Ag�rt�rt�nelem

Az agarak „protot�pus�nak” az angol agarat tartj�k, � a klasszikus ag�r, a greyhound, a versenyp�ly�k kir�lya.
Mivel legfontosabb tulajdons�ga az emberek sz�m�ra mindig is gyorsas�ga volt, a fajta alig v�ltozott a t�rt�nelem sor�n.

A modern angol ag�rhoz meglep�en hasonl� kuty�k l�that�k egy i.e. 6000-b�l sz�rmaz� templomi �br�zol�son Catal-Huyuk v�ros�ban, a mai T�r�korsz�g ter�let�n. Ir�nban egy i.e. 4000-b�l sz�rmaz� v�z�ra bukkantak a r�g�szek, mely szint�n megny�lt test�, hossz�l�b� vad�szkuty�kat �br�zol. Mivel a m�v�szek nagyon sok�ig csak vall�sos t�m�j� alkot�sokat hoztak l�tre, �s az ag�r m�gis olyan sok m�alkot�s szerepl�je, minden bizonnyal nagyon fontos �llat volt az emberek sz�m�ra.

Az ag�r Egyiptomban

Egyiptomban a modern greyhound �seit vad�szatra haszn�lt�k �s t�rsk�nt tartott�k. Sok egyiptomi egy ilyen kutya sz�let�s�n�l csak egy fi�gyermek sz�let�s�t tartotta fontosabbnak. Ha a kedvenc kutya meghalt, az eg�sz csal�d gy�szolta. Az uralkod�oszt�lyhoz tartoz� szem�lyek kedvenc kuty�it az emberekhez hasonl�an mumifik�lt�k, �s tulajdonos�val egy�tt eltemett�k.

Az egyiptomi s�reml�kek falait gyakran d�sz�tik kutya�br�zol�sok. Egy i. e. 200-b�l sz�rmaz� egyiptomi s�rfestm�ny olyan kuty�kat �br�zol, melyek nagyon hasonl�tanak a modern angol ag�rra. T�bb f�ra�r�l is tudjuk, hogy ag�r t�pus� kuty�kat tartott, p�ld�ul Tutankhamen, II. Amenhotep, III. Thutmose Hatshepsut kir�lyn�, �s a h�res Kleop�tra. Az egyiptomi istent, a sak�l vagy ag�r t�pus� kuty�ra eml�keztet� Anubiszt legink�bb f�ra�k s�reml�kein �br�zolt�k. Anubisz nagyon hasonl�t a mai f�ra� kuty�ra, mely a greyhound k�zeli rokona.

Az antik g�r�g�k �s a R�mai Birodalom

A g�r�g�k val�sz�n�leg egyiptomi keresked�kt�l v�s�roltak ag�r t�pus� kuty�kat, valamikor i.e. 1000 el�tt. A nyugati irodalomban az els� nev�n nevezett kutyafajta a mai ag�r �se volt. Az Odissze�ban, melyet Hom�rosz ie. 800-ban �rt, a h�s �d�sszeusz 20 �vig van t�vol otthon�t�l, a tr�jaiakkal harcol, majd Poszeidon akarata ellen�re megpr�b�l hazajutni. Amikor v�gre haza�r, �lruh�t �lt: csup�n egyvalaki ismeri fel, Argus kuty�ja, mely �br�zolt tulajdons�gai alapj�n egy�rtelm�en ag�r volt. A g�r�g k�pz�m�v�szeti �br�zol�sokon szint�n r�vidsz�r� kuty�k l�that�k, melyek szinte azonosak a mai agarakkal, vagyis a greyhound alig v�ltozott ie. 500 �ta. A v�ltoz�sok hi�ny�nak oka egyszer�: az ag�r funkci�ja mindig ugyanaz maradt: leny�g�zni az embert agilit�s�val, sebes�g�vel, intelligenci�j�val, ahogy a vadat �ld�zi. I.e. 325 k�r�l egy Peritas nev� ag�r volt Nagy Alexander t�rsa hadj�ratai sor�n. A g�r�g isteneket is gyakran agarakkal �br�zolj�k. A gazdags�g �s b�s�g isten�t, Hekat�t is gyakran k�s�rt�k agarak, ak�rcsak a vad�szat isten�t.

