A legnagyobb terrier

Az airedale a legnagyobb terrier a maga 58 centim�teres marmagass�g�val. K�r�lbel�l 100 �ve, az angliai Yorkshire gr�fs�gban alak�tott�k ki az ott megtal�lhat� kuty�kb�l, hogy megteremts�k a k�rny�k saj�toss�gaib�l fakad� feladatok elv�gz�s�re legalkalmasabb kutyafajt�t.

Yorkshire gr�fs�g Aire foly�ja a 700 m�ter magas, legel�kkel tark�tott Pennine hegys�gben ered, �s egy sz�nben gazdag iparvid�ken, az Aire v�lgy�ben folyik tov�bb, utols� 60 kilom�ter�n haj�zhat�v� sz�lesedik, majd az Ouse-ba torkollik. Az itt �l� b�ny�szoknak, vad�szoknak, birtokosoknak �s �llatkeresked�knek olyan kem�ny, �gyes �s sokoldal� kuty�ra volt sz�ks�g�k, melyet b�rmilyen c�lra alkalmazhattak, mely egyar�nt volt kiv�l� vad�sz v�zen �s sz�razon, a f�c�n mellett megfogta a patk�nyt is, s�t ak�r k�pes volt marh�t is terelni. A fajta kialak�t�sa sor�n val�sz�n�leg felhaszn�lt�k az otterhoundot, a bullterriert, az Old English terriert, s�t tal�n a gordon szettert is, ut�bbit a sz�rsz�n �s az apportk�szs�g t�k�letes�t�se v�gett. Az id� el�rehaladt�val az Aire v�lgy�ben egyre homog�nebb lett a kutya�llom�ny, �s a kialakul�ban l�v�, sokoldal� �s megb�zhat� �j fajta egyre t�volabbi t�jakon is h�vekre tal�lt. Munkakutya mivolta miatt h�vt�k egyszer�en „working terriernek” is vagy a kism�ret�, de akkoriban szint�n dolgoz� yorkshire terrierhez hasonl�an „waterside terriernek.” A gr�fs�gban fekv� Bingley v�ros�nak nev�t is viselte egy ideig a fajta, majd els�k�nt dr. Gordon Stadles b�r� nevezte airedale terriernek 1878-ban.

1873-ban megalap�tott�k az Angol kennel Clubot �s megnyitott�k a t�rzsk�nyvet. Az els� k�tet 600 oldalon 4027 kuty�t regisztr�lt, de ebben m�g nem szerepelt az airedale terrier n�v. A fajta korabeli p�ld�nyai ekkor m�g a dr�tsz�r� terrierek egyikek�nt szerepeltek a „non-sporting” csoportban. Az Aire v�lgy�ben 1864-ben tartott�k az els� kutyaki�ll�t�st, a Kheighly Agricultural Show keret�ben, k�l�n oszt�llyal a „broken-haired” terriereknek. Itt szerepelt az airedale terrier is, de m�g waterside terrier n�ven. 1879-ben m�r a Bingley terrier elnevez�s is el�fordul. Ebben az �vben egy elismert szaktekint�ly, Hugh Dalziel b�r�lt Bingley v�ros ki�ll�t�s�n, �s ezt k�vet�en egy igen kiv�l� Bingley terrierr�l tud�s�tott. Ez a publik�ci� felkeltette a fajta ir�nti �ltal�nos �rdekl�d�st. Az ezt k�vet� n�h�ny �vben m�g t�bb elnevez�s haszn�latos, a Kennel Club 1886-t�l jegyzi t�rzsk�nyv�ben airedale terrierk�nt a fajt�t.

A korabeli ki�ll�t�si szt�rok �s teny�szkuty�k k�z�l is kiemelkedett egy kan, Airedale Jerry nev�t, aki Ich. Warland Ditton kereszt�l k�zvetlen�l megtal�lhat� sz�mtalan mai vonalban. A fajta igazi „�satyja” val�j�ban Jerry apja, Rattler, de fia n�la is nagyobb h�rn�vre tett szert. Egy 1913-as le�r�s szerint Jerry nagy, er�s csontozat� kutya volt, hossz�, t�pusos fejjel �s kem�ny, dr�tos sz�rzettel. Jerry volt Ch. Cholmondeley Briar apja is, akir�l az els� fajtale�r�st k�sz�tett�k. Briar 170 els� d�jat nyert ki�ll�t�si karrierje sor�n, melyet hat h�naposan kezdett. Ez a kutya nyerte a fajta els� CC c�m�t is.

Az Amerikai Egyes�lt �llamokban m�r igen kor�n, az 1870-s �vek v�g�n meg�rkezett az els� airedale terrier, Bruce, akit a j�l ismert yorkshire-i kuty�s, C.H. Mason vitt az �llamokba.