Er� �s elegancia - A DOBERMANN

     Tal�n az �sszes elismert fajta k�z�tt, de a n�met fajt�k k�z�l bizonyosan a dobermann az egyetlen, mely els� teny�szt�j�r�l, Friedrich Louis Dobermannr�l kapta nev�t. Dobermann �r 1834. janu�r 2-�n sz�letett a n�metorsz�gi Apolda v�ros�ban. Az akkor 20 ezer lakos� telep�l�s jelent�s iparral �s kereskedelemmel rendelkezett. Minden �vben hatalmas �llatv�s�rt rendeztek P�nk�sd napja el�tt. F. L. Dobermann k�l�nf�le �ll�sokat t�lt�tt be a v�ros k�zigazgat�s�ban. A v�rosi c�mjegyz�k szerint Dobermann �r akkor gyepmesteri �ll�st t�lt�tt be Apold�ban. Dobermann �r fia szerint apj�t 1870-ben nevezt�k ki seg�d ad�v�grehajt�nak, majd k�s�bb �jjeli�rk�nt is tev�kenykedett. Mivel ad�behajt�k�nt nemritk�n nagy �sszegekkel kellett k�zlekednie, s val�sz�nûleg funkci�j�b�l kifoly�lag sem �rvendhetett nagy n�pszerûs�gnek, Dobermann a rendelkez�s�re �ll� kuty�kb�l – kiv�logatva a legb�trabb, legkem�nyebb p�ld�nyokat – elkezdte kialak�tani saj�t test�reit. Kuty�i hamar ismertek lettek Apold�ban, s�t Th�ringia tartom�ny eg�sz ter�let�r�l �rkeztek hozz� v�s�rl�k. Dobermann kurt�tott f�llel �s farokkal adta el a k�lyk�ket, mondv�n, �gy jobban n�znek ki.
     Friedrich Louis Dobermann sajnos nem vezetett feljegyz�seket munk�j�r�l, �gy csak tal�lgatni lehet, milyen t�pus� kuty�kb�l alak�totta ki a r�la elnevezett fajt�t. Val�sz�nûleg felhaszn�lta a rottweiler �s�nek tartott �n. m�sz�roskuty�kat �s a korabeli juh�szkuty�kat. A fajta k�s�bbi teny�szt�je, Otto G�ller �gy nyilatkozott a felhaszn�lt fajt�kr�l: „A fajta alaktani f�l�p�t�s�ben legf�k�nt a n�met juh�szkutya, a r�vidsz�rû vizsla �s a n�met simasz�rû pinscher j�tszott szerepet.” Emil Hauck professzor viszont nem sokat ad G�ller v�lem�ny�re, mondv�n, m�g haszn�lhat� t�rzsk�nyvet sem vezetett. T�ny azonban, hogy hom�lyos sz�rmaz�sa ellen�re a dobermann viszonylag r�vid id� alatt nemes, egys�ges t�pust k�pvisel� fajt�v� v�lt. Dobermann els� teny�szszuk�j�t, egy sz�rke p�ld�nyt, Schnuppe-nak h�vt�k, de tudom�sunk van egy Bisart nevû szuk�j�r�l is, akivel 1870 �s 1880 k�z�tt teny�sztett. Dobermann �r sajnos nem �rhette meg a fajta diadalmenet�t, hatvan �ves kor�ban, 1884. j�nius 9-�n halt meg. Az ugyancsak Apold�b�l sz�rmaz� Otto G�ller kezdett az els�k k�z�tt intenz�ven foglalkozni Dobermann kuty�inak tov�bbteny�szt�s�vel „von Th�ringen” nevû kennel�ben. Egy hamburgi baromfiteny�szt�, Oskar Vorwerk h�vta fel a figyelm�t ezekre a b�tor �rz�-v�d� kuty�kra. G�ller publik�ci�kban ismertette, rekl�mozta kuty�it. De meg kell eml�teni egy m�sik apoldai teny�szt�t, Goswin Tischlert, a „von Gr�nland” kennel tulajdonos�t is. Az � egyik kan kuty�ja ker�lt els�k�nt a n�met dobermann t�rzsk�nyvbe, Graf Belling von Gr�nland. A 2-es sz�m� kutya Gerhilde von Th�ringen, G�ller egyik szuk�ja volt. Az els� fajtaklubot, a ma is mûk�d� Dobermann Egyes�let (DV) jogel�dj�t 1899. augusztus 27-�n alak�tott�k egy apoldai kutyaki�ll�t�son, egy �vvel k�s�bb pedig m�r elismert n�met fajtak�nt a n�met t�rzsk�nyvbe is bejegyezt�k a dobermannokat. Az els� n�met kutyaki�ll�t�st 1863-ban, Hamburgban rendezt�k, dobermannok 1897-ben, Erfurtban szerepeltek el�sz�r ki�ll�t�son. A XX. sz�zad elej�n mintegy 1000 dobermann tulajdonos �lt N�metorsz�gban, ezzel a sz�mmal akkor a harmadik legn�pszerûbb fajta volt a dobermann N�metorsz�gban a n�met juh�szkutya �s toplist�t vezet� tacsk� m�g�tt.
