A bullmasztiff

A fajta kialakul�sa

Hogy meg�rts�k ennek a nagyszerû fajt�nak kialakul�s�t, fontos megismern�nk korabeli t�rsadalmi k�rnyezet�t. K�l�n�sen Charles Dickens reg�nyei adnak hû k�pet a XVIII–XIX. sz�zadi Anglia gazdas�gi �s t�rsadalmi ellent�tekt�l fesz�l� vil�g�r�l: ezekb�l megismerhetj�k a nincstelen, gyakran �hez� falusi �s v�rosi t�megek haragj�t, mellyel a f�ldbirtokosra, vagy �ppen a gy�rtulajdonosokra tekintettek. Ebben a korban a bûn�z�s val�ban egyet jelentett a meg�lhet�ssel, s a tolvajok leggyakrabban az ennival� megszerz�s��rt loptak, s gyakori jelens�g volt, hogy a nagybirtokok erdeiben vadorz�sra k�nyszer�ltek. Mivel elfog�suk eset�n igen szigor� b�ntet�s v�rt r�juk, v�dekez�s�k is kegyetlen �s gyilkos volt.

�rthet� h�t, mi�rt pr�b�lkoztak a vad�r�k (Gamekeepers) olyan kutyafajta kiteny�szt�s�vel, amely vesz�lyes munk�juk sor�n k�pes megv�deni �ket. Olyan kuty�kra v�gytak, amely cs�ndben, ak�r �r�kig is mozdulatlanul lapul rejtekhely�n, majd gazd�ja parancs�ra azonnal a vadorz�ra (poacher) rohan �s hatalmas erej�vel f�ldh�z szegezi azt, es�lyt sem hagyva t�mad�sra vagy menek�l�sre. El�sz�r a szarvasok vad�szat�nak mester�vel, az �r farkas ebbel pr�b�lkoztak, ez azonban gyeng�csk�nek bizonyult egy felfegyverzett vadorz� elfog�s�hoz, �s a kell� hat�rozotts�g is hi�nyzott bel�le. Pr�b�lkoztak a masztiffal, „aki” viszont hatalmas termete miatt kev�sb� volt hat�kony a menek�l� bûn�z�k �ld�z�s�ben. A korabeli bulldog nagyobb termetû v�ltozat�nak alkalmaz�s�val is pr�b�lkoztak, de ez a kutya akkori form�j�ban t�ls�gosan nyugtalannak, makacsnak �s kezelhetetlennek bizonyult.

J� lenne tudni, kinek t�madt v�g�l az a nagyszerû �tlete, hogy a k�t fajt�t keresztezz�k egym�ssal, mindenesetre megindult egy olyan kutya kiteny�szt�se, amely �tv�zi a masztiff nyugodtabb, cs�ndesebb term�szet�t a bulldog robban�konys�g�val, f�rges�g�vel, s mely �gy lehet�v� teszi a vadorz�k tetten �r�s�t. Ez a k�s�rlet meghozta a v�rva-v�rt eredm�nyt: a vad�r�k t�k�letes seg�t�jek�nt „megalkotott” kutya nagy, de nem lass�, akinek nem jelentett gondot a menek�l� vadorz� be�r�se, ugyanakkor b�s�ges er�tartal�kkal rendelkezett ak�r a leger�sebb ember feld�nt�s�hez �s fogva tart�s�hoz. Fontos, hogy az �j „fajta” kell�en higgadt term�szetû volt: nem „gurult be” �s nem t�pte sz�t a lefogott szem�lyt, m�g akkor sem, ha az hat�rozottan ellen�llt, s�t esetleg meg is sebes�tette a n�gyl�b� vad�rt. Akkoriban a b�r�s�g el� �ll�tott bûn�z�nek minden es�lye megvolt a hal�los �t�letre, �gy elk�pzelhet�, milyen vehemenci�val v�dekezett az erd�ker�l�vel szemben �s k�zd�tt szabads�g��rt az �t fogva tart� kuty�val.

Az �j t�pus� kuty�k gyorsan elterjedtek ebben a feladatk�rben, s f�lelmetes h�r�k mindenhov� eljutott. A vadorz�k val�s�ggal rettegtek t�l�k, mint ahogyan arr�l Richard Jeffries is besz�mol „The Gamekeeper at Home” (1879) c�mû k�nyv�ben: „… ha szembeker�ltek a vad�rrel, igyekeztek el�sz�r a kuty�j�t lel�ni.” Egy m�sik anekdota szerint „… a k�rny�k �sszes csirkefog�ja tudta, hogy ha beteszik a l�bukat a birtokra, Growler �szrev�tlen�l ott terem… a h�tuk m�g�tt, led�nti �ket a l�bukr�l, �s lefogva tartja �ket eg�szen addig, am�g a vad�r oda nem �r.”

