�lruh�s boh�c avagy a f�lreismert j�bar�t

A bulv�rsajt� �s a t�j�kozatlan �js�g�r�k, hivatalnokok �ltal is sz�tott harcikutya ellenes kamp�ny egyik f� �ldozata az angol bullterrier volt. Furcsa k�lleme �s az amerikai pit bull terrier nev�vel k�z�s „bull” sz�cska a fajta nev�ben el�g volt ahhoz, hogy az utca embere v�rszomjas fenevadnak ki�ltsa ki ezt az am�gy k�l�n�sen emberszeret� fajt�t, melynek m�g hivatalos FCI standardj�ben is szerepel az ember ir�nti fokozott bar�ts�goss�g. �gy l�tszik, a m�ltat semmi sem feledtetheti, a bullterrier egykori harcikutya mivolta m�g sok�ig r�nyomja b�lyeg�t a fajta sors�ra, hi�ba telt el az�ta egy eg�sz �vsz�zad.

A fajta atyj�nak a birminghami James Hinkset tartj�k, aki a terrierek vakmer�s�g�t k�v�nta �tv�zni a harcedzett bulldog makacss�g�val. F�radoz�sait siker koron�zta, kuty�i eredm�nyesebbnek bizonyultak a staffordshire t�pusokn�l. Sajnos az angol korakapitalizmus idej�ben nem l�tezett �llatv�delem, hiszen a hum�n jogokat sem v�dte senki, a munkaer� kizs�km�nyol�sa, a gyerekek dolgoztat�sa mindennapos, t�rsadalmilag mag�t�l �rtet�d� dolog volt. A t�megek lecsillap�t�s�t szolg�l� recept – cirkuszt �s kenyeret a n�pnek – egyik �sszetev�je sajnos a kutyaviadal volt. Medv�k, bik�k �s borzok is szerepeltek a porondon, de a kuty�k egym�s elleni harca volt a legkedveltebb n�pmulats�g. B�r a bullterrier b�lcs�je ez a sz�rny�s�ges terep volt, fontos momentum, hogy James Hinks kezdett�l fogva ki�ll�t�sokon is szerepeltette kuty�it. Az id� m�l�s�val a Gladi�torb�l fokozatosan Feh�r Lovag lett. (A korabeli teny�szt�k munk�ja kezdetben feh�r egyedekre korl�toz�dott, de a sz�zad elej�n staffordshire terrier keresztez�sekkel sz�nes egyedekhez jutottak.) A modern bullterrier megteremt�j�nek, aki a fajt�t anat�miailag tov�bbfejlesztette �s t�k�letes�tette, egyhang�lag Raymond Oppenheimert tartj�k. 1972-ben az angol bullterrier v�glegesen bevonult a nemzetk�zi kutyahierarchia fels�h�z�ba, Ch. Abraxas Audacity ugyanis nem kisebb ki�ll�t�son, mint a h�res Cruftson nyerte el a Best In Show c�met. Tal�n kevesen tudj�k, de a magyar teny�szt�s� bullterrierek Eur�pa �lmez�ny�be tartoznak, �vek �ta a nemzetk�zi fajtaki�ll�t�sok gy�ztesei k�z�tt szerepelnek.

