Egy�ltal�n nem publik�lta a boxer fajta 100. �ves �vfordul�j�t a hazai szakirodalom. Az 1895-ben bejegyzett els� t�rzsk�nyvi sz�m: M�nhlhasein Flocki, sz�l. id�: 1895. febru�r 26., nem sz�m�thatott arra, milyen diadalutat j�r majd be a vil�gon.

A fajta t�rt�nete, kialakul�sa:

Jellemz�ik:

A tervszer� teny�szt�s kezdete:

Az alap�t�s �v�ben rendezett ki�ll�t�son kb. 50 boxer bemutat�s�ra ker�lt sor. A teny�sztett �llatok k�z�tt nagyfok� sz�r�s volt tapasztalhat�, ennek ellen�re az �sszes jelenlegi boxer v�rvonala szinte kiz�r�lagosan n�gy �llatra alapult. Ez a n�gy kutya, amely teny�szt�s szempontj�b�l jelent�s�ggel b�r, sorrendben a k�vetkez�: Wotan 46" cs�kozott, nem nemes �s rossz h�ts� l�bbal, de olyan jellemz� fejjel rendelkez� kan, amelyet ut�dai is �gy az el�ny�s, mint a h�tr�nyos tulajdons�gai tekintet�ben �r�k�ltek, valamint "Flock ST. Salvator 14" s�rga sz�n�, j� fel�p�t�s�t tekintve m�r akkoriban is a j�v� t�pus�t testes�tette meg. Az akkori boxerekn�l magasabb volt, benne egyes�lt az er� �s a nemess�g. A k�nnyebb fel�p�t�s el�t�rbe jut�sa v�gleges elfordul�st jelentett a bulldog t�pust�l. Mirzel 44" nev� v�r�sess�rga sz�nezet� szuka �s "Meta v.d. Passage 30", olyan nagy term�kenys�g� szuka, amelynek a k�t kannal egy�tt k�v�l� ut�dai lettek. A n�gy kuty�nak �s ezek belteny�szt�si ut�dainak egym�ssal t�rt�n� p�ros�t�sa k�pezte a j�v� teny�szt�s�nek alapj�t. A boxer klub els� t�rzsk�nyve 1904-ben jelent meg. Minden LE (dics�retes megjelen�s = j�) (lobenswerte erscheinung = gut) min�s�t�s� kuty�t bejegyezt�k a t�rzsk�nyvbe. 1924-ben nyerte el a boxer haszn�lati kutyak�nt elismer�s�t. K�zel harminc �vvel a klub megalap�t�sa ut�n, 1925-ben tiltott�k meg a fekete �s feh�r boxerek teny�szt�s�t. A teny�szt�si el��r�sokat 1929-ben �s 1930-ban tov�bb szigor�tott�k, hogy t�bbek k�z�tt m�r csak 6 k�ly�k felnevel�se volt enged�lyezve. Az egyher�j� kuty�kat kiz�rt�k a teny�szt�sb�l.

Sz�z�ves jubileum 1995-ben.

K�zel sz�z �v telt el az�ta, ami�ta a sz�zadfordul� el�tt a n�met boxer diadal�tja elindult. Kezdetben nem t�nt t�l sikeresnek, mert az akkori boxer m�g messze elmaradt az alap�t� eszm�nyk�pt�l. Ennek a kuty�nak n�h�ny �tt�r� kez�ben mindenekel�tt bizony�tani kellett, hogy mire k�pes. A boxer ugyan soha nem volt divatkutya, de els�sorban munka- �s h�zikutyak�nt teny�sztett�k �s tartott�k. Egyik legr�gebb elismert munkakutyak�nt tartott�k sz�mon.

M�r az 1905-�s standarban – kereken 20 �vvel a haszn�lati ill. rend�rkutyak�nt t�rt�n� hivatalos elismer�st megel�z�en, meghat�roz�sra ker�lt, hogy: "A boxer jellem�re kell a s�lyt fektetni, �s a leggondosabb b�n�sm�dra van sz�ks�ge. A gazd�j�val �s az eg�sz csal�ddal szemben tan�s�tott ragaszkod�sa �s h�s�ge, �rz�-v�d�k�nt mutatott �bers�ge �s rettenthetetlen b�tors�ga r�g�ta h�res. J�t�k k�zben der�s, bar�ts�gos v�rm�rs�klet�. Intelligenci�ja, ir�ny�that�s�ga, ig�nytelens�ge �s tisztas�ga teszi �t kellemes, csal�di kuty�v� �s kis�r�v�. Jelleme becs�letes, nem hamis �s nem alattomos, m�g el�rehaladott kor�ban sem."