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt minden vadorz� meggondolta, hol pr�b�ljon meg t�rt vagy hurkot vetni a nyulaknak, �zeknek.

A fajta els� �r�sos eml�t�se a francia Buffon nev�hez fûz�dik: 1791-ben megjelent „Term�szetrajz” c�mû k�nyv�ben m�r besz�mol a bulldog �s masztiff keresztez�sekb�l sz�rmaz� kuty�kr�l, „neh�z bulldognak” nevezve �ket. Kor�nak egyik legh�resebb kutyaszak�rt�je, Stonehenge arr�l �rt 1859-ben, hogy a kor�bbi id�kben k�l�nb�z� m�rt�kben keresztezt�k a k�t fajt�t, ez tulajdonk�ppen nem m�s, mint a m�sz�roskutya „visszasz�rmaztat�sa” volt az �st�pushoz.

Vannak azonban m�s v�lem�nyek is a fajta sz�rmaz�s�val kapcsolatban: Clifford L. Hubbard p�ld�ul arra eml�keztet, hogy �ppen a bullmasztiff egyik �sek�nt sz�mon tartott ancient bulldog kialakul�s�ban j�tszottak szerepet a kisebb testû �s f�rg�bb masztiffok, m�g a IX–X. sz�zad k�rny�k�n. Ezek k�pesek voltak ell�tni a masztiff feladatk�r�t, �gy a marh�k lefog�s�t is. Hubbard szerint ezekt�l a kuty�kb�l sz�rmazik a ma ismert fajta; �m a t�rt�nelmi �s term�szettudom�nyi munk�k alapj�n val�sz�nûbbnek l�tszik a kor�bban ismertetett v�lem�ny. Ezek hat�rozottan azt mutatj�k, hogy a fajta a masztiff �s a bulldog XVIII–XIX. sz�zadi keresztez�s�b�l sz�rmazik, a csaknem ezer �vvel ezel�tti kisebb testû masztifft�l viszont nem mutathat� ki nyolcsz�z �ves folytonoss�g a bullmasztiffig.

�rdekess�g: Dr. Sydney Turner a „Stock-keeper” c�mû �js�g 1887. �prilis 29-i sz�m�ban a k�vetkez�ket �rta: „Mr. Sanderson, aki sok �vig az ‘�fels�ge Indiai Elef�ntjai�rt Felel�s Korm�nyzati Hivatalnak’ volt az igazgat�ja, bullmasztiffokat haszn�lt leop�rdok �s medv�k, s�t a kisebb elef�ntok vad�szata sor�n is. K�t kisebb kuty�ja felzavarta a vadat, majd a n�gy er�seb, nagyobb kutya lefogta azt.” Ez a nagyvad�szat klasszikus, k�z�pkori m�dja, melyet a l�fegyverek elterjed�se el�tt alkalmaztak Eur�pa-szerte, s roppant hasonl�t mûvelnek m�g ma is Argent�n�ban.

L�tezik egy roppant fontos, mindenk�ppen tiszt�zand� k�rd�s: ha a bullmasztiff eredetileg – sarkosan fogalmazva – emberek megt�mad�s�ra lett kiteny�sztve, hogyan tarthat� felel�ss�ggel a mai vil�gban? A v�lasz �ppen eredeti hivat�s�ban, m�r a kezdet kezdet�n megtal�lhat�: a vad�r�k ugyanis roppant nagy hangs�lyt fektettek kuty�ik idegrendszeri stabilit�s�ra, melynek k�vetkezt�ben azok a legforr�bb pillanatokban is k�pesek voltak nyugodtak maradni, �s engedelmeskedni gazd�juk parancs�nak. Sokszor kellett �n�ll�an, utas�t�s n�lk�l cselekedni�k, tal�n �ppen magatehetetlen, sebes�lt vagy eszm�letlen gazd�juk seg�ts�g�re sietni�k, ugyanakkor alapos ok n�lk�l sohasem t�madtak. Ez a kiegyens�lyozott idegrendszer �s az alapvet�en nyugodt v�rm�rs�klet teszi k�pess� a fajt�t arra, hogy napjainkban remek�l meg�llja a hely�t – �rk�nt �s t�rsk�nt egyar�nt. Stonehenge �rta: „Nincs a k�l�nb�z� fajt�knak keresztez�s�b�l sz�rmaz� m�g egy olyan kutya, amely ennyi er�t �s elsz�nts�got mutatna… (ugyanakkor) sokan meglep�dnek, amikor l�tj�k, milyen fegyelmezettek a ‘vad�r�k kuty�i’ m�g akkor is, ha provok�lj�k �ket.” (Dogs of the British Islands – 1878). Ez a bullmasztiff egyik legt�k�letesebb jellemz�se, amit valaha olvastam.

