Bevezet�

Az ok maga �rthet�: els�re a legsz�lesebb r�tegekhez kell sz�lni �s az tagadhatatlan t�ny, hogy ez a fajta viszi a vil�gels�s�g p�lm�j�t.

A felk�r�s, hogy egy r�vid, tal�n nem megszokott ismertet�t avagy kedvcsin�l�t �rjak r�la, egy kicsit v�ratlanul �rt, hiszen magam m�s fajt�ban tal�ltam meg azt, ami a legszorosabban k�t a kuty�z�shoz.

A t�ma azonban megmozgatta a fant�zi�mat t�bb okb�l is.

Els�k�nt az�rt, mert szerettem volna megtudni a n�met juh�szkutya vil�gsiker�nek ok�t, ami nem magyar�zhat� meg puszt�n a divattal.

M�sodsorban, mert kuty�sk�nt magam is a kik�pz�p�ly�n "sz�lettem", a saj�t fajt�mban is a haszn�lhat�s�g volt a f� szempont. Nem hagyhatott teh�t hidegen az a kutya, melyr�l annak meg�lmod�ja �gy nyilatkozott:

"A n�met juh�szkutya teny�szt�se a haszn�lati kuty�k teny�szt�s�t jelenti. Ez kell, hogy mindig a c�lunk legyen, vagy fel kell hagynunk a n�met juh�szkuty�k teny�szt�s�vel."

Harmadsorban pedig �rdekelt az a fajta, melynek igazi szerelmesei k�vetkezetess�g�kkel �s kitart�sukkal, munk�jukkal �s elk�pzel�seikkel a jelenkori magyarorsz�gi kinol�giai �let �talakul�s�nak, moderniz�l�s�nak kataliz�torai lettek.

Ismert, m�g ha sokat vitatott t�ny is, hogy a kutya �s gazd�ja sok hasonl�s�got mutat ? a t�ma teh�t mindenk�ppen megfogott. Term�szetesen nem t�r�k hamis bab�rokra, nem k�v�nok senkin�l ,,n�metjuh�szosabb’’ lenni csup�n beletekintettem a fajtat�rt�netbe �s megpr�b�ltam bel�le kiemelni azt, ami kuty�sk�nt megfogott �s csod�lattal t�lt�tt el. Tal�n �gy fogalmazn�k, hogy �rdekelni kezdett annak a kuty�nak a t�rt�nete, amit �gy mondhatn�k: l�ssuk az els�t az egyenl�k k�z�tt.

Mi lehet annak az oka, hogy a n�met juh�szkutya megh�d�totta a vil�got? Hogyan t�rt�nhetett az, hogy 99 �vvel ezel�tt sz�letett meg a standardja �s m�ra �let�nk minden ter�let�n jelen van a fajta?

Az okot hamar megtal�ltam, egyszer�en, szinte k�lt�ien csak annyit mondhatok:

egy �lom

Gondolom, hogy a kapit�ny legmer�szebb �lmaiban sem gondolt meg�lmodottja vil�gsiker�r�l, de szigor�an tudom�nyos alapokra helyezett objektivit�s�nak, �tt�r� munk�ss�g�nak �s elk�pzel�sei helyess�g�nek k�sz�nhet�en - a fajta sz�let�s�nek legf�bb szempontja az �pp testben �pp l�lek szabad ford�t�s�n kereszt�l a haszn�lhat�s�g volt - v�g�l egy univerz�lis, "nemzetsemleges" kuty�t alkotott a haz�j�nak �s a vil�gnak egyar�nt!

Sok embert�l hallani m�g napjainkban is, amikor a fajt�r�l besz�lnek, hogy egyszer�en csak farkaskuty�nak emlegetik. A p�rhuzam pedig �nmag�t adja, val�ban f�lfedezhet�k a n�met juh�szkuty�n a farkas klasszikus anat�miai form�i, noha - az evol�ci�s rokons�got kiv�ve - nincs k�zvetlen k�z�k egym�shoz.

A hasonl�s�g oka abban a bizonyos �lomban keresend�, ami univerz�lis fajt�t akart alkotni, olyan k�ls�- �s bels� tulajdons�gokkal, melyek a legsz�lesebb k�r� (haszn�lati) alkalmaz�s�t tett�k volna lehet�v�. A k�ls� minta pedig adott volt: a farkas, melynek megjelen�se, anat�miai fel�p�t�se �vmilli�k alatt t�k�letesedett �s nyerte el azt a form�t, ami a legjobban megfelelt �letbenmarad�s�hoz illetve fennmarad�s�hoz. Ezt a praktikus k�ls� form�t azonban meg kellett t�lteni bels� tartalommal �s az �lom ebben is utat mutatott: a N�metorsz�g ter�letein kialakult juh�szkuty�k viselked�s�ben.

