Foxterrier

A foxterrier k�ts�gtelen�l ki�rdemelhetn� a legismertebb terrier c�met, b�r napjainkban m�r nem tal�lkozni az utc�n olyan gyakran a fajta k�pvisel�ivel, m�gis a „foxi” benne �l a nem kuty�s k�ztudatban is. Rekl�mfilmekben, divatfot�kon ugyanolyan gyakran szerepelt a fajta, mint rajzfilmekben vagy kor�bban festm�nyeken. A foxterrier nevet el�sz�r XIV. sz�zadi feljegyz�sek eml�tik. Az egyik els� k�pi eml�k a fajt�r�l egy 1790-ben k�sz�lt festm�ny, mely Colonel Thornton „Pitch” nev� kuty�j�t �br�zolja. Mint a legt�bb terrier, a foxi is Nagy-Britanni�b�l sz�rmazik. Neve az angol „fox” �s a latin „terra” sz�b�l vezethet� le, el�bbi r�k�t, ut�bbi f�ldet jelent, a terrierek f�ld alatt, kotor�kban v�gzett munk�j�ra utalva.

A foxterrier igen kedvelt kuty�ja volt az angol vad�szoknak, els�sorban falkavad�szatokon haszn�lt�k. Ez az els� hall�sra meglep�nek t�n� feladatk�r term�szetesen nem a kop�k munk�j�t jelentette. A foxit a falka seg�t�jek�nt alkalmazt�k, hogy kihajtsa a r�k�t f�ldalatti b�v�hely�r�l, hogy a falk�nak legyen mit egy�ltal�n hajtania. A r�ka �ld�z�se m�r a kop�k feladata volt, a foxi ezalatt a lovasok nyeregt�sk�j�ban utazott. Ha a zs�km�ny �jb�l bemenek�lt egy kotor�kba, ism�t a foxinak kellett kikergetnie, vagy ha �gy hozta a vad�szok kedve, meg�lnie azt. A falkavad�szat mellett a fajta h�tk�znapi feladata a k�rtev� r�gcs�l�k irt�sa volt az ist�ll�kban.

A vad�szok sz�m�ra term�szetesen kuty�ik munkab�r�sa �s teljes�tm�nye volt a legfontosabb, k�llemileg csup�n a sz�nre �gyeltek annyiban, hogy a feh�r jegyekkel rendelkez� p�ld�nyokat r�szes�tett�k el�nyben, mert ezeket nehezebb volt a vaddal �sszekeverni �s esetleg v�letlen�l lel�ni. Val�sz�n�leg a dr�tsz�r� v�ltozat l�trehoz�s�t az a c�l motiv�lta, hogy az am�gy is sz�v�s kis kuty�k m�g ellen�ll�bbak legyenek a sz�r�s, t�sk�s aljn�v�nyzetet �s az id�j�r�st illet�en, ez�rt keresztezhett�k a simasz�r� egyedeket egy m�r nem l�tez� terrier-t�pussal, a Wire-Haired-Terrierel. Egyes v�lem�nyek szerint a simasz�r� �s dr�tsz�r� foxterrier – b�rmennyire is egyforma napjainkban a k�t sz�rv�ltozat – teljesen k�l�nb�z� �s�kre vezethet� vissza. A simasz�r� foxi ezek szerint ink�bb Cheshire �s Shropshire gr�fs�g ter�let�n alakulhatott ki k�l�nb�z� terrier t�pus� kuty�kb�l, illetve ezek beagle-vel, bullterrierrel, s�t ag�rral t�rt�nt keresztez�seib�l, m�g a dr�tsz�r� foxi eredete Wales, Derbyshire �s Durham ter�let�hez k�thet�. A nagyobb test� dr�tsz�r� foxterriereket egy adott alomt�l sz�rmaztatj�k, a simasz�r� Jock �s a dr�tsz�r� Trap p�ros�t�s�b�l. Trap ismeretlen sz�rmaz�s� szuka volt ugyan, de egy�rtelm�en dr�tsz�r�.