Igen sokoldal� fajta: noha kezdetben els�sorban nagyszerû fizikumuk �s v�d�kutya-jellem�k miatt tartott�k �ket, igen j� nyomk�vet�k is voltak. Teljes�tm�ny�k a r�gi feljegyz�sek szerint megk�zel�tette a v�rebek�t, amire a menek�l� vagy elrejt�z� vadorz�k felder�t�s�n�l sz�ks�g is volt: „Ismertem bulldogok �s masztiffok keresztez�s�b�l sz�rmaz� olyan kuty�kat, amelyek ugyanolyan kitûn� szimattal k�vett�k a szagnyomot, mint a Bloodhound.” (W. Hutchinson t�bornok – Dog Breaking, 1885). A t�bornok egy�bk�nt is nagy rajong�ja volt a fajt�nak: „…f�lelmet kelt� megjelen�s�vel, elk�peszt� erej�vel �s elsz�nts�g�val jobban megv�di a re� b�zott �rt�keket, mint egy tucat ember.” Az �sbullmasztiff teh�t egy hihetetlen�l robusztus, m�gis mozg�kony, k�nnyen k�pezhet�, engedelmes kutya volt, amely gazd�ja parancs�ra – v�szhelyzetben �n�ll�an is – azonnal t�madott �s minden�ron megv�dte annak �let�t. Mivel feladata rendk�v�l vesz�lyes volt, a fajta kiteny�szt�s�be csak a legjobb fizikum� �s idegrendszerû egyedeket vett�k be. Felt�tel volt m�g a s�t�t sz�n, mivel a vadorz�kat jellemz�en �jszakai t�nyked�s�k k�zben kellett tetten �rni �s elfogni, �gy eg�szen sz�zadunk els� �vtized�ig szinte kiz�r�lag cs�kos egyedek l�teztek.

Azok a k�s�rletek, teny�szt�i pr�b�lkoz�sok, melyek v�g�l a mai nagyszerû kuty�k kialakul�s�hoz vezettek, az ir�ntuk rajong�k legnagyobb szerencs�j�re m�r r�gt�n a folyamat kezdet�n remek eredm�nyeket hoztak: a kitûz�tt eszm�ny gyors el�r�s�t, az eredeti c�lra val� t�k�letes megfelel�st. A bullmasztiff kiteny�szt�inek �rthet� okokb�l m�sodlagos szempont volt v�rvonalak kialak�t�sa, �s sokkal ink�bb foglalkoztatta �ket a kutya teljes�t�k�pess�ge. �gy is fogalmazhatn�nk, hogy a vad�r�k sz�m�ra egy j� kutya �letfontoss�g� volt, �mb�r hamar kider�lt, hogy ezeket a kuty�kat j�l el lehet adni – hiszen kiv�l� �rkuty�ra m�snak is sz�ks�ge volt. „A keresztez�s r�v�n kialakult fajt�k k�z�l a bullmasztiff a legjobb �rkutya” – �rta Robert Leighon, a sz�zad els� �vtizedeinek legelismertebb szak�r�ja „The Complete Book of the Dog” (1922) c�mû k�nyv�ben.

