty�k az els� vil�gh�bor�ban is hatalmas szerepet v�llaltak. K�zel 9 milli� ember halt meg 1914 �s 1918 k�z�tt. A h�bor� �ldozat�ul esett kuty�kr�l nincsennek �tfog� adatok, de azt tudjuk, hogy a n�met csapatok oldal�n 7.000 kutya halt h�si hal�lt – szinte – kiz�r�lag n�met juh�szkuty�k. T�bbs�g�k egyszer�, priv�t teny�szt�kt�l sz�rmazott. A h�bor� kezdet�n sz�l�tott�k fel �ket kedvenceik �tad�s�ra. Mondani sem kell, hogy gazd�ik soha nem l�tt�k viszont �ket. A szanit�c kuty�k kik�pz�s�t, a hadsereg k�lts�g�n, az SV v�gezte. Ez a szolg�lat sz� szerint is hatalmas s�lyt r�tt a kuty�kra, melyek a h�tukra er�s�tett t�sk�kban az els�seg�ly-dobozon k�v�l te�t, k�v�t, rumot, bort �s csokol�d�t sz�ll�tottak a sebes�lteknek. Egy korabeli �js�g a h�bor�t k�vet�en meghat� tal�lkoz�sr�l tud�s�t: egy m�nsteri veter�nhoz a ny�lt utc�n hirtelen k�t n�met juh�szkutya rohant oda, t�l�rad� �r�mmel cs�v�lva, h�zelkedve a f�rfinak, aki hasonl� felindults�ggal viszonozta a kuty�k kedvess�g�t. A k�t der�k j�sz�g a h�bor� alatt, egy cs�nya novemberi napon, Oroszorsz�gban, egy mocsaras ter�leten der�tett fel �s mentett meg egy katon�t – azt, akivel most b�k�ben �jra tal�lkoztak. �k h�rman azon kevesek k�z� tartoztak, akik �lve jutottak haza.

A h�bor� ut�n a h�bor�s s�r�ltek rehabilit�ci�j�ban is r�sztvettek a n�met juh�sz kuty�k. �letk�p egy szanat�riumb�l: egy r�szlegesen megb�nult beteg j�r�gyakorlatokat v�gez a kertben, egyik kez�ben mank�, m�sikkal kezel�orvos�ra t�maszkodva. A doktor mellett h�s�ges n�met juh�szkuty�ja, Moritz Excelsior. A gyakorlatok sor�n olykor m�r mank� n�lk�l s�t�lnak.

Egyszercsak az orvost telefonhoz h�vj�k, betege minden seg�ts�g n�lk�l mag�ra marad a kertben. Moritz azonban minden utas�t�s n�lk�l, hihetetlen helyzetfelismer�ssel berohan a k�rh�zba �s kihozza a beteg mank�j�t. A t�rt�netet maga az orvos , dr. Dorlitz mes�lte el Max von Stephanitznak. A vil�g els� vakvezet�kutya – iskol�j�t 1916-ban, a n�met Oldenburgban alap�tott�k. A kuty�k kiv�ll�an teljes�tettek, de az int�zetnek nem volt el�g p�nze a tov�bbi munk�hoz. A megb�zhat� vakvezet� kuty�k ir�nti ig�ny azonban nem sz�nt meg, �gy v�gre az SV szervez�s�ben 1923-ban megny�lt a vil�g m�sodik vakvezet�k�pz� iskol�ja Potsdamban. 1932-ben ker�lt ki az ezredik vakvezet� kutya az iskol�b�l.

Ez volt h�t a fajta sokszint� m�ltja, de ez a sokoldal�s�g egyben a n�met juh�szkutya jelene, �s minden bizonnyal j�v�je is. T�k�letes csal�di kutyak�nt, eredm�nyes sportkutyak�nt vagy �ppen mint lavina-, ment�- (l�sd a magyar Mancsot!), vakvezet�- vagy k�b�t�-szerkeres� kutyak�nt szolg�lja az embert. Minden olyan ter�leten ott van, ahol csak elk�pzelhet� egy n�gyl�b� seg�ts�ge.

E.A.
Forr�s: SV jubileumi kiad�s

Viernheimi Vanda WUSV 1999. �vi f�teny�szszeml�j�n, Karlsruh�ban,
oszt�ly�ban 361 indul� k�z�l kit�n� 15. helyez�st �rte el.
Gratul�lunk teny�szt�j�nek, Szigeti L�szl�nak!