Feh�r fels�g - Argentin dog

Az argentin dog fajtat�rt�nete eg�szen a kolumbuszi id�kig enged visszapillantani D�l-Amerika t�rt�nelm�be. Miut�n 1492-ben Eur�pa is �rtes�lt az amerikai kontinens l�tez�s�r�l, g�tl�stalan versenyfut�s kezd�d�tt az �j f�ldr�sz kincseinek megszerz�s��rt.

Az �let a reg�ny�r�k fant�zi�j�t fel�lm�l� t�rt�neteket produk�lt. Minden elk�pzelhet� f�ldi er� – egyh�zak, nemzetek, politikusok, katon�k �s keresked�k – harcolt egym�ssal �s egym�s ellen. A keresztes hadj�ratok szellemis�g�t�l �titatva, a hatalom, h�rn�v, arany �s rabszolg�k ut�ni v�gyt�l hajtva, gyorsan �s v�resen megh�d�tott�k �s kizs�km�nyolt�k a hatalmas f�ldr�szt.

Kolumbusz m�sodik �tj�nak (1493–1496) m�r egy tekint�lyes, 17 haj�b�l �ll� flotta �l�n v�gott neki, zsoldosokkal, papokkal, fegyverekkel, szersz�mokkal, vet�maggal – �s harcikuty�kkal. A n�gyl�b�ak, ahogyan �vsz�zadokkal vagy ink�bb �vezredekkel kor�bban Eur�p�ban �s �zsi�ban, h�s�gesen k�vett�k az embert Amerik�ba, az �j kontinensre is.

E j�sz�gok v�logatott harcikuty�k �s vad�szebek voltak, Spanyolorsz�gb�l, Portug�li�b�l, �s D�l-Franciaorsz�gb�l – a mai mast�n�k, a Pero de Presa �s a bordeaux-i dog �sei. Term�szetesen a n�met keresked�h�zak is k�pviseltett�k magukat D�l-Amerika megh�d�t�s�ban, zsoldosokkal �s kuty�kkal egyar�nt. Pedro Mendozza exped�ci�j�ban p�ld�ul, mely 1535-ben indult Sevill�b�l, 150 n�met, felf�ldi �s sz�sz vett r�szt.

1573-ban Jeronimo Luis Cabrera megalap�tja Cordoba v�ros�t, ahol h�s�ges embereivel �s kuty�ival le is telepszik. A mast�n�k �rizt�k a birtokokat, �s seg�tett�k uraikat a vad�szatokon �s a sz�k�tt rabszolg�k keres�s�ben. Ezekb�l a kuty�kb�l alakult ki a Pero de Pres�hoz hasonlatos vad �s szilaj t�pus, a cordobai szelindek. Amikor a kol�ni�k v�glegesen kialakultak, a h�d�t�k letelepedtek, �s az �let kiss� nyugodtabb mederben folydog�lt, a gazd�knak �j, helyettes�t� elfoglalts�got kellett keresni�k kuty�ik sz�m�ra. K�zenfekv� volt, hogy hazai (spanyol) szok�sok szerint bika- �s kutyaviadalokat rendezzenek. �gy a spanyol kuty�k lesz�rmazottjai meg�rizt�k harcedzett tulajdons�gaikat, �s amikor a k�s�bbi �vekben Angli�b�l meg�rkeztek a mai staffordshire bullterrier �sei, mag�t�l �rtet�d�en keresztezt�k �ket a helybeli kuty�kkal. T�bbek k�z�tt ezekre az angol sz�rmaz�s� kuty�kra vezethet� vissza a feh�r sz�rzet kialakul�sa.

Teny�szt�s

Az argentin dog modern teny�szt�se 1873-ban kezd�d�tt. A k�s�bb egy vad�szat sor�n meggyilkolt dr. Antonio Nores Martinez r�ka, vaddiszn�, s�t puma �ld�z�s�re alkalmas, �j falkakuty�t akart kiteny�szteni. Nem t�l ugat�s, a hegyi vad�szatokon is kitart�, nyombiztos, kiegyens�lyozott idegrendszer� kuty�t akart. Spanyolorsz�gb�l alan�kat hozatott, melyeket gondosan kiv�logatott, szinte mindig feh�r cordobai kuty�kkal keresztezett. E kuty�kat a doktor k�t fia teny�sztette tov�bb.

Antonio Junior, a genetika professzorak�nt hat�rozta meg a munka tudom�nyos alapvet�seit. A k�t tehets�ges teny�szt�nek 30 �vig tartott, m�g megteremtette a modern argentin dog szil�rd genetikai b�zis�t.

