Egy sz�r�s basset a nyugati partr�l

Franciaorsz�g rengeteg saj�t vad�szkutya-fajt�t tudhat mag��nak, szak�rt� legyen a talp�n, aki mindegyiket fel tudn� sorolni fejb�l!
A petit basset griffon vend�en egyike a kisebb, r�videbb l�b�, hossz�sz�r� francia vad�szkuty�knak.
Neve mag��rt besz�l, a „petit” kicsit, a „basset” alacsonyat jelent, a „griffon” sz� jellegzetes sz�rzet�re, a „vend�en” pedig sz�kebb haz�j�ra, kialakul�si ter�let�re utal.

Hab�r kedves, aranyos megjelen�s� �s viselked�s� fajt�r�l van sz�, nem szabad elfelejteni, hogy a petit basset griffon vend�en els�sorban csap�z�sra kiteny�sztett vad�szkutya. Fel�p�t�se �s k�lseje nem v�letlen�l olyan, amilyen: Franciaorsz�g nyugati partjainak k�rnyezet�hez �s talaj�hoz idomult, melyet s�r� aljn�v�nyzet, szederinda, csipkebogy�, stb. �s k�vek, szikl�k jellemeznek. Ez a neh�z terep kem�ny, �ber, hat�rozott �s intelligens vad�szkuty�t ig�nyel, mely ment�lisan �s fizikailag is igen kitart�.

Napjainkban is els�sorban vad�szkutyak�nt tartj�k, nemcsak �shaz�j�ban, hanem p�ld�ul az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban is.

Sok francia fajt�t kisebb �s nagyobb m�retv�ltozatban is teny�sztenek, �s k�l�nb�z� zs�km�nyra haszn�lj�k �ket. A grand basset griffon vend�en-t p�ld�ul �zre, szarvasra, s�t farkasra, a petit basset griffon vend�en-t pedig kisebb �llatok – els�sorban ny�l, olykor sz�rnyasok – felkutat�s�ra �s felhajt�s�ra.

A fajtaazonos teny�szt�s k�r�lbel�l a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben kezd�d�tt. 1898 el�tt, az els� hivatalos Basset Griffon Francais fajtale�r�s megsz�let�sig, a b�r�k val�j�ban standard n�lk�l sorolt�k a kuty�kat a ki�ll�t�sokon.

A Dezamy csal�dot tartj�k az els� standard megalkot�j�nak; a csal�df�, Paul Dezamy volt az 1907-ben megalakult Club de Basset Vend�en els� eln�ke. Akkor m�g ugyanaz a standard �rta le a „petit” �s a „grand” v�ltozatot, �s egyazon alomban k�l�nb�z� m�ret� kuty�k is sz�lethettek. 1909-ben k�t m�retet hat�roztak meg, az egyik 34–38, a m�sik 38–42 centim�teres marmagass�gr�l rendelkezett.

A petit basset griffon vend�en-t akkoriban csak m�rete k�l�nb�ztette meg „b�tyj�t�l”, illetve olykor kiss� g�rbe mells� l�ba. A grand basset griffon vend�en-nak mindig egyenes mells� v�gtagjai voltak.

Az 1950-es �vekben a Societ� de Venerie �j standard-gy�jtem�nyt adott ki, melyben a petit basset griffon vend�en m�r �n�ll� fajtak�nt, saj�t standarddal szerepelt. De mivel m�g mindig keresztezt�k egym�ssal a k�t m�retet, gyakran el�fordult, hogy ugyanaz a kutya hol „petit”, hol „grand” kateg�ri�ban szerepelt a francia ki�ll�t�sokon. Paul Dezamy nem teny�sztett r�vidl�b� kuty�kat, hanem 42 cm marmagass�g� kuty�ir�l volt h�res, melyet „42 Dezamys” megjel�l�ssel emlegettek.

V�g�l 1975-ben Hubert Dezamy, a fajtaklub harmadik eln�k v�gre el�rte, hogy a tov�bbiakban ne enged�lyezz�k a petit �s a grand basset griffon vend�en keresztez�s�t. Term�szetesen m�g napjainkban sem k�l�n�lt el �lesen egym�st�l a k�t fajta megjelen�se, ez�rt nagy hangs�lyt kell fektetni a megfelel� t�pus �s m�ret prefer�l�s�ra a b�r�latok �s a teny�szt�s sor�n egyar�nt.