Vigy�zat, rabul ejt!

B�natosnak t�n� tekintet, hossz� lap�tf�lek, r�vid l�bak – a basset hound groteszk k�lseje, boh�k�s viselked�se intelligens, kedves, megb�zhat�, sokoldal� kutyaszem�lyis�get takar. Amilyen t�m�r testfel�p�t�s�, olyan gyors mozg�sra k�pes; ezen persze nem szabadna meglep�dn�nk, hiszen a basset hound eredetileg vad�szkutya.

Hab�r angol fajta, sz�rmaz�sa Franciaorsz�gba ny�lik vissza, ahol jelenleg is sz�mos basset fajta l�tezik. Fajtat�rt�net�nk szempontj�b�l a Basset Art�sien Normand b�r nagy jelent�s�ggel, mint a basset hound k�zvetlen �se, �s a Basset Bleu de Gascogne, melyet val�sz�n�leg t�bbsz�r is kereszteztek az el�bbivel, miel�tt a fajta Angli�ba �rkezett volna 1866-ban. A basset sz� a francia „bas” (alacsony) mell�kn�vb�l eredeztethet�. Kutyafajta elnevez�sek�nt 1585-ben bukkan fel el�sz�r Douilloux egyik vad�szatr�l sz�l� m�v�ben. Ebben a k�nyvben tal�lhat� az az illusztr�ci�, melyet az els� basset �br�zol�sk�nt tartanak sz�mon. A fametszeten egy vad�sz l�that�, borzvad�sz kuty�ja t�rsas�g�ban.

�gy tartj�k, a francia Szent Hubert ap�ts�g szerzetesei k�l�nb�z� francia kop�kb�l szelekt�v teny�szt�ssel egy alacsonyabb, lassabb mozg�s�, gyalog is k�vethet� kuty�t alak�tottak ki. A k�z�pkori Franciaorsz�gban a vad�szat klasszikus sportnak sz�m�tott, az arisztokrata kennelekben sz�mtalan kisebb kop�fajta �lt, azonban a francia forradalom a falk�kat is sz�tsz�rta. Szerencs�re a basset �sei nem t�ntek el, Blaze 1850-ben megjelent, La Chasseur c. k�nyv�ben is megeml�ti a fajt�t, ak�rcsak Chien de Chasse c. m�v�ben Robert, aki szerint a bassettel mindenf�le �llatra, de legink�bb ny�lra lehetett kiv�l�an vad�szni.

Az angolok az 1870-es �vekben kezdtek �rdekl�dni a Basset Art�sien Normand ir�nt. Ekkoriban k�t h�res kennel l�tezett Franciaorsz�gban, Count le Couteulx �s Loius Lane teny�szete. Lane kuty�i ir�nt nagyobb volt a kereslet, mert k�vetkezetesebb, tiszt�bb teny�szt�s eredm�ny�nek tartott�k �ket. Az els�sorban s�rga-feh�r vagy sz�rke-feh�r sz�n� bassetek neh�z fel�p�t�s�, er�s csontozat�, alacsony kuty�k voltak, teljesen g�rbe mells� l�bakkal. Le Couteulx kuty�i legal�bb k�t k�l�nb�z� t�pust k�pviseltek. A nagyobb, nehezebb csont�, alacsony, kem�ny sz�rzet� kuty�k v�r�s-feh�r vagy tricolor sz�n�ek voltak. A beagle-keresztez�sr�l tan�skod� k�nnyebb t�pusnak a sz�rzete is r�videbb, finomabb volt.

A k�t kennel kuty�i k�z�tt fejt�pus alapj�n is k�l�nbs�get lehetett tenni: Lane kuty�inak kopony�ja sz�lesebb volt, f�l�k r�videbb, szem�k kerekebb �s kiemelked�bb. Le Couteulx keskenyebb fej�, dombor�bb kopony�j� kuty�kat teny�sztett, er�sebb �llkapoccsal �s kiss� lefel� �vel� orrh�ttal, mely megkap�bb arckifejez�st eredm�nyezett. Az angolok a Lane kuty�k tiszt�bb min�s�ge ellen�re a Le Couteulx t�pust kedvelt�k.