Magyarorsz�gon 1991-ben alakult egy maroknyi, lelkes boxer teny�szt� �s fajtabar�t, akik s�kra sz�lltak a fajta �rdekei�rt. Kifejez�sre juttatt�k, hogy minden behat�st�l v�dik �s �vj�k a fajt�t. Elk�telezt�k magukat, hogy meg fognak felelni a N�met Standert adopt�l� anyaorsz�g teny�szt�si elv�r�sainak. A lelkes sereg m�g nem sejtette, hogy a magyarorsz�gi kinol�gia t�rt�nelm�t �rja meg ezzel a cselekedet�vel. Eredm�nyeit a vil�g is nagy elismer�ssel fogadta, hisz azok �nmaguk�rt besz�ltek. Felsorolni is sok lenne azokat a vil�g legrangosabb versenyein el�rt eredm�nyeket, melyeket a Nemzeti Boxer Klub r�v�n �rtek el. Munk�jukat a vil�g �mulattal k�s�rte, de sajnos a honi Kinol�gia �gyet sem vetett r�juk. A lend�let m�g sem fogyott, pedig id�r�l-id�re emelt�k a m�rc�t. Hogy mi hajtotta �ket �s honnan az energia, erre nehezen lehet r�viden v�laszolni: tal�n a hit, hogy �lmaik egyszer val�ra v�lnak!

A vid�ki szervezetek

Teny�szt�si programok k�z�l els�sorban a dyszpl�zia sz�r�s bevezet�se �s a rendszer kisz�les�t�se volt. Vitathatatlan, hogy Magyarorsz�gon az N.B.K. kezdem�nyez�s�re lett (jelen pillanatban is) bevezetve. �tt�r� szerepe volt, hogy klubki�ll�t�sok sziszt�m�j�t az S.V. Boxer Klub M�nchen rendszer�nek adapt�l�sa szerint hajtja v�gre.

Mi lehet a c�l?

A fajta...

Ez nem kis kih�v�s, k�l�n�sen, ha azt vessz�k, hogy a boxer az a kutyafajta, mely tal�n a legt�bb buktat�t rejti mag�ban azok sz�m�ra, akik teny�szt�s�re v�llalkoznak. E neh�zs�gek ellen�re a boxer – mint haszn�lati-, munka-, �s sportkutya, vagy egyszer�en csal�di kedvenc – szinte egyed�l�ll� karriert futott be a vil�gban. D�l-Afrik�t�l Norv�gi�ig, Amerik�t�l (�zsi�n kereszt�l) Ausztr�li�ig mindenhol megh�d�totta a kutyakedvel�k sz�v�t.

M�gis – t�n jellegzetes megjelen�s�b�l fakad�an – rengeteg t�vhit terjedt el r�la, mely mint �ltal�ban az ilyenek, minden alapot n�lk�l�z.

A fajta szerelmesei azt vallj�k: ha egyszer volt m�r egy igazi boxered, soha t�bb� nem tudsz lemondani r�la. Vajon mib�l fakadhat ez?

Mert ereje, eleganci�ja, dinamizmusa, intelligenci�ja, munkak�szs�ge �s temperamentuma ide�lis egys�gben testes�l meg, szinte leny�g�zi a szeml�l�t. Belen�zve �rtelmet sug�rz� szemeibe – a h�s�gen, a szereteten �s a ragaszkod�son k�v�l – "elmes�li" nek�nk, hogy � tiszt�ban van mindezen tulajdons�gaival, de erej�t, k�pess�geit soha nem ford�tan� ellen�nk.

Er�nyei r�v�n a boxer – nem �rdemtelen�l – napjaink egyik legn�pszer�bb �s legkiv�l�bb csal�di, sport-, munka-, �s haszn�lati kuty�j�v� v�lt.

A csal�dban...

A "falk�n", azaz a csal�don bel�l, mindenkivel szemben ny�lt, bar�ts�gos. Boh�m, �r�kk� j�t�kos, n�ha m�r-m�r szertelen lelkivil�ga, lehengerl�, sokszor t�l�rad� szeretetnyilv�n�t�sokt�l sem mentes st�lusa – el�bb-ut�bb – a legmor�zusabb, legenerv�ltabb embereket is megind�tja.

