A fajta eredete

A fajta eredetileg  Kelet-Szib�ri�ban k�zelebbr�l a    Csukcs �s a Kamcsatka f�lsziget�n volt �shonos �s az itt lak� t�rzsek h�zias�tott�k majd teny�sztett�k �ket ez az id�szak kb ie. 9000-6000 k�z� tehet�. �r�sos eml�k is az�rt nem maradt r�nk eg�szen a XIX. sz. elej�ig, mert ezek az eszkim� n�pcsoporthoz tartoz� t�rzsek szinte �sk�z�ss�gi szinten �ltek �s �gy nem ismert�k az �r�st sem.

Egy m�sik probl�ma a fajta t�rt�net�nek kutat�s�ban, hogy az inform�ci�k egy r�sze sz�rmekeresked�k �s vad�szok besz�mol�in alapul, aminek hiteless�ge igencsak megk�rd�jelezhet�. Tudni kell azt is, hogy a csukcsi n�pcsoportnak csak azon r�sze foglalkozott a fajta teny�szt�s�vel, amely a tengerhez k�zel es� partmenti s�vban �lt.
 

A szib�riai husky a Szovjetuni�ban

Az �ghajlatv�ltoz�s

A Szib�riai husky Alaszk�ban – a nagy alaszkai sz�nh�z� verseny

Az egyik ilyen v�ros Nome volt, ami a nev�t egy f�lreolvas�sb�l kapta. A ter�let nev�t egy hivatalnok a ter�leti f�ldhivatalban No Name (n�vtelen)-k�nt �rta a t�rk�pre, de valaki t�ved�sb�l Nome-k�nt adta tov�bb. Ezen a helyen Alaszka t�bbi r�sz�hez hasonl�an az id�j�r�s �s az �let igen kem�ny volt �s a k�zleked�snek, vad�szatnak �s �gy a t�l�l�snek – ak�rcsak az �zsiai n�pekn�l – csak egyfajta m�dja l�tezett: a kuty�k �ltal vontatott sz�n.

A sz�nh�z� kuty�k olyan sokf�l�k voltak, ak�r az emberek, akik a v�rosban �sszegy�ltek. A sz�nh�z�k k�z�tt voltak kever�kek, hossz�l�b�ak, t�mzsik, stb. Minden fajta m�shol bizonyult alkalmasabbnak. Volt ami a j�gen volt kiv�l�, volt ami r�vid-, �s volt ami hossz�t�von. Term�szetesen mindenki meg volt gy�z�dve, hogy az � csapata a leggyorsabb. V�g�l Allan "Scotty" Allan, aki k�zismert alaszkai figura volt, �llt el� a nagy sz�nh�z�verseny �tlet�vel, hogy v�gre eld�lj�n, hogy kinek vannak a leggyorsabb kuty�i.

A szervez�si feladatok ell�t�s�ra �s szponzor�l�s�ra 1907-ben l�trej�tt a Nome-i Kennel Klub, melynek els� eln�k�v� Albert Fink �gyv�det v�lasztott�k.

Kidolgozt�k a versenyen val� r�szv�tel szab�lyait, majd hosszas �s gondos tervez�s ut�n kijel�lt�k a verseny �tvonal�t. A teljes�tend� t�v Nome-t�l Candle v�ros�ig �s vissza 408 m�rf�ld (652 km) volt �s minden elk�pzelhet� terepen �thaladt a tengeri j�gmez�kt�l kezdve a tundr�n �t a hegyekig �s gleccserekig. Az els� versenyt 1908 �prilis�ban tartott�k a gy�ztes csapat pedig a klub-eln�k�� lett, amelynek hajt�ja John Hegness volt.
 

Az els� huskyk

1909-ben a sk�t Fox Maule Ramsay k�t b�csik�j�val Nome-ba �rkezett. Megkedvelte a sz�nh�z�st �s 1909-ben hajt�k�nt el is indult a versenyen, de helyez�st nem kapott. Viszont fant�zi�t l�tott a huskykban �s nagy k�lts�gek �r�n t�bb fogatra val� kuty�t hozott Markov�b�l. Az 1910-es versenyen ezek a fogatok szerezt�k meg az 1. 2. �s 4. helyet.
 

Leonhard Seppala

A versenyen 1914-ben indult el�sz�r, de a kuty�k m�g fiatalok �s tapasztalatlanok voltak – a vez�rkutya kiv�tel�vel – �s egy s�r�l�s miatt visz-sza kellett fordulnia. A k�vetkez� �vben viszont mindent a felk�sz�l�snek szentelt �s az 1915-�s versenyt k�nnyed�n nyerte huskyaival. Ezut�n a k�vetkez� k�t �vben ism�t sim�n nyert, majd gy�z�tt a kanadai �s New England-i versenyeken is.
 

Seppala �s a vakcin��rt val� k�zdelem

Seppala terve az volt, hogy az �tbaes� eszkim� falvakban elhelyez kuty�kat, hogy a vissza�ton cser�lni tudja �ket. K�zben az �t m�sik v�g�r�l is elind�tott�k a sz�nokat �s Nome-t�l 270 km-nyire tal�lkoztak a sz�rumot hoz� m�sik csapattal. Az utols� v�lt�csapat 1925. febru�r 2-�n hajnali 5.30-kor �rt Nome v�ros�ba.