Az angol bullterriernek l�tezik egy „kis�ccse” is, a miniat�r bullterrier, mely a standard m�ret� v�ltozat kicsiny�tett m�sa: m�g fajtale�r�suk is ugyanaz, persze azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a mini k�v�natos marmagass�ga max. 14 inch, azaz 35,56 centim�ter. (A standard bullterrier fajtale�r�sa sem m�ret-, sem s�lyhat�rt nem ad meg.) A miniat�r bullterrier a standard v�ltozat „v�rosi kiad�s�nak” is nevezhet�, hiszen m�g a nagyobb p�ld�nyokat is fel lehet kapni a mozg�l�pcs�n, kocsiban l�bn�l elf�rnek, �s nem okoznak kisebb z�z�d�sokat, mikor �l�nkbe vetik magukat a fotelben. De hi�ba �tv�z�dik igazi bully-temperamentum kezelhet� m�rettel, a fajta kev�sb� n�pszer�, mint a standard v�ltozat – ugyanis igen neh�z j�m�ret�, eg�szs�ges miniat�r bullterriert teny�szteni. A fajta egyik legf�bb probl�m�ja egy s�lyos szembetegs�g, a lencselux�ci� (PLL). Ez a betegs�g val�sz�n�leg recessz�ven �r�kl�dik, �gy abb�l kell kiindulnunk, hogy elm�letileg az �llom�ny 25 sz�zal�ka beteg, 50 sz�zal�ka pedig hordoz�. Sajnos nem k�nny� a beteg �llatok kiszelekt�l�sa sem, ugyanis gyakran csup�n 5–6 �ves korban jelentkeznek a t�netek, melyek legrosszabb esetben a kutya megvakul�s�hoz vezetnek.

De evezz�nk vid�mabb vizekre, pillantsunk bele a miniat�r bullterrier fajtat�rt�net�be. Mivel a bullterriert a bulldog k�l�nb�z� terrierekkel t�rt�n� keresztez�seib�l alak�tott�k ki, kezdett�l fogva l�teztek kisebb m�ret� bullterrierek is, s�t el�sz�r ezek voltak t�bbs�gben! A korabeli bull-and-terrier almokban igen k�l�nb�z� s�ly� kuty�k l�ttak napvil�got, a n�gykil�st�l eg�szen a 30 kg feletti p�ld�nyokig. Az ebb�l a korb�l sz�rmaz� legt�bb ilyen t�m�j� �br�zol�s egy kism�ret�, bullt�pus� kuty�t mutat, mely s�lya a korabeli tud�s�t�sok szerint 5 kg k�r�li lehetett. Egy 1821-es hirdet�s egy 8 kg s�ly�, h�res szuk�t rekl�moz, egy�b 1820 �s 1850 k�z�tti �r�sok 4–9 kg k�z�tti bullterriereket eml�tenek, de a Kennel Club t�rzsk�nyv�nek els� k�tet�ben is sz�mos kism�ret� bullterrier szerepel. K�s�bb n�h�ny teny�szt� megpr�b�lta m�g tov�bb miniat�riz�lni a fajt�t, hogy l�trehozz�k a toy bullterriert. Sir Raymond Tyriott Wilson Pony Queen nev� kuty�ja kifejlett kor�ban kb. 3 font volt, azaz alig t�bb mint 1 kg! Ezek a toy t�pusok azonban nem hordozt�k a fajta igazi karakter�t, igen gyakran almafej�k �s kid�lled� szem�k volt, vagyis a t�rpes�g tipikus jellemz�ivel rendelkeztek. Az els� ki�ll�t�s, ahol a miniat�r bullterrierek k�l�n oszt�lyban indultak, az Islington International Dog Show volt, 1863 m�jus�ban; a 10 font alatti kuty�kat sorolt�k k�l�n kateg�ri�ba. B�r ezek a kuty�k ink�bb a toy t�pust k�pviselt�k, a miniat�r bullterriert teny�szt�k befoly�sa olyan nagy volt, hogy 1883-ban, a Kennel Club 21. ki�ll�t�s�n felemelt�k a s�lyhat�rt 25 fontra (11,34 kg). Egy�bk�nt az els� Show Champion bullterrier, Nelson 16 font alatti s�ly�val ma miniat�r bullterriernek sz�m�tana. (Nelson 1866-ban sz�letett, Mr. J. Willock teny�szet�ben, a Champion c�met 1873-ban szerezte meg, tulajdonosa a Kennel Club els� eln�ke, Mr. S.E. Shirley volt.) 1908-ban azt �rja Mr. Theo Marple az Our