FAJTABEMUTAT�

�zsi�b�l az �jvil�gba: az Aranyl�z kuty�ja

A husky

Mint az �let oly sok m�s ter�let�n, az amerikaiak a kinol�gi�t illet�en is kiv�l�an haszn�lt�k ki �s fejlesztett�k tov�bb a Kelet, jelen esetben �zsia term�k�t: a kelet-szib�riai csukcsi t�rzs sz�nh�z� kuty�it. A szib�riai sz�nh�z� kuty�k Amerik�ba �rkez�se, pontosabban hozatala, a sz�zadfordul� t�j�n kit�rt Aranyl�zhoz kapcsol�dik. L�v�n a kutyasz�n az egyetlen haszn�lhat� sz�ll�t�eszk�z a mostoha id�j�r�si k�r�lm�nyek miatt, igen nagy volt az ig�ny a sz�nh�z� kuty�k ir�nt. Mindenf�le-fajta kuty�t, mely az Egyes�lt �llamok �s Kanada ter�let�n csak fellelhet� volt, munk�ba fogtak, de k�z�l�k igen kev�s felelt meg a kem�ny alaszkai k�vetelm�nyeknek.

Az ember versenyszellem�nek k�sz�nhet�en, melybe persze �vsz�zadok �ta az �llatokat is bevonta, �rkezett az alaszkai Nome v�ros�ba Goosak orosz pr�mkeresked� szib�riai kuty�kb�l �ll� fogata, hogy r�szt vegyen az els� All-Alaska Sweepstake sz�nh�z�-versenyen. Sz�mos kisebb, helyi verseny ut�n az e c�lb�l 1907-ben alakult Nome-i Kennel Klub 1908-ban szervezte az els� nagy �ssz-alaszkai versenyt. A Nome �s Candle k�z�tti t�v 408 m�rf�ld volt, a gy�ztest pedig 10 ezer doll�r v�rta a c�lban. Goosak kilenc kuty�ja nem ny�g�zte le a Nome-i k�z�ns�get. A kicsi, 40-52 font s�ly� j�sz�gokat egyszer�en csak szib�riai patk�nyoknak cs�folt�k. Helyi ellenfeleik j�val nagyobb, hosszabb l�b� kuty�k voltak. Goosak Louis Thrustrup-t vette r�, hogy fogata hajt�ja legyen. A csapat es�lye a gy�zelemre a r�gt�nz�tt fogad�irod�kban sz�z az egyhez volt, ennek ellen�re b�mulatos versenyz�ssel Goosak csapata harmadik helyen �rt c�lba, hajsz�l h�j�n megnyerve a versenyt. Nome-ban a versenyt k�vet�en az a h�r j�rta, hogy a szerencsej�t�kosok k�zbel�p�se miatt lett csak harmadik a fogat. �ll�t�lag ha Thrustrup nyert volna, �sszeomlik a Bank of Nome. Goosak egy�bk�nt a verseny ut�n egy helyi sz�rmekeresked�nek, Charlie Madsennek adta el a kuty�it. A szib�riai huskyk, b�r nem nyert�k meg a versenyt, m�ly benyom�st tettek az alaszkaiakra. Fox Ramsay k�pvisel� p�ld�ul – a fiatal sk�tnak b�ny�szati �rdekelts�gei voltak Nome-ban – a versenyt k�vet� ny�ron Szib�ri�ba utazott �s a Kolima foly�n�l hatvan kuty�t v�s�rolt, a legjobbakat, akiket csak megkaphatott.

1910-ben, a harmadik Sweepstake versenyen Ramsey h�rom csapatot ind�tott. A fogatok hajt�ja John Johnson, Charlie Johnson �s maga Ramsey volt. Mikor John Johnson ezen a versenyen fel�ll�totta az �r�k rekordot (74 �ra �s 14 perc 408 m�rf�ld�n) �s maga Fox Ramsay lett a m�sodik, eg�sz Alaska csod�lata a kis szib�riaiakat �vezte. Ett�l kezdve a szib�riai huskyk hatalmas n�pszer�s�gnek �rvendtek.

