Ausztr�l p�sztorkutya

Az ausztr�l terel� tri� „neh�zs�ly�” tagja a marhaterel�sre kiteny�sztett cattle dog. Magyarul ausztr�l p�sztorkuty�nak h�vjuk, holott sz� szerint a „cattle” szarvasmarh�t jelent, �gy pontosabb lenne az ausztr�l marhaterel� kutya elnevez�s. A cattle dog azon ritka fajt�k k�z� tartozik, melynek kialakul�s�t igen pontosan ismerj�k, s nyomon k�vethetj�k, hogyan j�tt l�tre egy konkr�t haszn�lati c�l �rdek�ben ez a nagyszerû munkakutya.

Ausztr�lia gyarmatos�t�s�nak kezdet�n a bev�ndorl�k els�sorban Sydney ter�let�n csoportosultak, kev�s f�lddel rendelkeztek, az �llatv�s�rok helysz�nei pedig igen k�zel voltak egym�shoz. E k�r�lm�nyek miatt a m�g kism�retû marha�llom�nyr�l ember �s kutya nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt gondoskodhatott. Az �llatok megszokt�k az emberek k�zels�g�t, �s viszonylagos bizalommal viseltettek ir�ntuk. A gyarmatos�t�k kuty�it csup�n a szokatlan meleg viselte meg. 1813-ban azonban Blaxland, Wentworth �s Lawson felfedezte a Nagy-V�zv�laszt�-hegys�g h�g�j�t, �s ez �ri�si v�ltoz�sokat hozott – kinol�giai t�ren is. A h�g� �ltal ugyanis el�rhet�v� v�ltak a hatalmas nyugati legel�k is, �s a farmerek imm�ron t�bb ezer n�gyzetkilom�teres birtokkal rendelkeztek, melyeket igencsak neh�z lett volna beker�teni. �rtelemszerûen az egyre nagyobb marhacsord�k sem l�tt�k minden nap tulajdonosaikat, �gy az �llatok elvadultak az emberekt�l, s igen r�termett kuty�kra volt sz�ks�g, hogy ezeket a hatalmas guly�kat elterelj�k Sydney v�s�raira.

Egy Timmins nevû marhahajcs�r, aki rendszeresen terelt �llatokat Bathurstb�l Sydney-be, ding�t kezdett el keresztezni a telepesek �n. smithfield nevû terel�kuty�ival. Timmins ugyanis megfigyelte, hogy a dingo nem ugat, �s �sszeterelt zs�km�ny�ra h�tulr�l t�mad r�. Ez az�rt volt nagyon fontos, mert a smithfield-ek el�lr�l terelt�k a marh�kat, amit�l azonban a j�sz�g gyakran megvadult �s szerencs�tlen esetben nemcsak megt�madta, de el is taposta a kuty�kat. Timmins keresztez�seire val�sz�nûleg 1830 k�r�l ker�lt sor, s l�trej�tt a „timmins bitter”, egy n�m�n dolgoz�, kitart�, de t�ls�gosan �nfejû �s er�s harap�s� kutya, ez�rt id�vel el is tûntek ezek a kuty�k.
Thomas Hall, a Dartbrook birtok tulajdonosa (Hunter Valley, �j-D�l-Wales), 1840-ben Sk�ci�b�l behozott k�t blue-merle collie-t, melyek kiv�l�an dolgoztak, de szint�n el�lr�l �s ugatva k�zel�tett�k meg a marh�t. Hall is felfedezte a ding�k sz�m�ra k�v�natos tulajdons�gait, ez�rt a collie-k k�lykeit ding�kkal p�ros�totta, �gy n�ma terel�kuty�khoz jutott, melyeket a birtokos ut�n Hall’s Heeler-nek neveztek. A „to heel” ige napjainkban is t�bbek k�z�tt azt jelenti, hogy a sark�ban lenni valakinek. A Hall’s Heelerek nagyon r�termett marhaterel�knek bizonyultak, hamar megn�tt ir�ntuk a kereslet.