Tudjuk, a m�ltban csak haszn�lati kutyateny�szt�s l�tezett, m�g ha ezt nem is nevezt�k �gy, hiszen csak azok a fajt�k �s azok az egyedek maradhattak f�nn, melyek egy�rtelm� seg�t�i voltak az embernek. E k�z�s munk�nak pedig kiemelked� k�pvisel�i voltak a juh�szkuty�k. K�pesek voltak meg�rteni, hogy l�tezik az alapvet� �szt�n�k szerinti zs�km�ny�llatok v�delme �s ezzel p�rhuzamosan ? az ir�ny�that�s�gon, feladat megold� k�pess�gen t�l ? l�tezik a gazda �s javainak (szem�ly�nek �s territ�rium�nak) f�lt�tel n�lk�li v�delme. Munk�juk v�gz�s�hez sz�ks�g�k volt a t�k�leteshez k�zel �ll� anat�miai fel�p�t�sre, szelekt�l�sukat pedig ? kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk alapj�n ? maguk a gazd�k v�gezt�k.

Max vom Stephanitz teh�t ezen az �ton indult el. Neh�z megmondani, hogy tehetts�g�nek, c�ltudatoss�g�nak, tudom�nyos ismereteinek avagy a csod�nak k�sz�nhet� (szerintem mindegyiknek egy kicsit), hogy a fajta le�r�sa, k�ls�- �s bels� tulajdons�gainak meghat�roz�sa el�bb sz�letett meg mint maga a n�met juh�szkutya �s tal�n ezzel szerezte meg els� vil�gels�s�g�t! A t�nyek azonban azt mutatt�k, hogy az elk�pzel�s helyes volt, a k�vetkeztet�sek tudom�nyos alapokon �lltak.

Sz�let�s�t�l kezdve napjainkig megjelen�si form�j�ban alig v�ltozott, �gy teh�t a standard szinte t�k�letesen ugyanaz, melyet 1899. szeptember 20-�n Frankfurt am Main-ban A. Meyer �s vom Stephanitz elfogad�sra javasolt. Megval�sult teh�t egy �lom, egy prec�z �s alapos ember �lma �s amit ma ebb�l l�thatunk, az nem m�s, mint

a Val�s�g

Ha egy fajt�t szeretn�nk megismertetni valakivel - a j�l bev�lt s�ma szerint - nem lenne m�s dolgunk, mint k�zre adni annak standardj�t. De ha ezt tekintj�k els�dleges alapnak a fajt�t m�g nem ismer�k sz�m�ra, mindig olya �rz�sem t�mad, mintha egy �telk�l�nlegess�g bemutat�s�t a kal�riatartalom ismertet�s�vel kezden�nk. Term�szetesen az is fontos adat, de els� megk�zel�t�sre nem a legfontosabb.

M�gis, kinek lehetne aj�nlani a n�met juh�szkuty�t?

Els� sorban annak, aki Max vom Stephanitz fentebb id�zett mond�s�t mag��nak tartja �s sz�ks�ge van egy seg�teni �s szolg�lni k�pes t�rsra! Ha alkalmaz�s�r�l �s haszn�lat�r�l b�rki h� k�pet akar nyerni, csak ki kell nyitnia a napilapokat, n�znie kell a telev�zi� �s a mozik m�sor�t, el kell mennie egy k�nyvt�rba (�letem els� komoly kuty�s �lm�ny�t egy k�nyv jelentette, a c�me: K�ntor nyomoz), ki kell jutnia egy kutyakik�pz� iskol�ra, versenyekre, ki�ll�t�sokra �s m�ris mindent megtudhat.