Az egyik g�r�g m�tosz szerint egy f�ldi haland�, Actaeon v�letlen�l megl�tta a foly�ban f�rd� istenn�t, Artemiszt, mire az b�ntet�s�l illetlens�g��rt szarvasbik�v� v�ltoztatta. Szeg�ny ember k�s�bb saj�t agarai �ldozat�v� v�lt vad�szat k�zben. Ez a jelenet t�bbsz�r felbukkan a g�r�g �s r�mai m�v�szetben. Ov�diusz is megism�tli ezt a t�rt�netet Methamorphosis�ban, melyet az i.e. els� sz�zad v�g�n �rt, is. � �s m�s korabeli szerz�k egy�bk�nt g�r�g kutyak�nt eml�tik az agarakat.

A r�maiak n�h�ny istens�g�t is agarak k�s�rt�k, Diana is agarakkal vad�szott, akit az �llatok v�delmez�j�nek tekintettek. Egy n�pszer� r�mai t�rt�net szerint Diana egyik j�bar�tj�nak, Procrisnak egy Lelaps nev� agarat aj�nd�kozott. Procris elvitte a kuty�t vad�szni, majd �ld�z�be vettek egy nyulat. Sajnos az istenek nem akart�k, hogy a ny�l meghaljon, ez�rt az agarat �s a nyulat is k�v� v�ltoztatt�k. A r�maiak az agarakat a napjainkban coursing n�ven ismert sportra is haszn�lt�k, mely a kuty�k agilit�s�t �s sebess�g�t tette pr�b�ra zs�km�ny�val szemben. Akkoriban a kuty�k nem egym�ssal versenyeztek, hanem csak a ny�llal.

Ov�diusz is t�bb versenyjelenetet �r�k�tett meg. Flavius Arrianus is ny�lvad�szatr�l �r 124-ben, �s elmondja olvas�inak, hogy a coursing l�nyege nem a ny�l elejt�se, hanem maga az �ld�z�s �lvezete. „Az igazi sportember nem az�rt viszi ki kuty�it, hogy elpuszt�tsa a nyulat, hanem a k�zdelem �s verseny kedv��rt a kutya �s a ny�l k�z�tt, �s boldog, ha a ny�l megmenek�l.” Arrianus a f�ny�z� kelt�k coursing-st�lus�r�l is besz�mol. Kora reggel felder�t�ket k�ldtek ki olyan ter�letekre, ahol sok ny�lra lehetett sz�m�tani, majd amikor a k�vetek jelentett�k, hol �s mennyi nyulat �szleltek, az urak is kimentek a terepre, �s a nyulat �ld�z� agarakat l�h�ton k�vett�k. Amikor a r�maiak megh�d�tott�k Britanni�t, eur�pai nyulakkal t�rtek haza, mert azok alkalmasabbak voltak erre a sportra, mint a helyi vadnyulak.

Arab trad�ci�k

Az arab n�pek m�r t�bb ezer �ve tartanak ag�r t�pus� kuty�kat. A saluki, melynek szinte biztosan k�z�s �sei vannak az angol ag�rral, m�g mindig vad�szkutyak�nt haszn�latos. A beduinok mint igen vall�sos muszlimok, szigor� korl�toz�snak voltak al�vetve, nem �rintkezhettek kuty�kkal. Azonban a salukit nem tekintett�k kuty�nak, ez�rt ez az eb nem sz�m�tott tiszt�talannak. A Kor�n a vad�szs�lyom vagy a saluki, – de nem m�s kuty�k – �ltal zs�km�nyolt vadak elfogyaszt�s�t enged�lyezte. Egyes afganiszt�ni t�rzsek ugyan�gy megk�l�nb�ztett�k a salukit a t�bbi a kuty�t�l, ez a szok�s val�sz�n�leg m�r az iszl�m sz�let�se el�tti id�szakban, a hetedik sz�zadban kialakulhatott. A beduinok olyan nagyra becs�lt�k a saluki fizikai tulajdons�gait, sebess�g�t, hogy m�g s�trukat is megosztott�k agaraikkal, s�t ezek a kuty�k a tev�k h�t�n is utazhattak. A korai arab kult�r�ban a saluki sz�let�s�t csak a fi�gyermek sz�let�s�nek fontoss�ga el�zte meg; a salukit Allah aj�nd�k�nak tekintett�k. A beduinok a salukival gazell�ra, ny�lra, t�zokra, sak�lra, r�k�ra �s vadszam�rra vad�sztak.

