„Az �llat k�llem�nek megv�ltoztat�sa �rdek�ben, tov�bb� m�s, nem az �llat eg�szs�ge vagy k�s�bbi eg�szs�gk�rosod�s�nak megel�z�se c�lj�b�l t�rt�n� seb�szeti beavatkoz�s – az ivartalan�t�s �s a fajtajelleg fenntart�sa kiv�tel�vel – nem v�gezhet�.” Tizedik paragrafus m�sodik bekezd�se az �llatok v�delm�r�l �s k�m�let�r�l sz�l� 1998. �vi XXVIII. t�rv�nyben, mely ez�v janu�r 1-�n l�pett hat�lyba. A megfogalmaz�s vil�gos: fajtajelleg fenntart�sa v�gett megv�ltoztathat� egy �llat k�lleme, vagyis eset�nkben enged�lyezett a kutya f�l- �s farokv�g�sa, ha ez a fajtajelleg fenntart�sa �rdek�ben t�rt�nik. Azonban nyilv�n az olvas�ban is azonnal felmer�l a k�rd�s, milyen esetben, mely fajt�kn�l hivatkozhatunk a fajtajelleg fenntart�s�ra, illetve kinek van joga ezt eld�nteni? Kever�k kuty�n�l, mondjuk egy mostan�ban divatos staffordshire-pit-rottweiler-argentin dog �s m�g ki tudja milyen kever�kn�l m�g egy�rtelm� a helyzet, nem kurt�that� sem a f�l, sem a farok, hiszen nem fajtatiszta kuty�r�l van sz�. Azonban az eddigi szok�s szerint f�l- vagy farokcsonkolt fajt�kn�l ki fog d�nteni? T�bbekben felmer�lt, hogy hagyatkozzunk az anyaorsz�gbeli standardre, az ott le�rt k�vetelm�ny legyen a m�rvad�. Sok esetben ez j�rhat� �t lenne, de mi a helyzet p�ld�ul az amerikai staffordshire terrierrel, ahol a standard szerint a f�l kup�rozott vagy kup�rozatlan, igaz, ut�bbi az el�nyben r�szes�tend�? („Ears: Cropped or uncropped, the latter preferred.” – r�szlet a 286. sz�m� FCI standardb�l.)

A hazai �llatorvosi gyakorlat leegyszer�s�teni l�tszik a helyzetet. T�bb vezet� �llatklinik�t �s k�rh�zat v�gigtelefon�lva

azt a v�laszt kaptuk, hogy �k sem f�l, sem farokv�g�st nem v�llalnak, hiszen az 1999. janu�r 1-t�l tilos. Ez az �ltal�nos tilt�st vall� �ll�spont azonban egy�rtelm�en t�ves, l�sd a t�rv�ny idevonatkoz� sorait. Az �llatorvosi Kamar�n�l �rdekl�dve meglehet�s zavar fogadott az �gyben. Mag�t megnevezni nem k�v�n� inform�torunk szavaib�l egy�rtelm�en kider�lt, hogy az �llatorvosok f�lnek az �llatv�d�kt�l, a feljelent�sekt�l, �s ez�rt v�lem�ny�t senki sem meri v�llalni a nyilv�noss�g el�tt, m�g annak sem mernek hangot adni, hogy bizonyos esetekben, p�ld�ul vad�szkuty�kn�l, az �llat �rdek�t szolg�ln� a farokkurt�t�s. Az �llatv�delmi b�rs�gr�l sz�l� rendelet ez�v �prilis 1-�n l�p hat�lyba, s a b�rs�g �sszeg�t �tezer forintt�l sz�z�tvenezer forintig terjed� �sszegben szabja meg.

A rottweiler eset�ben megold�dni l�tszik a probl�ma, pontosabban e n�met fajta kedvel�inek a j�v�ben hozz� kell szokniuk a v�gatlan fark� rottweilerhez. A n�met �llatv�delmi t�rv�ny szigor�t�sa k�vetkezt�ben 1998. j�nius 1-t�l az orsz�gban tilos a kuty�k f�l- �s farokv�g�sa. A n�met fajtaklub, az Allgemeiner Deutscher Rottweiler Klub (ADRK) e t�rv�nyhez igaz�tja teny�szt�si szab�lyzat�t, s�t mint fajtagazda orsz�g a fajtale�r�st is m�dos�tani k�v�nja, s�t a 147. sz�m� standard megv�ltoztat�s�r�l sz�l� javaslat�t m�r be is ny�jtotta az FCI-nek. A m�dos�t�s szerint a farok v�gatlan, a h�tvonal meghosszabb�t�sa v�zszintesen. Amint az FCI standardbizotts�ga elfogadja �s hat�lyba helyezi a rottweiler m�dos�tott fajtale�r�s�t, att�l kezdve az a magyarorsz�gi rottweileresekre n�zve is k�telez� �rv�ny� lesz.

A v�gatlan fark� rottweiler alternat�v�ja term�szetesen nem okozott osztatlan sikert. Amerikai v�lem�nyek szerint a n�metek nagyon hamar megb�nj�k ezt a l�p�st, hiszen majd senki sem akar t�l�k kuty�t venni. B�r ami az amerikaiakat illeti, �k ezek ut�n is v�gni fogj�k a kuty�k fark�t, ak�r k�ly�kk�nt, ak�r feln�ttk�nt ker�l hozz�juk. („A n�metek besz�lnek, az amerikaiak v�gnak” – hangzott az egyik t�m�r v�lem�ny.) Az USA k�l�nb�z� �llamaiban nem egyform�k az �llatv�delemmel kapcsolatos rendelkez�sek, �gy amelyik �llamban tilos a f�l- �s farokkurt�t�s, ott egyszer�en �tviszik a kuty�t a kozmetikai m�t�t idej�re egy m�sik �llamba, ahol enged�lyezett a beavatkoz�s.

A budapesti Rottweiler Kik�pz� Iskol�ban (Excellent Dog Training Center) egys�ges v�lem�ny, hogy cs�kkeni fog a fajta n�pszer�s�ge. Baranyin� T�th Erzs�bet att�l tart, hogy most majd feln�tt korban fogj�k korrig�ltatni a kuty�k fark�t, hiszen pillanatnyilag nem ismert, hogy melyik kutya milyen faroktart�st �r�k�t, s�t esetleg �ppen egy gyakorlatban igen ritka faroktart�st �r majd le k�v�natosk�nt a standard, �gy sz�mtalan feln�ttkori plasztik�z�sra ker�l sor, ami sokkal f�jdalmasabb a k�ly�kkori beavatkoz�sn�l, �s sajnos mindig lesz �llatorvos, aki elv�gezze. Kik�pz�k szerint a v�gatlan farok seg�ts�get fog jelenteni, hiszen egy�rtelm�en felm�rhet�v� teszi a kutya lelki�llapot�t, hogy f�l-e vagy sem a kutya a seg�dt�l. Forg�cs Istv�nn� elszomor�t�nak tartja, hogy �ppen az anyaorsz�g tegyen t�nkre egy fajt�t. Magyarorsz�gon eddig sem lehetett munkaversenyeken sok rottweilert l�tni, de ezut�n majd m�g kevesebb lesz, hiszen az er�s, neh�z farok akad�lyozni fogja a kuty�t a munk�ban. Forg�csn� ink�bb kifizeti majd a b�ntet�st, de neki nem lesz v�gatlan fark� rottweilere.