Dogs m�jusi sz�m�ban, hogy a bullterrier fajta h�rom m�retre oszthat�: nagyra, k�zepesre �s toyra. B�r ekkoriban igen n�pszer�ek voltak a toy bullterrierek, neh�z volt sz�p fej�, j� front� egyedeket tal�lni. Az els� vil�gh�bor� el�tti �vekben cs�kkenni is kezdett a kisebb m�ret� bullterrierek divata. Ennek egyik oka a hi�nyz� patron�l�s volt, illetve a sok elt�r� t�pus sem tett j�t a fajta n�pszer�s�g�nek. Akkoriban a toy �s miniat�r bullterriereket egyar�nt miniat�rk�nt regisztr�lt�k, a ki�ll�t�si oszt�lyokat egyed�l a s�lylimitek hat�rozt�k meg, melyek 12-t�l 25 fontig terjedtek, vagyis kb. 5,44 kg-t�l 11,34 kg-ig. A fenn�ll� s�lyhat�rok k�z�tti probl�m�k egyre t�bb teny�szt�t riasztott el, ennek k�vetkezt�ben 1918-ban t�r�lt�k a miniat�r bullterriert a Kennel Club regiszter�b�l, mivel ebben az �vben m�r egyetlen k�lyk�t sem jelentettek be. Csak n�h�ny rend�thetetlen teny�szt� foglakozott tov�bb miniat�r, pontosabban kism�ret� standard bullterrierekkel. A k�vetkez� h�sz �v a fajta m�lypontja volt. 1939-ban azonban Richard Glynn ezredes vezet�s�vel megalakult a Miniature Bull Terrier Club. Forradalmi, s a fajt�t megment� javaslatuk a Kennel Club fel� az volt, hogy s�lylimit helyett magass�ghat�rt javasoltak. A Kennel Club Gazette m�jusi sz�ma m�r arr�l tud�s�t, hogy elfogadt�k a javasolt 14 inches marmagass�got. Egy darabig m�g a 20 fontos s�lylimit is tartotta mag�t, de mivel ez a cing�r egyedeknek kedvezett, a hat�ron l�v� p�ld�nyokat pedig szisztematikusan alult�pl�lt�k, csup�n a magass�ghat�rhoz tartott�k magukat. A miniat�r bullterrier jelenleg �rv�nyes standardje is �gy fogalmaz, hogy a marmagass�g ne legyen t�bb 14 inchn�l. �rdekes, hogy az amerikai fajtale�r�s egy 10 inches als� hat�rt is megszab, �s az enn�l kisebb egyedeket sem tartja k�v�natosnak. Az els� miniat�r bullterrier, aki Show Champion c�met szerzett, Deldon Delovely volt 1948-ban. (T.: Mrs. Scott, t.: Mrs. Adlam). Az els� kan Champion Mursley Model volt, teny�szt�je �s tulajdonosa Mr. Stanley North. A hetvenes �vek szt�rja, Ch. Kirbeon Bandmaster (T.+t.: Mr. �s Mrs. Kirby) bebizony�totta, hogy egy miniat�r bullterrier is el�rheti a standard bullterrierek min�s�g�t. A nyolcvanas �vek elej�n Ch. Beewau Enterprise (T.+t.: Mr. �s Mrs. Waugh) domin�lt a ki�ll�t�si ringben, de m�g �t is fel�lm�lta fia, Ch. Warbonnet Hyperion (T.+t.: Mr. �s Mrs. Thornley). � tartja a fajta rekordj�t is, 25 CC c�mmel, m�g a szuka rekorder Ch. Kearby’s Mini Maggy of Graymor 21 CC c�mmel (T.: Mrs. Youatt t.: Mr. �s Mrs. Hughes). Mrs. Youatt azoknak a teny�szt�knek a trad�ci�j�t folytatta, akik mindk�t m�retv�ltozattal foglalkoztak, mint p�ld�ul Miss Wood, a Wooden kennel tulajdonosa, aki 1949-ben elnyerte a Regent Trophy-t is. De egyetlen fajtat�rt�net sem lenne teljes a Zeedbees miniat�r bullterrier kennel eml�t�se n�lk�l. Mrs. Berry 1950 �ta foglalkozik a fajt�val; az igazi miniat�r t�pus megszil�rd�t�s�nak �rdek�ben folytatott elk�telezett munk�ja legend�s. Tal�n nincs is olyan mini, amelyiknek az ereiben ne folyna egy kis Zeedbees-v�r. 1993-ban Mrs. Berry-t v�lasztott�k a fajtaklub els� �r�k�s v�dn�k�nek.