Ahogyan a marhahajcs�rok �s m�sz�rosok bikahecceken m�rt�k �ssze kuty�ik k�pess�geit, �gy a vad�r�k a r�mai gladi�torj�t�kokra eml�keztet�, b�r azokn�l j�val kev�sb� v�res, s�t gyakorlatilag vesz�lytelen viadalokat rendeztek. Egy bunk�val, sz�gek n�lk�li buzog�nnyal vagy nagy fakalap�ccsal felfegyverzett ember fogad�sb�l ki�llhatott a sz�jkos�rral felszerelt kutya ellen, �s megpr�b�lta elker�lni, hogy a bullmasztiff a f�ldre teperje. A fennmaradt t�rt�netekb�l az der�l ki, hogy egy j� kutya ellen senki, m�g a leger�sebb ember sem tudott talpon maradni! A „The British Field Sports” c. foly�irat 1901. augusztus 20-i sz�m�ban besz�mol arr�l, hogy a londoni Crystal Palace termeiben rendezett hagyom�nyos kutyaki�ll�t�son Mr. Burton, a h�res Burtonwood Kennel (Nottingham) tulajdonosa egy rendk�v�l �rdekes bemutat�t tartott: egy fontot aj�nlott fel annak, aki k�pes elmenek�lni sz�jkos�rral ell�tott kuty�ja el�l. Egy a kuty�kat j�l ismer� n�z� v�llalta a megm�rettet�st, �s jelent�s el�nnyel indult, �m a bullmasztiff hamar utol�rte, �s azonnal a f�ldre d�nt�tte. Az ember b�tran v�dekezett, de a kutya szemernyi es�lyt sem hagyott neki. A v�llalkoz� szellemû versenyz� m�g k�tszer pr�b�lkozott, de mindig a f�ldre leteperve v�gezte, s v�g�l Mr. Burton szabad�totta ki szorult helyzet�b�l.

A sz�zadfordul� el�tti id�szak teny�szt�i, a fajta l�trehoz�ihoz, a vad�r�kh�z hasonl�an m�g v�rbeli munkakuty�kat tartottak, �s esz�k �g�ban sem volt ki�ll�t�si szempontok alapj�n megv�logatni teny�szegyedeiket. Mindazon�ltal megkezd�d�tt a bullmasztiffok ki�ll�t�sokon val� bemutat�sa, s a fajt�t egyre sz�lesebb k�rben megismert�k. El�sz�r a h�res 1871-es londoni show-n ind�tottak k�l�n kateg�ri�t „udvarok, m�s n�ven vad�r�k �jjeli kuty�ja” n�vvel, b�r ekkor m�g csak hat kuty�t neveztek. A k�vetkez� �vekben egyre n�tt az indul�k sz�ma, s ezzel p�rhuzamosan n�tt a fajta ir�nti �rdekl�d�s. 1900-ban p�ld�ul a Brit Had�gyminiszt�rium megb�z�s�b�l egy �rnagy is szem�gyre vette a fajta egyik seregszeml�j�t, hogy megvizsg�lja a bullmasztiff esetleges hadi alkalmaz�s�nak lehet�s�g�t.

A sz�zad els� �veire m�r t�bben magas sz�nvonalon teny�sztett�k ezeket a kuty�kat, s tev�kenys�g�knek k�sz�nhet�en – miut�n a k�zponti egyes�let hivatalos lapj�ban, a „The Kennel Gazette”-ben k�zz�tett�k a h�rt – a BKC 1924-ben hivatalosan is elismerte a fajt�t, �s megind�tott�k a t�rzsk�nyvez�st. Ugyanebben az �vben megalakult a Midland Bullmastiff Club. A korabeli teny�szt�k k�z�l is kiemelkedik a modern bullmasztiff megteremt�jek�nt ismert S. E. Mosley, a h�res Farcroft Kennel tulajdonosa, aki az els� eln�ke volt a „National Police Dog Club”-nak (1926), melynek neve is mutatja az �ltala folytatott munka eredeti c�lkitûz�s�t: egy a rend�ri feladatok ell�t�s�ra is alkalmas fajta nemes�t�s�t. Az egylet �llhatatos munk�j�nak k�sz�nhet�en eg�szen a II. vil�gh�bor� kit�r�s�ig csaknem minden vid�ki rend�r�rs�n tartottak egy p�ld�nyt.

Mr. Mosley teny�szt�i munk�j�nak alapj�t m�r a 60–40 %-os keresztez�sek adt�k, m�gpedig a masztiff jav�ra. K�vetkezetesen v�grehajtott programj�nak eredm�nyek�nt siker�lt r�gz�tenie ezt az „�sszet�telt”, s erre alapozva folytatta tov�bb a teny�szt�st. Az � egyik kanja, Farcroft Fidelity volt az els� bullmasztiff, akinek siker�lt ki�ll�t�st nyernie. Kennelj�b�l a Silvo nevû szuka a fajta els� Championja, aki egy�bk�nt 1927-ben megnyerte a h�res Cruft’s Show-t, majd egy �vvel k�s�bb megism�telte ezt a brav�rt. Noha ebben az id�ben a t�pus m�g nem volt egys�ges, sok mai �rtelemben vett kitûn� kutya �lt az 1945-�t megel�z� id�szakban; k�z�l�k mindenk�ppen kiemelked� Wisdom of Wynard, Tiger Prince �s Beppo of Bullmas, valamennyien nagyszerû fedez� kanok, a mai modern fajta alkot�i.