Amundsen, norv�g felfedez� is egy Nome-i b�ny�szt, Jafet Lindenberget kereste meg, mikor az �szaki Sarkhoz tervezett exped�ci�j�hoz kuty�kra volt sz�ks�ge. Az exped�ci� ut�n a nagyr�szt szib�riaiakb�l �ll� fogat Leonard Seppal�hoz, Lindenberg alkalmazottj�hoz ker�lt, hogy f�n�k�nek versenyezzen vel�k. Az izmos kis norv�g nemcsak megnyerte az utols� 3 All-Alaska Sweepstake-t, de megd�nt�tt sz�mtalan rekordot is, Alaszk�ban �s azon k�v�l egyar�nt. Az id�k sor�n Seppala neve szinte a szib�riai husky szinonim�j�v� v�lt.

Nome lakosai egy�bk�nt a szib�riai huskyknak k�sz�nhett�k �letben marad�sukat: 1925 tel�n, mikor dift�ria-j�rv�ny t�rt ki, kutyafogatok n�lk�l val�sz�n�leg kihalt volna az eg�sz v�ros. Nome-ban ugyanis alig volt olt�anyag, a legk�zelebbi v�ros pedig, ahonnan a k�szleteket p�tolhatt�k volna, Anchorage volt. Innen a Nome-t�l 296 m�rf�ldre fekv� nenan�ba m�g ugyan eljutott a sz�rum vonaton, de a marad�k 658 m�rf�ldet a kutyasz�nokon k�v�l senki sem tudta volna megtenni. Akkoriban a l�gi k�zleked�s m�g igen csak gyerekcip�ben j�rt, a 80 m�rf�ldes sebess�g� sz�lben, h�viharok k�zepette lehetetlens�g lett volna felsz�llni. A kutyasz�nok egym�st v�ltva juttatt�k el a sz�rumot Nome-ba. Az utols� v�lt� hajt�ja Gunner Kasson volt. Balto nev� vez�rkuty�j�val az �len, febru�r 2-�n, 5:30-kor �rt Nome-ba, �ppen id�ben �rkezv�n, hogy a sz�rum megakad�lyozza a j�rv�ny tov�bbterjed�s�t. A Nenana �s Nome k�z�tti utat a korabeli amerikai posta 25 nap alatt j�rta be. A “sz�rum-v�lt�” ugyanezt a t�vols�got 5 �s f�l nap alatt tette meg. A leghosszabb t�vot Leonard Seppal�nak kellett megtennie, 340 m�rf�ldet, szemben a t�bbiek 53 m�rf�ldes szakasz�val.

Seppala eredeti szib�riai kuty�k lesz�rmazottjaib�l �ll� fogat�val az 1920-as �vekben a szib�riai huskyt �s a sz�nh�z�st n�pszer�s�t� k�rutat tett az Egyes�lt �llamokban. Tov�bbra is versenyzett New England-ben �s Kanada keleti r�sz�n, �jb�l �s �jb�l bizony�tva a szib�riai huskyk nagyszer� k�pess�geit a helyi versenykuty�kkal szemben. Seppala r�szt vett az 1932-s Olimpi�n is (Lake Placid, New York), ahol a sz�nh�z�s bemutat� sz�m volt. Id�k�zben egyre t�bben vettek kuty�kat Seppal�t�l. Mikor utols�, a New York-i Madison Square Garden-beli bemutat�j�r�l 1927 janu�rj�ban visszat�rt Alask�ba, a New Hampshire-i Wonalancetben maradtak kuty�i, Arthur Walden kennel�ben. K�s�bb egy Poland Springs-i versenyen tal�lkozott Mrs. Rickerrel, akivel 1927 �s 1932 k�z�tt k�z�s kennelt m�k�dtettek (Seppala/Ricker kennel). Seppala h�res vez�rkuty�ja, Togo, utols� napjait Mrs. Rickern�l t�lt�tte, �s sz�mtalan gyerekk�nyvben szerepelve n�pszer�s�tette fajt�j�t.

A szib�riai husky hivatalos elismertet�s�ben hatalmas szerepet j�tszott a Chinook �s a Monadnock kennel.

