Gyeng�k �s gyeng�nl�t�k seg�t�je

A mozg�ss�r�lt �vatos j�r�gyakorlatokat v�gzett a klinika parkj�ban. Bal kez�vel orvos�ra, dr. G�rlitzre t�maszkodott, jobbj�ban mank�. A s�t�kon mindig elk�s�rte �ket az orvos kuty�ja, Moritz Excelsior. Olykor-olykor letett�k a botot, hogy a beteg mank� n�lk�l pr�b�ljon l�pegetni. �ppen egy ilyen alkalomkor dr. G�rlitzet telefonhoz h�vt�k, �gy p�ciense egyed�l maradt, k�ptelen volt seg�ts�g n�lk�l tov�bbhaladni. Ekkor hihetetlen dolog t�rt�nt: minden utas�t�s n�lk�l Moritz, az orvos kuty�ja elrohant, �s a k�rh�z �p�let�b�l kihozta a s�r�lt mank�j�t. E t�rt�netet maga dr. G�rlitz mes�lte el a n�met juh�szkutya atyj�nak, Max von Stephanitznek, mik�zben nyomat�kosan felh�vta Stephanitz figyelm�t a kutya teljesen �n�ll�, minden parancsot n�lk�l�z� cselekv�s�re. Nem v�letlen�l �nekelte meg m�r a k�z�pkorban Walther von der Vogelweide azt az �si b�lcsess�get, miszerint egy �llat sz�vet melenget� tettekre k�pes. Ezt a r�gi meg�llap�t�st napjaink modern kutat�sai is igazolj�k, kutat�k t�bbsz�r is szemtan�i voltak annak, hogyan seg�tenek �t h�zi�llatok kr�zishelyzetben l�v� gyerekeket a lelki traum�k okozta neh�zs�geken.

Belgiumban m�r a VIII. sz�zadban haszn�ltak �llatokat ter�pi�s c�lokra. Az angol York kolostor szerzetesei 200 �vvel ezel�tt azt tan�csolt�k: a lelki �s testi s�r�lteken legjobban egy ima �s egy �llat seg�t. Valamit ebb�l Stephanitz is megsejtett �s pap�rra vetett, de sz�m�ra els�sorban az volt a legfontosabb, hogy a terel�munka szerep�nek cs�kken�s�vel a n�met juh�szkuty�k konkr�t, fizikai teljes�tm�ny�nek �jabb feladatokat tal�ljon.

Nem kellett sok�ig keresnie. A h�bor�s s�r�ltek k�z�l sokan vakon t�rtek haza, �s Stephanitz sz�m�ra mag�t�l �rtet�d� volt, hogy vakvezet�kuty�k seg�ts�k ezeket a szerencs�tlen�l j�rt embereket. De a vakvezet� kutya mint olyan val�j�ban nem is �jkori tal�lm�ny. M�r Pompei romjai k�z�tt tal�ltak egy j� �llapotban fennmaradt �br�zol�st, melyen egy kutya �ltal vezetett, botra t�maszkod� f�rfi l�that�. Nyilv�nval�an vaknak kell lennie, mert a k�pen egy n� alamizsn�t ad neki, de � nem ny�l az adom�ny�rt. (Pompei v�ros�t i.sz. 79-ben �nt�tte el a Vez�v l�v�ja.) De l�tezik egy germ�n monda is, mely szerint Helmholdot is hûs�ges kuty�ja vezette az erd�k�n �t, miut�n az uralkod�t Odran kelta kir�ly megvak�totta. A k�z�pkorb�l egy vak �nekesr�l maradt fenn �r�sos eml�k, akit egy kutya vezetett v�rr�l v�rra. 1780-b�l hiteles tud�s�t�st olvashatunk az akkoriban igen h�res p�rizsi „des Quinze-Vingts” vakok k�rh�z�r�l, ahol m�r akkoriban kuty�kat alkalmaztak vakok vezet�s�re. 17 �vvel k�s�bb Fr�ville „H�res kuty�k t�rt�netei” c. munk�j�ban lelkesen sz�mol be e vakvezet�kr�l, akik t�relmesen �s okosan vezetik gazd�jukat, kit�rve mindenf�le akad�ly el�l, s ha sz�ks�ges, ink�bb ker�l� �ton vezetik haza t�rsukat, ha a megszokott utc�n hatalmas pocsoly�k nehez�tik az el�rehalad�st. A vakvezet�kuty�k k�pz�s�nek t�rt�net�ben kiemelkedik Josef Reisinger szem�lye, aki asztalosinas kor�ban vakult meg 1780 t�j�n. Ma � sz�m�t a szisztematikus �s tervszerû vakvezet�kutya-k�pz�s egyik �tt�r�j�nek. Saj�t kuty�j�t, egy kis spiccet olyan t�k�letesen k�pzett ki, hogy az emberek t�bbsz�r is k�ts�gbe vont�k Reisinger vaks�g�t.

Johann Wilhelm Klein 1819-ben alap�tott B�csben egy int�zetet, ahol m�r szint�n kuty�kat alkalmaztak a vakok seg�t�s�re. Az elk�vetkez� �vtizedekben azonban valahogy megfeledkeztek e kuty�kr�l, s csup�n az els� vil�gh�bor� ut�n „kapta fel” �ket egy Senfelder nevû b�csi orvos. De hi�ba t�mogatta munk�j�t az Osztr�k Rend�r-, H�bor�s- �s Szanit�ckutya Egyes�let, javaslata, hogy a megvakult katon�kat kuty�k vezess�k �s seg�ts�k, haz�j�ban nem tal�lt visszhangra.

Az osztr�k Senfelder �tlet�t egy n�met titkos tan�csos, Stalling val�s�totta meg. 1916-ban, k�t �vvel a h�bor� kit�r�se ut�n, a Szanit�ckuty�k N�met Egyes�let�vel k�z�sen alap�totta meg Oldenburgban a vil�g els� vakvezet�kutya-k�pz� iskol�j�t. B�r meggy�z� eredm�nyess�ggel dolgoztak, �s kuty�ik keresettek voltak, anyagi neh�zs�gek miatt az iskola bez�rta kapuit. Azonban munk�juk nem volt hi�baval�, egyre t�bben �rdekl�dtek vakvezet�kuty�k ir�nt. 1923-ban v�gre a n�met fajtaegyes�let, az SV hozott l�tre egy nagyszab�s� kik�pz�helyet Potsdamban, mely a vil�g m�sodik vakvezet�kutya-k�pz� iskol�ja volt. Kilenc �vvel k�s�bb m�r az ezredik kik�pzett vakvezet�kuty�t adt�k �t. Olyan nagy volt a kereslet a kuty�k ir�nt, hogy az Egyes�let bayerni csoportja m�g egy iskol�t nyitott M�nchenben.

A potsdami p�ld�t k�vetve, vil�gszerte megindult a vakvezet�kuty�k szervezett k�pz�se, nemcsak Eur�pa �llamaiban, hanem a tengerent�lon is.

SV-Jubileumsheft