A greyhound a k�z�pkorban

Az agarak majdnem kihaltak a k�z�pkori �h�ns�g s�jtotta id�szakokban. Papok mentett�k meg a fajt�t Eur�p�ban, akik a nemess�g sz�m�ra teny�sztett�k �ket. Ett�l kezdve az arisztokr�cia kuty�j�nak tekintett�k az agarat. A X. sz�zadban, Wales-ben Howel kir�ly hal�llal is b�ntethet� cselekm�nny� nyilv�n�totta, ha valaki meg�lt egy agarat.

Az angol Canute kir�ly az erd�re vonatkoz� t�rv�nyeiben, 1014-ben hatalmas ter�leteket jel�lt ki kiz�r�lagosan arra a c�lra, hogy a nemess�g ott vad�szhasson. Csak bizonyos szem�lyek tarthattak agarat, ha egy k�zembern�l ilyen kuty�t tal�ltak, szigor�an megb�ntett�k, �s a kutya l�bujjait megcsonk�tott�k, hogy ne tudjon vad�szni. 1066-ban H�d�t� Vilmos egyre szigor�bb t�rv�nyeket vezetett be. Azok a k�zemberek, aki a t�rv�nyre fittyet h�nyva m�gis ag�rral vad�sztak, olyan sz�neket r�szes�tettek el�nyben, melyeket nehezebb volt kisz�rni: fekete, v�r�s, �zbarna �s cs�kos sz�rzet� agarakat tartottak.

Ezzel szemben a nemesek a feh�r �s feh�rfoltos kuty�kat favoriz�lt�k, melyeket k�nnyebben meg lehetett tal�lni, ha elvesztek az erd�ben. A vad�szati �nnepeket �br�zol� festm�nyeken �s gobelineken gyakran l�tni agarakat.

Eur�p�ban �s �zsi�ban a speci�lisan teny�sztett �s tr�ningezett kuty�kkal val� vad�szat a nemess�g �s paps�g sportja volt, m�r csak az�rt is, mert az � tulajdonukban volt szinte az �sszes vad�szatra alkalmas ter�let. Sz�mukra a vad�szat nem meg�lhet�s volt, hanem sport, mely szinte alig v�ltozott a r�maiak �ta.

A k�z�pkorban �ltal�noss�gban len�zt�k a kuty�t, de az agarakat nagyra becs�lt�k, a legnemesebb, legeleg�nsabb, leggyorsabb �s legjobb vad�szkuty�nak tartott�k. A greyhound emblematikus figura volt, s�rokon is gyakran szerepelt, gazd�ja l�b�n�l a lovagias er�nyeket szimboliz�lva. A f�rfiakat legink�bb agarakkal, m�g a n�ket �lebekkel �br�zolt�k.

A greyhound az els� olyan fajta, melyet az angol irodalomban n�v szerint eml�tenek. A XIV. sz�zadb�l sz�rmaz� Canterbury mes�kben szerepel egy szerzetes, aki hatalmas �sszegeket k�lt�tt agaraira. Edmund de Langley „Mayster of Game” c. m�v�ben az ide�lis ag�r le�r�sa is szerepel. Langley a k�nyvet a k�s�bbi V. Henrik kegyeibe aj�nlotta, aki nagy rajong�ja volt az agaraknak. Tal�n ezt Shakespeare is tudta, hiszen egyik m�v�ben Henriknek sz�mos agara van.

Pontosan nem tudjuk, honnan ered a greyhound elnevez�s. Val�sz�n�leg a k�z�pkor v�g�re vezethet� vissza a sz� kialakul�sa. Tal�n az �angol „grei-hundr” kifejez�sre vezethet� vissza, mely vad�szkuty�t jelenthetett. A m�sik elk�pzel�s szerint a greyhound a „gre” vagy „gradus” sz�b�l alakult ki, mely kb. annyit tesz, „els� a rangsorban”. A harmadik te�ria szerint a greekhound-b�l ered, mert az angolokhoz a g�r�g�k�n kereszt�l jutottak el az agarak. Nagyon kevesen k�pviselik azt a n�zetet, hogy az eredeti agarak sz�ne �ltal�ban sz�rke volt, ez�rt a n�v egyszer�en a kuty�k sz�n�re utal.