A fajta (vagy ink�bb kital�l�ja) zsenialit�s�nak �l� bizony�t�ka az a sokoldal� haszn�lhat�s�g, ami alapj�n a fegyveres test�letekt�l kezdve a polg�ri szolg�latokon �t ? ment�si, keres�si feladatok ell�t�s�ra, vakok vezet�s�re ? a sport �s a kik�pz�s valamennyi �g�ban egyed�l�ll� �sszteljes�tm�nyk�pes t�rsa lehet a csal�dnak, k�rlelhetetlen �re a r�b�zott javaknak �s az csak term�szetes, hogy megfelel� k�pz�ssel terel�sre is k�pes. Magabiztoss�g�t egyform�n mutatja egy
t�megoszlat�sn�l �ppen �gy, mint a csal�di t�zhely mellett, a ny�j mellett �pp olyan k�nyeds�ggel mint egy filmst�di�ban.

Kinek aj�nlhat� h�t a fajta?

Akinek mindezekb�l tetszik valamelyik, de ak�r mind �s akinek megnyeri tetsz�s�t egy, a farkashoz kicsit hasonl� univerz�lis t�rs!

Ha pedig valaki �gy �rzi, hogy a n�met juh�szkuty�ban l�tja �lmai megtestes�t�j�t, d�nt�tt a fajta mellett - �s term�szetesen tov�bb k�v�nja vinni vom Stephanitz szellemi �r�ks�g�t - minden lehet�s�ge meg van arra, hogy ezt a legk�nnyebb �ton megval�s�tsa.

Magyarorsz�gon egy �vtizeddel ezel�tt alakult meg a hazai kinol�giai �letben m�g napjainkig is egyed�l�ll� szervezet, a Magyarorsz�gi N�met Juh�szkutya Klub, melynek alap�t�i koruk szellemis�g�t j�val megel�zve r�j�ttek a hazai fajtagondoz�s l�nyeg�re. Szervezeti fel�p�t�s�k, gyakorlati munk�juk �s szellemis�g�k �leth� m�sa lett a fajta n�metorsz�gi anyaegyes�let�nek �s term�szetesen tagjai lettek a vil�gsz�vets�gnek is.
Max vom Stephanitz hazai �r�k�seinek m�lt� �nnepl�se volt az MNJK szervez�s�ben 1995-ben Budapesten lebonyol�tott VIII. N�met Juh�szkutya Vil�gbajnoks�g.

Ha sokat kellett volna �rnom, felsorolhattam volna a fajt�val foglalkoz� k�nyvt�rnyi szakirodalmat, teny�szt�ket, kik�pz�ket �s kutyaiskol�kat, ahol �s akikt�l mindenki szem�lyre sz�l� inform�ci�kat nyerhet. Enn�l azonban egyszer�bb a helyzetem, hiszen csak annyit kell mondanom: MNJK.

Feladatuk �s term�szetesen k�teless�g�k a n�met juh�szkutya magyarorsz�gi k�pviselete, referenci�juk egy �vtizedes munk�juk, ez�rt ha valakiben siker�lt felkeltenem az �rdekl�d�st az �lom �s a Val�s�g ir�nt, keresse �ket bizalommal, minden tov�bbi k�rd�s�kre v�laszt kapnak.

Mi lehet annak az oka, hogy a n�met juh�szkutya megh�d�totta a vil�got? Hogyan t�rt�nhetett az, hogy 99 �vvel ezel�tt sz�letett meg a standardja �s m�ra �let�nk minden ter�let�n jelen van a fajta?

Ha sokat kellett volna �rnom, felsorolhattam volna a fajt�val foglalkoz� k�nyvt�rnyi szakirodalmat, teny�szt�ket, kik�pz�ket �s kutyaiskol�kat, ahol �s akikt�l mindenki szem�lyre sz�l� inform�ci�kat nyerhet. Enn�l azonban egyszer�bb a helyzetem, hiszen csak annyit kell mondanom: MNJK.
Feladatuk �s term�szetesen k�teless�g�k a n�met juh�szkutya magyarorsz�gi k�pviselete, referenci�juk egy �vtizedes munk�juk, ez�rt ha valakiben siker�lt felkeltenem az �rdekl�d�st az �lom �s a Val�s�g ir�nt, keresse �ket bizalommal, minden tov�bbi k�rd�s�kre v�laszt kapnak.
 

A fajta...