A New England-i hajt�k �s �tt�r�  fajtakedvel�k 1930-ban szerezt�k meg a fajt�nak a hivatalos AKC elismer�st, s megalap�tott�k az Amerikai Szib�riai Husky Klubot 1938-ban. Az els� standardot 1932 �prilis�ban publik�lt�k az AKC lapj�ban, a Pure Bred Dogban. A legels� regisztr�lt huskyk t�bbs�ge Julian Hurley (Fairbank, Alaska) Northern Lights kennel�b�l ker�ltek ki, ak�rcsak az els� AKC Champion husky, Northern Lights Kobuck.

A

Az alap�t� kennelek k�z�l legink�bb a Chinook �s a Monadnock maradt ann�l a c�lkit�z�sn�l, hogy olyan kuty�kat teny�sszen, melyek nemcsak ki�ll�t�sokat, hanem sz�nh�z� versenyeket is nyernek. Ha napjainkban k�l�nv�lasztva besz�l�nk a ki�ll�t�si �s verseny huskyr�l, ne felejts�k el, hogy e k�t teny�szet nemcsak a legt�bb show-kennel alap�t� vonalait adta, hanem koruk sz�mos vezet� versenycsapat is az � kuty�ikb�l �llt �ssze. E k�t kennel tulajdonosn�je, Mrs. Seeley �s Mrs. Demidoff, egyben minden id�k legeredm�nyesebb n�i hajt�ja is. Fogataik kiemelked� vez�rkuty�i szinte mindig ki�ll�t�si championok is voltak.

Napjaink kiemelked� teny�sz- �s ki�ll�t�si szt�rjai a Monadnock huskyk mellett els�sorban az Innisfree �s a Kontaki kennelb�l ker�lnek ki. Az els�, id�ig egyetlen husky, aki best in Show lett a h�res Westminster Show-n, Ch. Innisfree Sierra Cinnar. 1998-ban az AKC regisztr�ci�ja szerint a szib�riai husky a 18. Legn�pszer�bb fajta volt, 21.078 regisztr�lt egyeddel. (Els� a labrador retriever, 157.936 regisztr�lt egyeddel.)

A szib�riai husky nemcsak attrakt�v k�lsej�, de elragad� term�szet� kutya is. Gyeng�d, de nem h�zelg�. Ez a szel�d term�szet a m�lt �r�ks�ge: a csukcsik kuty�ikat nagy becsben tartott�k, a legkiemelked�bb egyedek a csal�ddal egy�tt laktak, a gyerekeiket pedig a csukcsik a kuty�kkal val� j�t�kra �szt�n�zt�k. Manaps�g is megfigyelhetj�k azt a speci�lis vonzer�t, amit a huskyk �s a gyerekek gyakorolnak egym�sra. Intelligenci�ja bizony�tott, de f�ggetlen szelleme olykor az�rt kifoghat gazd�ja lelem�nyess�g�n. Sokoldal�s�g�n�l fogva kellemes t�rsa lehet a legk�l�nb�z�bb kor� �s �rdekl�d�s� embereknek is.

Sz�mtalan j� tulajdons�ga ellen�re azonban nem mindenki sz�m�ra az ide�lis kutya. Mivel kifejezetten t�rsas l�ny, kuty�k vagy emberek �lland� t�rsas�g�t ig�nyli. Ha �n eg�sz nap dolgozik, �s lak�s�ban csak egy kutya sz�m�ra van hely, ne vegyen szib�riai huskyt.

A husky, b�rmilyen szorosan is k�t�dik csal�dj�hoz, idegenekkel szemben is bar�ts�gos, sem f�lelmet, sem gyanakv�st nem mutatva. Ha szenved�lyes h�s�gre, egyemberes kuty�ra van sz�ks�ge, ne vegyen szib�riai huskyt.

Nem rendelkezik �rz�-v�d� tulajdons�gokkal, m�g ha a term�szet�t nem ismer� tudatlanok esetleg meg is r�m�lhetnek megjelen�s�t�l, arckifejez�s�t�l. Ha agressz�v test�rre van sz�ks�ge, ne vegyen szib�riai huskyt. M�s kuty�kkal szemben bar�ts�gosan viselkedik, de ha megt�madj�k, k�sz �s k�pes is megv�deni mag�t, az agresszort pillanatok alatt lerendezve.