Az ut�kor �ltal a basset hound atyj�nak nevezett Everett Millais 1874-ben l�togatott el�sz�r Franciaorsz�gba. Egy kutyaki�ll�t�st is megtekintett a Jardin d’Acclimatationban, hogy �sszehasonl�thassa a francia tacsk�kat saj�t kuty�ival. A tacsk�k melletti k�rben n�h�ny Basset Art�sien Normand-ra lett figyelmes. Ezek a kuty�k j�val nagyobbak, �s „fekete-feh�r test�kkel, �lmodoz� tekintet�kkel sokkal szebbek is voltak a tacsk�kn�l” �rta Everett Millais t�z �vvel k�s�bb a Kennel Review 1884 �prilisi sz�m�ban. Szerelem volt els� l�t�sra, Millais �gy �rezte, sz�ks�ge van egy ilyen kuty�ra. K�t alomtestv�r, Fino de Paris �s Model nyerte el legjobban a tetsz�s�t Count le Couteulx teny�szet�b�l, v�g�l Modelt v�lasztotta, �s hazavitte mag�val Angli�ba. Fino de Paris-t k�s�bb egy m�sik angol teny�szt�, George Krehl vette meg. Gyakorlatilag napjaink bassetei ett�l a k�t kuty�t�l sz�rmaznak.

Everett Millais-t alapvet�en nem �rdekelt�k a kutyaki�ll�t�sok, de 1875-ben �gy d�nt�tt, bemutatja Modelt a nyilv�noss�gnak, a wolverhamptoni kutyaki�ll�t�son, majd nem sokkal azut�n a londoni Crystal Palace-ban rendezett ki�ll�t�son is felvezette a francia honb�l �rkezett n�gyl�b�t. Egyre t�bb ember csod�lta a csinos kis kuty�t, k�zt�k Lord Onslow is, aki k�s�bb szint�n nagy szerepet j�tszott a fajta kialak�t�s�ban. Onslow t�z �vvel kor�bban m�r import�lt egy kant �s egy szuk�t, de ez�ttal sokkal komolyabban akart foglalkozni a fajt�val. 1877-ben nemcsak Fin�t vette meg Count le Couteulx-t�l, hanem alomtestv�r�t, Finette-t is, �s Nestort.

Finette �s Model p�ros�t�s�b�l sz�letett Proctor �s Garenne. Garenne kicsi, tricolor szuka volt, akit saj�t apj�val fedeztett�k. Ebben az alomban sz�letett Isabel, Model II �s Vesta. Isabelt Fino fedezte, ebb�l a p�ros�t�sb�l 1879 augusztus�ban sz�letett Ulfius, Bratias, Niniche, Kathleen �s Marie. Ulfius �s Kathleen k�lyke volt Finette II.

Az 1880-as �vek v�g�n Millais eg�szs�g�gyi okokb�l Ausztr�li�ba t�vozott, �s Oslow is feloszlatta falk�j�t. Kuty�ik k�l�nb�z� teny�szetekbe sz�r�dtak sz�t. Kathleen Londonba ker�lt George Krehl-hez, aki id�k�zben t�bb �j kuty�t is impor�lt Franciaorsz�gb�l, pl. Jupitert 1878-ban, Pallast �s Fino de Paris. Krehlhez ker�lt n�h�ny kutya Oslow �s Millais teny�szet�b�l is, vel�k �s az �j francia kuty�kkal folytatta a munk�t. Ebben az id�ben szinte minden szuk�t Fino de Paris-val vagy Jupiterrel fedeztettek. Meg kell eml�ten�nk egy �jabb teny�sz�t, Loius Clementet is, aki szint�n �jabb kuty�kat hozott Franciaorsz�gb�l.

Az angliai basset �llom�ny m�g mindig nagyon kicsi volt, �s kezdtek ki�tk�zni a belteny�szt�s h�tul�t�i: cs�kkent a m�ret, gyeng�lt a csontozat. Ez�rt George Krehl �gy d�nt�tt, k�t �jabb szuk�j�t Lane kennel�b�l szerzi be, melyek nem �lltak k�zvetlen rokons�gban Fino de Paris-val.

1882-ben �rkezett ez a k�t Lane t�pus� szuka Angli�ba, Blanchette �s Oriflamme. 1884-ben Millais is visszat�rt Ausztr�li�b�l, �s �r�mmel konstat�lta, hogy Model m�g �letben, s�t ereje telj�ben van. Nagyon szoros belteny�szt�sk�nt Modellel befedeztette Finette II-t, aki k�t alomtestv�r p�roztat�s�b�l, Ulfius �s Kathleen alm�ban sz�letett. H�rom csod�latos k�ly�k sz�letett, Kini, Lady Dollie �s Lady Daisy, h�rom igazi tricolor basset.