 

A n�met juh�szkutya vil�gm�ret� elterjed�se nem a v�letlen m�ve. Majd 100 �vvel ezel�tt ­ 1899-ben, mint ny�j�rz� �s terel�kutya ­ kezd�d�tt el a teny�szt�se, �s az �vek folyam�n a fajta neve lassan fogalomm� v�lt.  Mi�rt kelt vajon mindenkiben rokonszenvet?  Mert �rtelmes tekintete, h�s�ge, harmonikus testfel�p�t�se, �rz�-v�d� k�szs�ge, temperamentuma, sokoldal� alkalmazhat�s�ga r�v�n az ember ide�lis seg�t�t�rsa. Ezen tulajdons�gai teszik lehet�v�, hogy ak�r mint csal�dtag, sportt�rs vagy szolg�lati kutya, az ember bar�tjak�nt �s seg�t�t�rsak�nt jelenjen meg, �s minderre gondoljanak azok, akik a nev�t kimondj�k: n�met juh�szkutya!

Mint vagyonv�delmi, v�mszolg�lati, rend�ri... �s �gy tov�bb, sz�mtalan ter�leten az ember h�s�ges seg�t�t�rsa. Mint vakvezet� kutya magabiztosan vezeti vak gazd�j�t a legnagyobb forgalomban is.  Mint k�b�t�szer-keres� rettegett ellenfele a sz�ll�t�knak, �s nincs az a m�szer, amely versenyezhetne szagl�k�pess�g�vel.  Mint lavinakutat� p�tolhatatlan seg�ts�g a szerencs�tlen�l j�rt elt�ntek felkutat�s�ban.  Mint katasztr�fa kutat�kutya sz�mtalan megmentett ember foglalja im�ba nev�t vil�gszerte.  K�pess�geinek ­ b�tors�g, magabiztoss�g, j�indulat, hat�rozotts�g �s k�nnyen kezelhet�s�g ­ valamint alkalmazkod�k�pess�g�nek magas foka teszik a n�met juh�szkuty�t sokoldal�an alkalmazhat�v�.

Eleg�ns, harm�nikus, kitart�, figyelmes, sportos �s megnyer�, ezt a sokoldal� ig�nybev�telnek megfelel� testfel�p�t�st �s karaktert a k�zel 100 �vvel ezel�tt a n�met fajtagazda �ltal kiadott fajtale�r�s (Standard) m�r tartalmazta.  Ennek napjainkban is ir�nymutat� �rv�nyess�ge, valamint a teny�szt�si el��r�sok felel�ss�gteljes �s k�vetkezetes betart�sa eredm�nyek�nt v�lt terel� juh�szkuty�b�l az els� sz�m� haszn�lati �s sportkuty�v� ­ a vil�g nagyar�ny� technikai moderniz�l�d�sa ellen�re a term�szet r�szek�nt ­ a n�met juh�szkutya.

 

A szabadid� t�rs...

 

Elk�nyelmesed� vil�gunkban egy s�ta, egy vas�rnapi erdei kir�ndul�s, vagy egy kis foglalkoz�s az MNJK kik�pz�iskol�in egyform�n hasznos �s eg�szs�gv�d� hat�s� gazd�nak, kuty�nak egyar�nt. A n�met juh�szkutya mozg�sig�nye, temperamentuma megk�veteli a rendszeres �s kiad�s mozg�st �s foglalkoz�st.  A ki�ll�t�sokon, �s a sportversenyeken megragad� l�tv�ny a t�k�letes testi �s szellemi kond�ci�ban l�v�, megjelen�s�vel er�t �s kitart�st sug�rz� n�met juh�szkutya, amelynek p�r�za v�g�n az emberek minden koroszt�lya megtal�lhat�.  E korhat�r n�lk�l �zhet� hobbihoz ny�jt megfelel� lehet�s�get �s szakmai ir�ny�t�st az MNJK.

  

A Magyarorsz�gi N�met Juh�szkutya Klub (MNJK) a n�met juh�szkutya magyarorsz�gi fajtaegyes�lete ­ mint a MEOE az FCI �s a WUSV tagja ­ az anyaorsz�gi egyes�let, a Verein f�r Deutsche Sch�ferhunde (SV) szakmai fel�gyelete alatt ir�ny�tja a fajta hazai teny�szt�s�t, kik�pz�s�t �s tart�s�t.  Tev�kenys�g�nek elismer�sek�nt tagja a N�met Juh�szkutya Egyes�letek Vil�gsz�vets�g�nek (WUSV), ennek r�v�n 1985-ben megrendezte a VIII. N�met Juh�szkutya Vil�gbajnoks�got, amelynek �ltal�nos �s szakmai sikere k�vetkezt�ben �gy hazai, mint nemzetk�zi szinten komoly elismer�st szerzett a magyar kynol�gi�nak.