Renesz�nsz

A renesz�nsz m�v�szek meg�r�k�t�sre m�lt� modellnek tartott�k az agarat. Veronese, Uccello, Pisanello, Desportes, stb. m�vei. sz�mos t�m�ban �br�zolnak agarakat, vall�sit�l a vil�gi jelenetekig, term�szetesen legt�bbet vad�szatokat �br�zol� festm�nyeken szerepelnek.

A XVI: sz�zadban nagyon n�pszer�v� v�lt a coursing, az �l� ny�lra val� vad�szat agarakkal. I. Erzs�bet kir�lyn� (1533–1603) parancs�ra Norfolk hercege szab�lyokat fogalmazott a coursing b�r�lat�r�l. A gy�zelem nem felt�tlen�l att�l f�gg�tt, hogy a kutya elkapja a nyulat, b�r ezt magas pontsz�mmal jutalmazt�k: a ny�l gyakran megmenek�lt. A versenyekre fogad�sokat is k�t�ttek. Norfolk herceg�nek szab�lyzat�t m�g akkor is alkalmazt�k, mikor megalakult az els� hivatalos coursing klub 1776-ban Swaffham-ben (Norfolk, Anglia).

L�nyeg�ben az�ta sem v�ltoztak a coursing f� ir�nyvonalai. I. Jakab (1566–1625) is nagy rajong�ja volt a ny�lvad�szatnak. Amikor a helyi nyulak kitart�s�r�l �s erej�r�l hallott Fordham falucska k�rny�k�n, Suffolk �s Cambridge hat�r�n, odavitette agarait, hogy ezekre a h�res nyulakra vad�szhasson. Newmarket k�zel�ben, Griffin Innben volt a kir�ly �s udvara sz�ll�sa. Jakab annyira �lvezte itt a coursinget, hogy k�l�n vad�szlakot �p�ttetett Newmarketben. A vad�szat sz�nvonal�nak �rdek�ben minden �vben 100 nyulat �s 100 foglyot engedtek szabadon Newmarketban. Ek�zben a kir�lyt l�h�ton k�vet� h�vei k�r�ben ugyanolyan versenny� v�lt a lovagl�s, mint az agarak versenye egym�ssal. Mindez az alapja �s kezdete a ma is �l� newmarketi versenyhagyom�nyoknak.

A XVI. sz�zad v�g�re a vil�g jelent�sen megv�ltozott. A feudalizmus v�ge minden szempontb�l t�bb szabads�got enged�lyezett a k�zembereknek is. Megn�tt a v�rosi lakosok sz�ma. Egyre t�bb ember v�lt k�pess� saj�t vad�szkuty�k, �gy agarak tart�s�ra is. Ahogy a k�z�poszt�ly n�tt, n�vekedett a megm�velt f�ldek ir�nti ig�ny is. A s�r� erd�k �s mocsarak egy r�sze sz�nt�f�ldd�, legel�v�, v�ross� v�ltozott. Ezekre az �j ter�letekre azonban a nyulak, r�k�k �s borzok is besziv�rogtak, �s n�tt az ig�ny a nemk�v�natos �llatok kiirt�s�ra. Ennek eredm�nyek�nt az arisztokr�cia �ltal „leselejtezett” agarakat (�s m�s fajt�j� kuty�kat is) az als�bb n�poszt�ly teny�sztette.

XVIII. sz�zad

Oxford gr�fja alap�totta az els� nyilv�nos coursing klubot 1776-ban Swaffhamban. Ekkoriban a l�verseny is nyilv�nos sportt� v�lt, �s az ag�rversenyekkel egy�tt nagyon n�pszer�v� v�lt minden t�rsadalmi oszt�ly k�r�ben. Ekkoriban pr�b�ltak bulldogokat agarakkal keresztezni a nagyobb kitart�s �s �ll�k�pess�g �rdek�ben, illetve afg�n agarakkal is k�s�rleteztek, de egyik pr�b�lkoz�s sem volt sikeres, �s nem maradtak fenn ilyen kevert v�rvonalak. A sz�zad egyik h�res angol agara volt Snowball, aki n�gy kup�t �s 30 kisebb versenyt nyert coursing karriere sor�n. Ebben a sz�zadban kezdtek �gyelni a teny�szt�k kuty�ik t�rzsk�nyv�re �s nyilv�ntart�s�ra.