     A dobermann er�teljes, izmos fel�p�t�s�vel, eleg�ns testvonalaival, b�szke tart�s�val �s �l�nk temperamentum�val ma is vil�gszerte n�pszerû fajta. A standard szerint hûs�ges, f�lelmet nem ismer�, �ber �s b�tor kutya. Intelligenci�ja, velesz�letett kem�nys�ge, kiv�l� szagl�sa, munkakedve �s engedelmess�ge miatt k�nnyen tan�that�, kiv�l�an alkalmas h�z�rz�-, t�rs-, v�d�- �s munkakuty�nak. Bar�ts�gos, b�k�s, a csal�dhoz nagyon ragaszkodik. Mivel igen temperamentumos, szinte mindenre �l�nk �rdekl�d�ssel reag�l, csak igen akt�v embereknek aj�nlhat�. Aki kandall� el�tt hever�sz�, csendes, nyugodt t�rsra v�gyik, ne vegyen dobermannt! Ez a fajta rendszeres elfoglalts�got ig�nyel, k�l�nben k�nnyen gazd�ja fej�re n�, s ugat�s term�szet�vel csak nyûg�t jelent a csal�dnak. Aki azonban sportkuty�ra, �rz�-v�d� t�rsra v�gyik, az sok �r�m�t lelheti egy dobermannban. Gyakorlatilag a sportkuty�z�s minden ter�let�n, az IPO vizsg�kt�l az agility versenyekig eredm�nyesen szerepelhet egy dobermann. K�ly�kv�s�rl�s el�tt azonban ne legy�nk lust�k alaposan t�j�koz�dni, �s min�l t�bb teny�szt�t felkeresve kiv�lasztani a v�gleges kennelt, ahonnan kuty�nkat majd kiv�lasztjuk. Mivel a dobermann kor�bban, de tal�n m�g most is a legn�pszerûbb fajt�k k�z� tartozik Magyarorsz�gon, a t�meges szapor�t�s r�nyomta b�lyeg�t az �llom�nyra, sz�mtalan rossz idegrendszerû egyed form�j�ban. Ez�rt fontos megismerni leend� kuty�nk sz�leit, f�ltestv�reit. Ha esetleg a legalaposabb el�k�sz�letek ellen�re is olyan k�ly�k ker�l hozz�nk, aki esetleg f�l�s, nem t�k�letes idegrendszerû, megfelel� nevel�s mellett m�g lehet bel�le kezelhet� kutya, csak arra �gyelj�nk, hogy nehogy rossz kezekbe ker�lj�n (pl. nem megfelel� kik�pz�, bentlak�sos kutyaiskola stb.) �s hogy az ilyen kuty�val ne j�rjunk �rz�-v�d� kik�pz�sre.
     K�llem�t tekintve a dobermann egyike a legeleg�nsabb, legegyedibb kuty�knak. Fel�p�t�se kvadratikus, azaz a marmagass�g k�zel egyenl� a testhosszal. Kanokn�l a testhossz maximum 5 sz�zal�kkal haladhatja meg a marmagass�got, szuk�kn�l ez a megengedett m�rt�k 10 sz�zal�k. A kanok 68–72, a szuk�k 63–68 centim�ter magasak. Ki�ll�t�son a k�z�pm�ret k�v�natos; a standard �ltal megadott hat�rt�l 2 centim�tern�l t�bb elt�r�s kiz�r�st von maga ut�n. Ami a testt�meget illeti, a kanok 40–45, a szuk�k 32–35 kilogramm s�ly�ak.
     A dobermannt fekete-v�r�s �s barna-v�r�s sz�nben teny�sztik. A kor�bban el�fordul� izabella sz�n ma m�r nem enged�lyezett, mert �ltal�ban s�lyos b�rbetegs�gekkel j�r egy�tt. A standard a f�lekr�l azt �rja, hogy a fej m�ret�hez ill� m�retben kell v�gni, azonban ha egy orsz�gban tilos a kup�roz�s, a v�gatlan f�l ki�ll�t�son egyen�rt�kû a v�gottal. Ilyenkor k�z�pnagy, el�ls� sz�l�n a pof�hoz simul� f�l a k�v�natos.