Az Egyes�lt �llamokban ink�bb a nagy bullterrierekhez vonz�dtak. 1928-ban �ll�tottak ki utolj�ra miniat�r bullterriert a Westminsteren, �s 1961-ig gyakorlatilag nem is l�tezett a fajta Amerik�ban. Ez�v m�jus�ban Mrs. Ralph Gordon import�lt k�t minit Angli�b�l, Ch. Navigation Pinto-t �s Freesail Simone-t. 1963-ban fel is vett�k a miniat�r bullterriert a Miscellaneous Class-ba, ahol a t�bbi nem teljesen elismert fajta is �llom�sozott. 1966-ban megalakult a fajtaklub is Californi�ban. Larry McArthur, az Imeprial kennel tulajdonosa volt sok�ig az eln�k. A kisl�tsz�m� popul�ci� miatt azonban a fajta nem kapta meg a hivatalos AKC fajta st�tusz�t, �gy hivatalos rendezv�nyeken sem vehettek r�szt, tov�bb cs�kkent az am�gy is alacsony �llom�ny, s a fajta ir�nti am�gy is csek�ly �rdekl�d�s lassan elhalt. A fajta �jvil�gi �jj�sz�let�s�t az Andrews h�zasp�rnak k�sz�nheti, akik t�bb mint 100 AKC champion akita teny�szt�se ut�n, a hetvenes �vek k�zep�n bullterrierekkel kezdtek el foglalkozni. H�rom standard alom sz�letett n�luk, csoport-, Speciality �s Westminster gy�ztes kuty�kkal, m�gnem �rdekl�d�s�k a minik fel� fordult. Term�szetesen Angli�ba utaztak, �s Mrs. Valerie Allenden kennel�b�l import�ltak t�bb kuty�t is a nyolcvanas �vek elej�n. El�sz�r k�t 14 h�napos alomtestv�r �rkezett, Erenden Felix �s Erenden Fergus, majd k�t szuka alomtestv�r, Erenden Grace �s Greta, ut�bbiak tulajdonosa bizalmas bar�tjuk, Pam �s John Glave lett. A harmadik p�ros tagja volt az els� angol championk�nt import�lt mini, Erenden Eleanore, aki szint�n alomtestv�r�vel, Ephraim-mel �rkezett. Az Andrews �s a Glave h�zasp�r 1983-ban �jra�lesztette az amerikai fajtaklubot is, �s 1991. okt�ber elsej�n v�gre az American Kennel Club is hivatalos fajtak�nt ismerte el a miniat�r bullterriert.

Amilyen r�vid t�rt�netre tekinthet vissza a miniat�r bullterrier az Egyes�lt �llamokban, olyan jelent�s ma az amerikai �llom�ny szerepe e kis g�n�llom�ny� fajt�ban. Egy 1944-es adat szerint Angli�ban 75, N�metorsz�gban 50, az Egyes�lt �llamokban pedig 168 k�ly�k sz�letett. Eur�p�ban a fajtagazda Angli�t lesz�m�tva, csup�n N�metorsz�gban besz�lhet�nk t�nyleges teny�sz�llom�nyr�l, ami szerencs�re igen j� min�s�g�. Val�sz�n�leg az a sajn�latos t�ny is n�velni fogja a n�met minik sz�m�t, hogy a standard bullterrier teny�szt�s�t ebben az orsz�gban gyakorlatilag betiltott�k. Ennek k�sz�nhet�en nem ritka a 3000–3500 DM k�ly�k�r sem, azonban senki ne gondolja, hogy a minit teny�szt�k majd meggazdagodnak, ugyanis a fajt�t s�jt� �r�kletes betegs�gek �s az �lland� m�retprobl�m�k miatt a nehezen teny�szthet� fajt�k k�z� tartozik. B�r a k�v�natos marmagass�g 35–36 cm lenne, gyakran angol ki�ll�t�sokon sem f�r bele h�rom-n�gy egyedn�l t�bb a m�r�keretbe. Mivel a kis m�ret nem mindig p�rosul a standardnek is megfelel� k�ls�vel, �gy gyakoriak a 40–41 cm marmagss�g� gy�ztes kuty�k, mivel a specialista b�r�k nem minden�ron m�retre b�r�lnak.