1884-ben Millais, Oslow �s Krehl �gy �rezte, olyan nagy a basset ir�nti �rdekl�d�s, hogy l�trehozhatj�k a basset hound fajtaklubot. Az angol teny�szt�k mellett az alap�t� tagok k�z�tt Count le Couteulx is, s�t k�s�bb Alexandra hercegn�, a k�s�bbi Alexandra kir�lyn� is csatlakozott a klubhoz, aki nagy basset kedvel� volt, de hatalmas kennel�ben clumber sp�nieleket is teny�sztett.

Kuty�it kedvenc ny�ri kast�ly�ban tartotta, innen a Sandringham kenneln�v. Napjaink basset houndjai szegr�l-v�gr�l mind rokonai az egykori kir�lyi kuty�knak, akik k�z�l n�h�nyat Arthur Wardle h�res �llatfest� is meg�r�k�tett.

1886-ban, 12 �vvel Model Angli�ba �rkez�se ut�n, 120 basset vett r�szt a londoni Aquariumban rendezett Dachshund and Basset Show-n, ahol maga Everett Millais b�r�lt. Ez a magas nevez�si l�tsz�m a basset siker�t t�kr�zte Angli�ban, azonban a belteny�szt�s okozta probl�m�k – k�nny� csontozat, neh�z sz�l�s, instabil wesen – m�g mindig jelen voltak. Millais-n�l is sz�letett olyan kutya, melyet saj�t tulajdonosa, dr. Clifford Allbutt egyszer�en kutyaidi�t�nak nevezett. Mindez arra k�sztette Millais-t, hogy m�s fajt�kat vonjon be teny�szet�be.

1892-ben saj�t kuty�j�t, Nicholast, akit szorosan Fino de Paris-ra vonalteny�sztett, egy bloodhounddal keresztezte. Ez nem volt �jdons�g sz�m�ra, mivel kor�bban m�r hajtott v�gre basset-beagle keresztez�seket. M�g Modellel fedeztetett egy beagle szuk�t, �s a beagle-basset k�lyk�ket k�s�bb ism�t Modellel p�roztatta, de mivel nem tetszett neki az eredm�ny, meg is sz�ntette a k�s�rletez�st, mikor felfedezte Lord Onslow Finette kuty�j�t.

e mi�rt nem �jabb francia kuty�khoz ny�lt? Saj�t indokl�sa szerint a korabeli importok Franciaorsz�g legjobb kuty�i voltak, �gy az 1890-es angol �llom�ny m�r messze jobb volt a franci�n�l, �gy az �shaza kuty�i m�r nem jelentettek volna el�rel�p�st. Millais-ben gyakorlatilag nem is tudatosult, hogy nemcsak jobb� tette a Basset Art�sien Normand min�s�g�t, hanem �j fajt�t hozott l�tre.

De visszat�rve a v�rfriss�t�sre, egy Inoculation nev� bloodhound szuk�t v�lasztott, melyet mesters�ges �ton term�keny�tettek meg a k�t fajta k�z�tti m�retk�l�nbs�g miatt, ami akkoriban �j elj�r�s�nak sz�m�tott. A v�reb cs�sz�rmetsz�ssel – ez szint�n �j m�dszer volt akkoriban – 12 k�ly�knek adott �letet. Sajnos az anya �s �t k�lyke meghalt, a megmaradt h�tb�l h�romnak tudjuk a nev�t: Ada, Rickey �s Cromwell. Ut�bbi kett�t k�t bassettel p�roztatt�k, majd a harmadik f�zisban Rickey �s Forester k�lyk�t, Dulcie-t megint egy bassettel, Ch. Bowmannal. Ebb�l hat k�ly�k sz�letett: n�gy tricolor, egy v�r�s-feh�r �s egy fekete-cser.

B�r Millais nem volt nagy v�lem�nnyel a francia bassetekr�l, az 1890-es �vekben �rkezett n�h�ny �j import. A liverpooli George Musson, a klub prominens tagja, t�meges, neh�z csontozat� kuty�kat import�lt. Puissant francia teny�szt� 23 kuty�t k�ld�tt Angli�ba eladni. A sz�zadfordul�n m�r egy�rtelm�en megmutatkozott az �j francia v�r �s a bloodhound keresztez�s �ld�sos hat�sa.