�rdekess�g: napjainkban a fajta teny�szt�s�ben vezet� szerepet bet�lt� k�t orsz�g (Anglia, USA) k�z�tt �lland� vit�ra ad okot kuty�ik elt�r� k�lleme: az �shaz�ban l�that� p�ld�nyokhoz k�pest amerikai fajtat�rsaik masztiff-jellege sokkal szembetûn�bb.

A II. vil�gh�bor� m�ly nyomokat hagyott a fajta �let�ben; az �ns�ges k�r�lm�nyek nagyon megnehez�tett�k a nagytestû kuty�k tart�s�t, etet�s�t. Nem v�letlen, hogy 1945-re m�r csak elv�tve tal�lkozhattunk bullmasztiffal Angli�ban, �s l�te az �shaz�ban vesz�lybe ker�lt. A fajta gyors t�rnyer�s�nek k�sz�nhet�en azonban m�g a 30-as �vekben sz�mos p�ld�ny ker�lt az Egyes�lt �llamokba �s D�l-Afrik�ba, ahonnan teny�szegyedeket import�lhattak, mondhatni „visszahonos�t�s” c�lj�b�l. A bullmasztiff gyorsan mag�hoz t�rt a r�vid Csipker�zsika �lm�b�l �s �jra r�gi f�ny�ben t�nd�k�lt: a BKC 1950-ben m�r �tven p�ld�nyt tartott nyilv�n, �s ekkor r�gz�tett�k a ma is �rv�nyben l�v� standardot. A fajta ma m�r vil�gszerte rendk�v�l n�pszerûnek mondhat�: tulajdonk�ppen a legkedveltebb �s legelterjedtebb molosszus, �gy nem v�letlen, hogy haz�nkban is nemzetk�zileg jegyzett szinten foglalkoznak teny�szt�s�vel.

A fajta jelleme �s felhaszn�lhat�s�ga

A bullmasztiffr�l hatalmas termete �s val�ban f�lelmetes k�lseje alapj�n a legt�bb ember azt gondolja, hogy egy mogorva fenevad. Az igazs�g az, hogy megb�zhat� �s �ber �rkutya, ugyanakkor hangs�lyoznunk kell v�gtelen nyugalm�t �s cs�ndes term�szet�t, melynek r�v�n nagyszerû csal�dtag v�lik bel�le. A fajta h�vei pontosan tudj�k, hogy a bullmasztiff az egyik legnagyszerûbb �s legszeret�bb babysitter �s t�rskutya, akit csak k�v�nni lehet. A gyerekekkel nagyon t�relmes �s eln�z�, sz�vesen al�veti mag�t minden j�t�knak. Az idegenekkel szemben �ltal�ban bar�ts�gos vagy k�z�mb�s, s higgadts�ga, t�relme eg�szen addig tart, am�g szeretteit, otthon�t vesz�ly nem fenyegeti. �ppen ez�rt nem tan�csos egy idegennek az � jelenl�t�ben t�ls�gosan is hangoskodni, gesztikul�lni, mivel j�l fejlett term�szetes v�d��szt�n�vel az ilyen megnyilv�nul�sokat esetleg csal�dja elleni t�mad�sk�nt �rt�kelheti, s v�delm�kre kel. M�rpedig ezt aligha �ssza meg valaki �p b�rrel! �ltal�ban hasonl�an t�relmes az idegen kuty�kkal is. Am�g nem fenyegetik biztons�g�t vagy tekint�ly�t (mindkett� egyform�n fontos sz�m�ra), addig rendk�v�l eln�z� fajt�rsaival. �m ahogy kikezdenek vele, f�riak�nt rohan ellenfel�re �s hatalmas erej�vel a f�ldh�z sz�gezi azt. �m ekkor sem veszti el a fej�t, �s a r�vid �ton kiv�vott gy�zelme ut�n – an�lk�l, hogy komolyabb s�r�l�st okozna vagy kapna – gyorsan megnyugszik. A dolog magyar�zata egyszerû: b�r nem vereked�s, vagy k�t�zk�d�, tiszt�ban van erej�vel, ez�rt dominanci�ra t�r. Egyszerûen nem tûri, hogy b�rki megk�rd�jelezze els�bbs�g�t.