Ami a jellem�t illeti, egy bullterrier igazi boh�c, nem lehet mellette unatkozni. Olyan gazd�nak val�, aki �rti a humort, �s nem mindene a vasfegyelem. Egy bullterriert is sok mindenre meg lehet tan�tani, ak�r kiv�l� agility-versenyz� is v�lhat bel�le, de olyan katon�s feladatteljes�t�st ne v�rjunk t�le, mint egy n�met juh�szkuty�t�l. F�lt�keny t�pusoknak sem aj�nlott, ugyanis a bullterrierek egyszer�en im�dj�k az embereket, m�g a post�st is viharos �r�mkit�r�ssel fogadj�k. M�s k�rd�s, hogy sokan ink�bb t�mad�snak veszik ezt a kit�r� �dv�zl�st, olyan vehemensen tudnak ilyenkor ugr�lni ezek a kuty�k, r�ad�sul a legt�bb bully jellegzetes szok�sa, hogy mer� szeretetb�l �sszecsipkedik, vagy �ppen bok�n ragadj�k a szeretett szem�lyt. (Ez�rt is j� egy mini, 35 kg helyett csak 18 ugr�l r�nk.) Aj�nlatos k�ly�kkort�l tudatos�tani benn�k, hogy finoman b�njanak roppant er�s �llkapcsukkal; ehhez egyszer�en el�g nyomat�kosan kifejezni f�jdalmunkat. A bullterrier nagyon elfoglalt embereknek nem aj�nlott, a kenneltart�st sem t�ri. De ha naponta h�romszor alaposan megs�t�ltatjuk, j�tszunk vele, meglabd�ztatjuk, akkor a lak�sban �szre sem lehet venni, csup�n a kutya kedvenc fotel�b�l kisz�r�d� horkol�s jelzi bullterrier�nk holl�t�t. (Egy�bk�nt atavisztikusan vonz�dnak az �gyakhoz, nagyon k�nyelemszeret�ek.) K�ly�kkor�t�l vigy�k kuty�k k�z�, a legjobb, ha tal�lunk egy olyan kutyaiskol�t, ahol csoportos k�ly�kfoglalkoz�sok is vannak. Megfelel� szocializ�ci� mellett nincs vel�k t�bb gond, mint b�rmely m�s kutyafajt�val, persze a kanok nem t�rik, ha provok�lj�k �ket. Miniat�r bullterriern�l azonban nem kell f�ln�nk, hogy kuty�nk meg�li a szomsz�d tacsk�j�t, hiszen b�rmilyen er�s �llkapcsa is van, az�rt j�val kisebb, mint egy standard bullterrier�.

Egy bullterrier rengeteg szeretet ig�nyel, �gy k�l�n�sen megszenvedi a rossz gazd�t. R�ad�sul minden j� tulajdons�ga ellen�re tudnunk kell, hogy igen makacs fajt�r�l van sz�, �gy hozz��rt�, k�vetkezetes nevel�st ig�nyel. Egysz�val, a bullterrier vid�m emberek vid�m kuty�ja, �s a teny�szt�knek mindent meg kell(ene) tenni�k az�rt, hogy megv�dj�k a fajt�t az olyan beteg lelk� emberekt�l, akik agresszivit�sukat vagy felt�n�si v�gyukat akarj�k ki�lni kuty�jukban, netal�n kisebbrend�s�gi �rz�s�ket csillap�tani.