XIX. sz�zad

A kir�lyi udvar �s a nemess�g k�reiben m�g mindig elterjedt kutya volt az ag�r. Vikt�ria kir�lyn� f�rj�nek egyik kedvence egy fekete-feh�r greyhound volt, Eos, aki sz�mos udvari festm�nyen szerepel.

Ebben a sz�zadban kezdt�k el hirdetni a p�nz�rt „szolg�ltat�” fedez�kanokat. Ez a kor�bbi gyakorlathoz k�pest dr�mai v�ltoz�st jelentett, hiszen kor�bban egy teny�szt� sohasem engedte volna meg, hogy egyike bajnok kuty�ja egy olyan eb apja legyen, mely k�s�bb ellene versenyezhet. King Cob volt az els� sikeres fedez�kan.

A XIX. sz�zadban jelent�sen n�tt a coursing n�pszer�s�ge, mivel az ipari forradalom r�v�n a k�zm�vesek, c�hmesterek is megengedhett�k anyagilag �s id�ben, hogy ilyen tev�kenys�geket �zzenek, �s a vas�t elterjed�se k�nnyebb� tette a versenyekre val� eljut�st is. A hivatalos coursing tal�lkoz�k n�pszer�s�ge az 1800-as �vek v�g�n �rte el cs�cspontj�t. Ezen rendezv�nyek n�melyik�t napjainkban is megtartj�k, pl. a Waterloo Kup�t. Az �l�nyulas versenyeken k�t kuty�t engedtek el egyszerre.

A b�r� pontoz�s alapj�n v�lasztotta ki a gy�ztest: 1-3 pont j�rt a sebess�g�rt, 1 pont a ford�t�s�rt (legal�bb 90 fokos t�r�s), 1/2 pont a 90 fokn�l kisebb ford�t�s�rt, 1–2 pont a ny�l meg�l�s��rt �s 1 pont az�rt, ha szeg�ny nyuszi kit�rte a l�b�t. A Waterloo Cup az eg�sz sz�zadban a legfontosabb coursing versenynek sz�m�tott, a Grand National l�verseny het�ben rendezt�k. Az els�t 1837-ben tartott�k Sefton gr�fj�nak birtok�n, �s Mr. Stanton kuty�ja, Fly gy�z�tt.

�szak-Amerik�ba nagy sz�mban import�ltak agarakat a sz�zad k�zep�n, egyel�re m�g nem versenyz�sre, hanem a farmokat t�nkretev� ny�linv�zi� megakad�lyoz�s�ra. A h�zi�llatokat puszt�t� kojotra is vad�sztak vel�k. Kansas, Missouri, Oklahoma �s Texas farmjain megszokott� v�ltak az agarak, �s az amerikaiak hamarosan felfedezt�k, hogy az agarakkal sportot is lehet �zni. Az els� nemzeti coursing versenyt Kansasban tartott�k 1886-ban. Az amerikai coursing az USA nyugati �llamaiban v�lt a legn�pszer�bb�.

Az amerikai hadsereg lovass�ga sajnos indi�nok felder�t�s�re is haszn�lta az agarakat, mert azok el�g gyorsak voltak l�p�st tartani a lovakkal. George Custer gener�lis minden mag�nterm�szet� �tj�ra mag�val vitte 22 agar�t. Szeretett a nappaliban szuny�k�lni, agaraival k�r�lv�ve. �ll�t�lag minden csata el�tt vad�szni ment, a Little Big Horn-i csata el�tt is.

Angli�ban a National Coursing Club of England 1858-�s megalakul�s�val a coursing egyre ink�bb �zlet�gg� v�lt. 1882-t�l regisztr�ltatni kellett a kuty�kat a versenyz�shez, ami a The Greyhound Stud Book l�trehoz�s�hoz vezetett Nagy-Britanni�ban, �s k�s�bb hasonl� t�rzsk�nyveket nyitottak az Egys�lt �llamokban, �rorsz�gban �s Ausztr�li�ban.