A fajta egyedeivel kapcsolatban sokszor hangs�lyozz�k, hogy k�l�n�sen �rtelmesek, b�r n�ha t�ls�gosan is akaratosak. K�ts�gtelen, hogy egy „n�metjuh�szos” kik�pz�shez nem a bullmasztiff a megfelel� alany: egy hatvankil�s kuty�t�l nem v�rhatunk el olyanfajta munkateljes�tm�nyt, mint az erre alkalmasabb fajt�k eset�ben. Aki egy „ugrik, k�szik, m�szik” t�pus� kuty�ra v�gyik, az ne a bulldog-lesz�rmazottak k�z�tt keresg�ljen: nagy csal�d�st�l k�m�li meg mag�t �s kuty�j�t is. Ezeknek a jellemz�en k�s�n �r� fajt�knak ink�bb egyfajta koordin�l�sra, �s nem drill�roz�sra van sz�ks�g�k. Ig�nylik, hogy csal�djuk ne csak szeresse, de el is ismerje �ket: tiszteletben kell tartanunk jellem�ket, �s eln�z�knek kell lenn�nk apr� rigoly�ikat, szok�saikat illet�en. Ez al�l h�s�nk sem kiv�tel, r�ad�sul az � er�s egy�nis�ge k�t k�l�n�sen karakteres sz�l� hagyat�ka: a masztifft�l �r�k�lte nemcsak testar�nyait �s nagyobb termet�t, de higgadt, nyugodt term�szet�t, �n�ll� egy�nis�g�t is, m�g bulldog �se „felel�s” rettenthetetlen jellem��rt, magabiztos fell�p�s��rt. Elevens�ge, kitart�sa is az egykori m�sz�roskutya hagyat�ka, melynek k�sz�nhet�en nagyszerûen meg�llja hely�t test�r- �s �rz� ebk�nt. �ppen elt�k�lts�ge, no meg hihetetlen ereje miatt fontos, hogy idej�ben megtan�tsuk az alapvet� tudnival�kra: a nagytestû kuty�k eset�ben tal�n m�g hangs�lyosabb a v�rosi k�r�lm�nyek k�z�tti biztons�gos k�zleked�s, a semleges helyzetekben idegenekkel szembeni nyugodt viselked�s elsaj�t�t�sa.

Ezt a kuty�t – term�szet�t �s alkat�t tekintve – �rz�munk�ra teremtett�k, �gy �rizz�k meg olyannak, hogy erre tov�bbra is alkalmas legyen! �sei csak a legjobb tulajdons�gokat hagyt�k r�, �s ez a „kvintesszencia” az er� �s m�ret mellett nem n�lk�l�zheti a f�rges�get, mozg�konys�got, amit n�h�ny mai show szt�r bizony egy�ltal�n nem mutat. �vakodjunk a kuty�juk t�lzott m�reteivel dicsekv� teny�szt�kt�l! R�n�z�sre el kell hinn�nk, hogy ez a kutya alkalmas ak�r a leger�sebb ember f�ldre d�nt�s�re, ha a helyzet �gy k�v�nja. Ehhez az er�n t�l nagyfok� agilit�s is sz�ks�ges, melyet egy t�l m�retes �s -s�lyos p�ld�nyt�l aligha v�rhatunk el. A teljes k�phez az is hozz�tartozik, hogy az ut�bbi �vek Cruft’s-gy�ztesei mindannyian a standard m�retet �ltal�ban 15–20 %-kal meghalad� hatalmas kuty�k. A mai angol trend a nagyon er�s �s robusztus ebek fel� mutat, akik �ri�si �s kidolgozott izom t�meggel rendelkeznek, de t�meg�ket meghazudtol� m�don k�nnyed�n �s gyorsan mozognak.

A fajta t�k�letes elhelyez�s�hez csak a kertes csal�di h�zas k�rnyezet lehet megfelel�. M�g ebben az esetben is ig�nyli a rendszeres �s kiel�g�t� mozg�st, ami a csontozat, inak �s �z�letek teljes kialakul�s�nak el�r�s�ig csak olyan m�rt�kû legyen, amit a kutya mag�t�l, j�t�kosan v�gez. Ezut�n fokozatos terhel�ssel kialak�thatjuk a hatalmas �s f�radhatatlan izmokat, hogy h�rom �ves kor�ra, a kifejl�d�s v�g�re egy csupa izom body buildert kapjunk.