P�rhuzamosan v�grehajtott, gondosan kiv�logatott keresztez�seket �s belteny�szt�st folytattak boxerekkel �s angol bulldogokkal. Egy cs�kos dog p�r N�metorsz�gb�l nem v�ltotta be a hozz�juk f�z�tt rem�nyeket, de egy angol pointer fedez�s�b�l �g�retes alom sz�letett. B�r kev�s �r�sos feljegyz�s maradt a Martinez fiv�rek ut�n, �gy vannak vitatott pontok a fajta t�rt�net�ben, az biztos, hogy felhaszn�ltak egy – mint ahogy k�s�bb kider�lt, s�ket – bullterriert, egy �r farkaskuty�t, egy bordeaux-i dogot �s egy pireneusi masztiffot is.

Az argentin k�zv�lem�ny 1947-ben �rtes�lt az akkor m�r l�tez� vad�szkuty�r�l, a dogo argentin�r�l a Diana c. vad�szlapb�l. A K�zponti Nemzeti Vad�szkongresszuson Buenos Airesben a testv�rp�r szem�lyesen ismertette �s mutatta be a fajt�t.

1954 febru�r 3-�n regisztr�lt�k az els� dogokat Agustin Nores Martinez teny�szet�b�l. 1964-ben ismerte el az argentin kennel klub hivatalosan a fajt�t,az FCI pedig 1973. j�lius 31-�n regisztr�lta az argentin dogot. Agustin Nores Martinez hal�l�ig (1978) 1078 k�lyk�t regisztr�ltak Argent�n�ban. H�rom k�z�l�k (Pampa del Chubut, Retama de Amitu �s Toro del Neuquen) 1968-ban �rkezett Eur�p�ba, a n�met Dr. Erich Schneider-Leyerhez, aki �vekig levelezett dr. Agustin Nores Martinezzel �s Ruben Passet Lastr�val, m�g v�g�l 1986 augusztus 22-�n meg�rkeztek az els� argentin dogok Eur�p�ba. A fajta eur�pai meghonos�t�jak�nt egy�bk�nt az osztr�k dr. Otto Schimpfet tartj�k sz�mon. Schimpf kor�bban bullterrierekkel foglalkozott, de mikor egy aut�balesetben meghalt k�t kuty�ja, felhagyott a teny�szt�ssel. M�g az osztr�k fajtaklub eln�ks�g�t k�pviselve tart�zkodott Buenos Airesben, mikor megt�rt�nt a nagy tal�lkoz�s: Schimpf ekkor el�sz�r l�tott argentin dogot, de azonnal beleszeretett a fajt�ba. Napjainkra ismert dogo-teny�szt�v� v�lt, �s sok�ig arra t�rekedett, hogy meg�rizze a fajta eredeti funkci�j�t, a vad�szatot. Farmj�n kifejezetten az�rt tartott vaddiszn�kat, hogy kuty�inak megadja a gyakorl�si, tanul�si lehet�s�get, hogy azok ki�lhess�k vad�sz�szt�n�ket.

K�z�p-Eur�p�ban az argentin dog eredeti funkci�j�nak megfelel� vad�szati m�d gyakorl�s�ra nincs sok lehet�s�g, hiszen a legt�bb orsz�gban tilos a falkavad�szat. Sz�l�haz�j�ban a dogo argentino m�g mindig kiv�l� seg�t�je a vad�szoknak. F�leg vaddiszn�ra �s pum�ra haszn�lj�k (ut�bbi igen megnehez�ti a szarvasmarha teny�szt�k �let�t). Feladatuk a vad megkeres�se �s fogvatart�sa, m�g a vad�szok a tetthelyre nem �rnek. �ltal�ban 2–4 kuty�val vad�sznak egyszerre. El�fordul, hogy a kuty�k s�lyosan megs�r�lnek, vagy a puma meg�li �ket. Sajnos az argentin dogok fajt�rsaikkal szemben gyakran agressz�vak, ami a vad�szat sor�n igen zavar�. Ezt a probl�m�t m�g nem tudt�k teljesen kik�sz�b�lni.

B�r rettenthetetlen vad�szkutyak�nt f�lelmetesnek is t�nhet, az argentin dog kiv�l� csal�di kutya. Sok ember l�tja sz�vesen maga mellett ezt az er�teljes, eleg�ns, �mde csal�dj�val roppant kedves nagy feh�r kuty�t. A kanok marmagass�ga 62–68 cm, a szuk�k 60–65 cm magasak. S�lyuk kb. 45 kg.