Hatalmas energi�ja, ereje, impoz�ns megjelen�se, a laikusokban sokszor f�lelmet kelt� fell�p�se �s hat�rozotts�ga nagy sz�vet �s egy mindenre kaphat�, "�r�k gyermeket" takar.

Szeretet�t l�pten-nyomon igyekszik kimutatni. Akt�v r�szt v�llal a csal�d �let�ben �s sportos adotts�gai r�v�n egyfajta eg�szs�gesebb, rendszeresebb �letform�ra szoktatja a csal�d tagjait.

Haszn�lati kutyak�nt...

Ha r�pillantunk a fajta egy-egy reprezent�ns�ra, azonnal r�j�v�nk, hogy a boxerben az er�, elegancia �s nemess�g egyed�l�ll� elegye testes�l meg. Ez p�rosulva a bels� �rt�kekkel – jellem�vel, l�ny�vel, melyre oly nagy hangs�lyt fektet az anyaorsz�gi standard – egy rendk�v�l sokoldal�an hasznos�that�, igazi munka-, �s haszn�lati kuty�t kapunk.

Ennek egyik j�v�beni, alapvet� z�loga, a fajta sokr�t� ig�nyeinek megfelel�, szakmai alapokra helyezett, teny�szszelekci�n alapul�, vil�gsz�nvonal� kezel�se �s teny�szt�se.

A munkakutya...

Napjainkra, t�meges szolg�lati alkalmaz�sa h�tt�rbe szorult ugyan, de m�g �gy is sok hely�tt tal�lkozhatunk vele katasztr�fa elh�r�t� kutyak�nt, keres�-, vagy k�s�r�kutyak�nt, nyomoz�-, vagy j�r�rkutyak�nt. Egyetlen korl�tja, hogy nehezen t�ri az id�j�r�s sz�ls�s�geit.

K�pess�gei – b�tors�g, er�, magabiztoss�g, dinamika, k�pezhet�s�g, kezelhet�s�g, j�indulat – miatt v�lhatott a vil�g egyik legismertebb munkakuty�j�v�.

A sportkutya...

A boxer nagy el�nye, hogy "kortalan", azaz minden koroszt�ly sz�m�ra k�pes el�rhet� k�zels�gbe hozni napjaink egyre n�pszer�bb hobbij�t, a sportkuty�z�st.

Azok sz�m�ra akiknek nincsenek ilyen amb�ci�i, a h�tk�znapok h�s�ges k�s�r�kuty�ja, "szem�lyi test�re", vid�m cimbor�ja, vagy netal�nt�n egyetlen t�rsa a mag�nyban.

Az NBK-r�l...

Tagjaink r�gi ig�ny�t siker�lt kiel�g�ten�nk azzal, hogy rendszeresen el tudjuk hozz�juk juttatni lapunkat a "BOXER"-t, mely a klub tags�ga r�sz�re tov�bbra is ingyenes.

A k�zelj�v�ben (1998.) az NBK be�zemeli sz�m�t�g�pes adatnyilv�ntart� rendszer�t, mellyel a magyar boxer�llom�ny "eukonform" t�rzsk�nyvez�s�t k�v�nja megalapozni, illetve a nyilv�ntartott egyedekr�l kapott inform�ci�kat kezelni �s t�rolni.

M�nhlhasein Flocki
sz�l. id�: 1895. II. 26.

Igazi "csapatj�t�kos". Az eg�szs�ges, j�l tartott boxer, m�r k�ly�kkor�ban – rendk�v�l gyorsan �s  z�kken�mentesen – be tud illeszkedni �j k�rnyezet�be. A "falk�n", azaz a csal�don bel�l, mindenkivel szemben ny�lt, bar�ts�gos. Boh�m, �r�kk� j�t�kos, n�ha m�r-m�r szertelen lelkivil�ga, lehengerl�, sokszor t�l�rad� szeretetnyilv�n�t�sokt�l sem mentes st�lusa – el�bb-ut�bb – a legmor�zusabb, legenerv�ltabb embereket is megind�tja.

 
Amennyiben t�bb inform�ci�ra van sz�ks�ge a boxer fajt�r�l, vagy az NBK-r�l, klubunk sz�vesen �ll rendelkez�s�re! L�togassa rendezv�nyeinket, kapcsol�djon bele az NBK v�rkering�s�be! K�rdezzen, mi v�laszolunk! Legyen k�z�s �gy�nk boxer�nk j�v�je!