Az 1890-es �vekig a legt�bb import csup�n ki�ll�t�si kutya volt, de lassan kezdt�k felfedezni a basset houndot mint kiv�l� vad�szkuty�t. A sz�zad v�g�n h�rom rendszeresen vad�sz� angol falka l�trej�tt A legh�resebb �s legbefoly�sosabb a falka volt, Godfrey �s Geoffrey Heseltine vezet�s�vel. Ebb�l a falk�b�l �rkeztek az els� amerikai importok az 1920-as �vek elej�n az Egyes�lt �llamokba. A Walhampton kuty�k 1891-ben kezdtek el vad�szni, el�sz�r borzra, majd ny�lra. Az 1920-as �veket a Walhampton falka uralta a ki�ll�t�sokon is. Az 1922-ben sz�letett Walhampton Andrew volt a kennel els� championja.

1884-ben m�r a h�res Westminster ki�ll�t�son is szerepeltek basset houndok. Az AKC 1885-ben regisztr�lta az els� bassetet, aki a Bouncer n�vre hallgatott. George Washington �ll�t�lag szem�lyesen Lafayette-t�l kapott aj�nd�kba egy basset k�lyk�t az amerikai forradalom ut�n. Igazi n�pszer�s�get �s ismerts�get a Time magazin 1928. febru�r 27-i sz�ma hozott a fajt�nak, c�mlapj�n egy basset k�ly�kkel. A bor�t�hoz kapcsol�d� anyag az 52. Westminster show-r�l tud�s�tott, a basset k�ly�k szemsz�g�b�l meg�rva. 1935-ben alakult az amerikai nemzeti fajtaklub, mely a ki�ll�t�sok mellett field trial, falkavad�sz, obedience �s nyomk�vet� versenyeket �s vizsg�kat rendez, s�t az �ves specialty ki�ll�t�sokon m�g agility-versenyt is rendeznek a basseteknek. Az Egyes�lt �llamokban a bassettel els�sorban �regi ny�lra vad�sznak, de m�s vad, p�ld�ul mos�medve keres�s�re is be lehet tan�tani, vagy f�c�n keres�s�re �s felver�s�re, illetve a s�r�lt mad�r apport�roz�s�ra.

A basset makacs, apr�l�kos nyomk�vet�. Hangja er�s �s egyedi. T�m�r, z�rt sz�rzete f�leg nedves k�rnyezetben hasznos. Rokonszenves, n�ha k�ny�rg�nek t�n� tekintete, boh�k�s megjelen�se nem �rulkodik hatalmas intelligenci�j�r�l. Szel�d term�szete r�v�n egyed�l �s falk�ban is lehet vele vad�szni. H�s�ges, kedves term�szete, k�zepes m�rete, �s egyszer� sz�rzet�pol�sa ide�lis csal�di kuty�v� teszi. Csup�n f�l�t kell naponta t�bbsz�r is tiszt�tani, hiszen mindenbe belel�gatja.

Sokan a basset houndot az emberi szesz�ly alkotta extr�mit�snak tartj�k, holott a hivatalos fajtale�r�s t�lz�sokt�l mentes, eg�szs�ges, �letreval� kutya k�p�t vet�ti el�nk, mely megb�zhat�, orr�val vad�sz�, falkaviselked�st mutat� kop�, mely k�pes nagy kitart�ssal dolgozni a terepen. Sohasem agressz�v vagy f�l�nk. Test�n bizonyos mennyis�g� laza b�r k�v�natos.

Nyaka izmos, meglehet�sen hossz�, hat�rozott, de nem t�lzott lebernyeggel. Teste hossz� �s �sszess�g�ben m�ly. A mar �s a cs�p� k�r�lbel�l azonos magass�gban helyezkedik el. A h�t meglehet�sen sz�les, egyenes, a mar �s a cs�p� k�z�tt nem lehet t�lzottan hossz�. A j� mozg�s nagyon fontos: puha, folyamatos lefut�s�, a mells� v�gtagok messze el�reny�lnak, a h�tuls�k er�s tol�mozg�st mutatnak. A t�rd- �s cs�nk�z�letek nem t�nhetnek meredeknek, �s a basset l�bujjait sem vonszolhatja neh�zkesen a talajon. Marmagass�ga 33–38 cm.