A coursingb�l 1876-ban kezdett kialakulni a p�lyaversenyz�s, mikor megtartott�k az els� z�rt p�ly�s vagy park coursing-et. Ez a p�lya csup�n 800 yard hossz� volt a 3 m�rf�ldes tradicion�lis p�lya helyett. Emiatt a z�rt p�ly�kon m�g fontosabb� v�lt a sebess�g. Ezek a park coursing versenyek �rorsz�gban n�pszer�v� v�ltak, Angli�val ellent�tben, azonban seg�tettek meggy�zni a versenyrendez�ket, hogy cs�kkents�k a p�ly�k m�ret�t. A mai �rtelemben vett ag�rversenyz�s szint�n 1876-ban kezd�d�tt, amikor Welsh Harbban (Hendon, Anglia) hat kutya futott egy egyenes p�ly�n egy mechanikus ny�l ut�n. Ez a ny�lbar�t verzi� nem aratott sikert, eg�szen 1921-ig kellett v�rni a k�vetkez� pr�b�lkoz�sra. A p�lyaversenyek kialakul�s�t az is el�seg�tette, hogy musz�j volt a n�z�k t�meg�t valahogy kontroll�lni, hogy ne taposs�k el egym�st �s a kuty�kat.

A ker�t�sen lyukakat hagytak, �s a befogott nyulakat arra tr�ningezt�k, hogy ezeken a lyukakon kib�jjanak, �gy es�ly�k volt az �letben marad�sra. P�ros�val ind�tott�k a kuty�kat, b�r�lt�k a „felfut�st” a ny�lra, a fordulatokat – az �les fordulat t�bb pontot �rt –, �s hogy meg�lt�k-e a nyulat vagy sem. A „felfut�s” nagyon sok pontot �rt, ez�rt a sebess�g m�g fontosabb� v�lt.

A mesters�ges, motor mozgatta csal�tek feltal�l�sa nagyban el�seg�tette a mai �rtelemben vett p�lyaversenyz�s kialakul�s�t. Az els� ilyet Angli�ban haszn�lt�k 1876-ban: egy kit�m�tt ny�l volt, melyet hossz� t�vols�gon �t egyenesen h�ztak. Azonban ez a versenyforma nem v�lt n�pszer�v�, s�t a z�rt p�ly�s coursing n�pszer�s�g�t n�velte. Az 1900-as �vek elej�n az amerikai Owen Patrick Smith fejlesztett ki olyan csal�tket, melyet egy l�versenyp�ly�hoz hasonl� ter�leten, ov�lis nyomvonalon lehetett h�zni.

A XX. sz�zad �s a jelen

Miut�n Owen Ptarick Smith feltal�lta a mechanikus nyulat, megnyitotta az els� ag�rp�ly�t Emeryville-ben, Kaliforni�ban. Hat �vvel k�s�bb m�r 25 p�ly�ja volt, egy-egy Florid�ban, Montan�ban �s Oregonban is. Florida v�lt az ag�rversenyz�s amerikai f�v�ros�v�. Angli�ban az els� ag�rp�lya 1926-ban ny�lt. Ez a sport roppant n�pszer�v� v�lt a munk�soszt�ly k�r�ben az �llamokban �s Angli�ban egyar�nt, ak�rcsak �rorsz�gban �s Ausztr�li�ban.

Amerik�ban minden sport�g tekintet�ben az ag�rversenyz�s az egyik legn�pszer�bb sportt� v�lt, 1922-ben k�zel 3,5 milli� l�togat�t vonzott, �s 3,5 billi� doll�rnyi fogad�s k�ttetett a sz�guld� n�gyl�b�akra. A legnagyobb p�lya a Gulf Greyhound Park Houston k�zel�ben, �tlagosan 6000 n�z�vel minden versenyen.

Nagy-Britanni�ban az ag�rversenyz�s a hatvanas �vekben �rte el n�pszer�s�ge cs�cs�t, a hetvenes-nyolcvanas �vekben sok p�lya bez�rt. Amerik�ban a nyolcvanas �vek jelentette a cs�cspontot, a kilencvenes �vekben t�bb kisebb p�lya fejezte be m�k�d�s�t, de az ag�rversenyz�s m�g mindig Amerika hatodik legnagyobb l�tv�nyoss�ga a sport�gak k�z�tt.