Az 1052 km-es �t �t �s f�l napot vett ig�nybe �s m�g a v�lt�csapatok egyike sem haladt 85 km-n�l t�bbet, addig Seppala egyed�l 545 km-t tett meg. Ezzel nev�t be�rva nemcsak a kuty�z�s, de az amerikai n�p t�rt�nelm�be is. Tett�t az amerikai kongresszus is feljegyezte.

Leonhard Seppala minden id�k legsikeresebb sz�nhajt�ja Amerika-szerte ismertt� tette a fajt�t �s seg�tett az els� kennelek megalap�t�s�ban is. Seppala 1967-ben halt meg Seattle-ben.
 

Sz�nh�z� versenyek napjainkban

A huskyk �s a fegyelmi munka

Huskyainkkal l�gyabban kell b�nni mint n�met juh�szkutya �s rottweiler t�rsaikkal �s f�leg a j�t�koss�gra kell helyezni a hangs�lyt.

A kik�pz�st 6-7 h�napos korban kell elkezdeni, de bizonyos dolgokat m�r ezel�tt megtan�thatunk kuty�nknak pl.: Ne ugr�ljon fel, szobatisztas�g, p�r�zon vezet�s. Az iskolai munk�ban hagyatkozzunk kik�pz�ink tan�csaira. Egy j�l kik�pzett kutya �r�m a gazda �s a k�rnyezete sz�m�ra is.
 

A ki�ll�t�sok

A siker k�t f� t�nyez�t�l f�gg: a kutya standardhez val� viszony�t�l (att�l val� elt�r�sek �s hasonl�s�gok), illetve a felk�sz�t�st�l.

Az el�bbi t�nyez�t csak a k�ly�k kiv�laszt�sakor befoly�solhatjuk, m�g az ut�bbira v�gig r�hat�sunk van. A ringdressz�ra rendk�v�l fontos, mivel el�fordulhat, hogy b�r kuty�nknak jobb a megjelen�se egy versenyt�rs��n�l, de az kapja a jobb helyez�st a jobb felk�sz�t�s miatt. A ringdressz�ra k�t r�szb�l �ll: a szocializ�ci�b�l, illetve a tulajdonk�ppeni ringdressz�r�b�l.

A szocializ�ci� folyam�n hozz�szoktatjuk a kuty�nkat a p�r�zhoz, a t�bbi kuty�hoz, emberekhez, a ringdressz�ra folyam�n pedig megtan�tjuk a ringben val� mozg�st, be�ll�st, fog-, illetve herevizsg�latot vagy a sz�rzet vizsg�lat�t.

Ne feledj�k, csak egy j�l felk�sz�tett kuty�val van es�ly�nk a gy�zelemre
 

Mi nem jellemz� a szib�riai huskyra!

– A husky se nem �r se nem v�d�kutya. Ebben a fajt�ban nincsenek meg azok az �szt�n�k, mint p�ld�ul egy dobermannban. Legy�nk r� felk�sz�lve, hogy egy bet�r�vel ugyanolyan j�l elj�tszik, mint vel�nk.

– Rengeteg energi�val b�r, �lland�an fut �s ugr�l. Nem n�zi, hogy van-e valaki az �tj�ban vagy sem. Csak j�l elhat�rolt helyen tartsuk – ker�t�s, kennel, stb.

– Rendk�v�l hajlamosak a lyukak �s�s�ra �s mindenfajta rombol�sra (f�leg a k�lyk�k), �gy sohase hagyjuk �ket egyed�l a lak�sban.

– Sz�rzet�k vastag, szagtalan, �vente egyszer-k�tszer vedlenek, igen er�sen.

Aki mindezen h�tr�nyok ellen�re a fajt�t v�lasztja, rengeteget nyer, els�sorban egy �letresz�l� bar�tot �s t�rsat, de lehet, hogy egy kiemelked� sport vagy show kuty�t.

Togo a sz�rum�rt k�zd� fogat vez�r kuty�ja

Seppala kuty�ival
 
 
 
 

�ltal�nos megjelen�s  A szib�riai husky k�zepes termet� munkakutya, gyors �s eleg�ns mozg�s�. M�rs�kelten t�m�r fel�p�t�s� �s d�s sz�rzet� teste, �ll� f�le �s bozontos farka is �szaki sz�rmaz�sra utal. Jellegzetes testtart�sa meglehet�sen k�nnyed. Eredeti funkci�ja szerint h�mban kiv�l�an dolgozik, k�nny� terhet k�zepes sebess�ggel, hatalmas t�vols�gokra elh�z. Testalkata �s form�ja h�ven t�kr�zi eredend� erej�t, sebess�g�t, �ll�k�pess�g�t. Kiss� ferde szemeinek �l�nk �s bar�ts�gos kifejez�se a j� t�rs alkalmazkod� tulajdons�gaira utal. A kanok megjelen�se er�teljes, de sohasem durva, a szuk�k v�konyabbak, a testfel�p�tm�ny t�r�kenys�ge n�lk�l. Megfelel� kond�ci�ban, j�l fejlett �s feszes izomzatn�l a szib�riai huskyn nincs (nem lehet!) t�ls�ly.