Hall 1870 m�jus 28-�n bek�vetkezett hal�l�ig folytatta teny�szt�si k�s�rleteit. Egy m�sik Queensland-i birtokos, George Elliot is k�s�rletezett a ding� �s a blue-merle collie keresztez�s�vel, s a kinol�gia ir�nt �rdekl�d� ut�kor szerencs�j�re gondos feljegyz�seket vezetett kuty�ir�l. Egy Alex Davis nevû m�sz�ros r�v�n Elliot n�h�ny kuty�ja eljutott Sydney Canterbury marhav�s�rtelep�re. Egy itt �l� testv�rp�r, Jack �s Harry Bagust ezekre a kuty�kra alapozva v�gzett tov�bbi keresztez�seket, m�gpedig dalmat�kkal! A testv�rp�r ugyanis az egykori kocsik�s�r� kutya lovak �s emberek ir�nti vonzalm�t akarta belevinni a kiv�l�an terel� ding�-collie kever�kekbe. Ez a keresztez�s megv�ltozott sz�nekhez vezetett, �s veszend�be ment a terel� tulajdons�gok egy r�sze is, de siker�lt �tvinni a dalmat�k l�- �s emberszeretet�t, mely megk�nny�tette a lovas marhahajcs�r �s a kutya k�z�tti munk�t. A Bagust testv�rek black and tan kelpie-vel is keresztezt�k kuty�ikat, �gy az eredm�ny egy akt�v, a ding�n�l z�m�kebb, k�l�nleges sz�nekben pomp�z� kutya lett. Bagust�k csak a c�ljaiknak legjobban megfelel�, nagyon j�l terel� kuty�kat tartott�k meg, �gy hozva l�tre a cattle dog el�dj�t. Ezek a kuty�k igen hamar n�lk�l�zhetetlenn� v�ltak Queensland legel�in, s Queensland Heeler n�ven v�ltak ismertt�. A kelpie-vel t�rt�nt keresztez�s ut�n m�s fajt�t m�r nem vittek a vonalakba.

Robert Kaleski 1893-ban kezdett a fajt�val foglalkozni �s � volt az, aki 1902-ben elk�sz�tette a cattle dog �s a kelpie standard-javaslat�t. Tervezet�t a Cattle and Sheep Dog of Australia-hoz �s a Kennel Club New South Wales-hez ny�jtotta be enged�lyeztet�sre. 1903-ban meg is kapta a hozz�j�rul�st, s�t a mez�gazdas�gi miniszt�rium kis f�zetekben kinyomtatva terjesztette a standardot, mely New South Wales egyik mez�gazdas�gi lapj�ban is megjelent, ahol Kaleski �lland� munkat�rs volt.

A kezdetben elterjedt Australian heeler nevet az australian cattle dog elnevez�s v�ltotta fel. 1904-ben az Ausztr�l Kennel Klub hivatalosan is elismerte a fajt�t. 1971-ben megalakult az Australian Cattle Dog Society of New South Wales, �s 1977-ben Ausztr�li�ban az almok alapj�n k�sz�lt statisztika szerint a fajta m�r harmadik helyen �llt a munkakuty�k, �s hetedik helyen az �sszes, Ausztr�li�ban teny�sztett fajta k�z�tt.

Munk�j�b�l �s fajtat�rt�net�b�l kifoly�lag a cattle dog nagyon intelligens, nagyon gyorsan tanul� kutya. Gazd�j�hoz, szeretteihez rendk�v�li m�don ragaszkodik, ez�rt m�r k�ly�kkorban is felesleges p�r�zra venni biztons�gos, aut�mentes ter�leten. A k�ly�k ugyan k�v�ncsian felder�ti a terepet, de szinte els� sz�ra rohan vissza gazd�j�hoz. Sz�r�t igen k�nnyû rendben tartani, csak alkalmank�nti �tkef�l�st ig�nyel. Ment�- vagy �rz�-v�d� kuty�nak egyar�nt kik�pezhet�, de az agility sz�m�ra az igaz�n megfelel� terep, b�r a t�bbi p�sztorkuty�hoz k�pest robusztusabb testalkata miatt nem felt�tlen�l nyeri meg � a vil�gbajnoks�got, de ami enn�l fontosabb, ez a sport szellemileg �s fizikailag egyar�nt megfelel� kih�v�s sz�m�ra. Egy �r�kletes betegs�gekt�l menetes cattle dog igen gyakran 15 �ves kor�ban is friss �s f�rge j�sz�g.

Sz�ne lehet v�r�s vagy k�k, feh�r sz�rsz�lakkal tark�tva,gyakoriak a s�t�tebb fejfoltok. A k�k egyedek viselhetnek tan (cser) jegyeket p�ld�ul a l�bakon vagy a mellkason. A kanok marmagass�ga 46–51 cm, s�lyuk 16–25 kg. A szuk�k �ltal�ban kisebbek, 43–48 cm magasak �s 13–21 kg s�ly�ak.

A cattle dog m�r a ki�ll�t�sokon is megjelent, Magyarorsz�gon is els�sorban egy megsz�llott belga teny�szt� r�v�n ismerheti a k�z�ns�g a fajt�t: t�le ker�lt az els� ausztr�l p�sztorkutya, egy v�r�s szuka is haz�nkba.