Nagy-Britanni�ban 1870-ben ismert�k el �n�ll� fajt�nak a foxterriert. Az 1876-ban alakult Fox Terrier Club egyike volt Anglia els� �n�ll� fajtaklubjainak. Megalakul�s�nak �v�ben hat�rozta meg a fajta hivatalos standard�t, melyen a kanok s�ly�nak cs�kkent�s�t�l eltekintve, hossz� �vtizedekig nem kellett v�ltoztatni. Az Egyes�lt �llamokban sem sokkal k�s�bb, 1885-ben alap�tott amerikai fajtaklub is az angolok hivatalos fajtale�r�s�t vette �t. Nagy-Britanni�ban 1877-ben rendezt�k az els� foxterrier ki�ll�t�st, melyen 220 kutya vett r�szt. Ekkor m�r egy �ve k�l�n nyilv�ntart�st vezettek a simasz�r� foxterrierekr�l.

N�metorsz�gban 1889-ben alakult az els� foxterrier fajtaklub, melyet t�bb is k�vetett, de 1909-ben mindannyian egyes�ltek a N�met Foxterrier Sz�vets�g �gisze alatt. A h�szas-harmincas �vekben a foxterrier szinte eg�sz Eur�p�ban a legkedveltebb fajt�k k�z� emelkedett. A hatalmas kereslet persze t�megtermel�shez vezetett, aminek sz�mtalan ideggyenge �s beteges kutya lett a k�vetkezm�nye. Napjainkra a fajta valamelyest kiheverte a n�pszer�s�g nemk�v�natos mell�khat�sait. Pillanatnyilag ink�bb a dr�tsz�r� v�ltozat a kedveltebb, N�metorsz�gban p�ld�ul simasz�r� foxikat szinte csak ki�ll�t�sokon l�tni.

A foxterrier m�ret�n�l �s sz�rzet�n�l fogva lak�sban is kellemesen tarthat�, b�r nagy a mozg�sig�nye. A foxi kicsi, de k�v�ncsi, �l�nk, �ber, j� jelz�kutya. A terrierek tipikus k�pvisel�je, azok jellegzetes makacss�g�val egy�tt. Mozg�sig�ny�t nemcsak hossz� s�t�kkal, hanem sok-sok j�t�kkal kell csillap�tani. Aki egy foxit fogad a h�z�ba, az k�sz�lj�n fel r�, hogy az elk�vetkez� 15 �vben rengeteg id�t fog labdadob�l�ssal elt�lteni. B�rmilyen kicsi is egy foxi, k�vetkezetes nevel�st ig�nyel k�ly�kkor�t�l kezdve, ha nem akarjuk, hogy a fej�nkre n�j�n. A felesleges kem�nys�g �s szigor�s�g azonban csak m�g makacsabb� teszi, �gy ink�bb szeretetteljes, de k�vetkezetes nevel�st alkalmazzunk. Megfelel� motiv�l�ssal �s �szinte dics�rettel kellemes �s kiv�l� csal�dtag v�lik bel�le. Hogy s�t�lni indulva ne egy k�teked� h�rcs�ggel kelljen az utc�ra l�pn�nk, amint az olt�sok kialak�tott�k a megfelel� v�detts�get, min�l t�bb fajt�rs�val tal�lkozzon kis foxterrier�nk, k�lyk�kkel �s feln�tt kuty�kkal egyar�nt. A helyes szocializ�l�s sok kellemetlen kalandt�l k�m�li meg a gazd�t, ugyanis a foxik hajlamosak t�lbecs�lni magukat, �s ak�r egy falka rottweilerrel is felvenni a harcot, legyen ez b�rmilyen vesz�lyes is r�juk n�zve. Norm�lis esetben, helyes szoktat�s �s nevel�s mellett a foxik a gyerekekt�l is sok mindent elviselnek, fajt�rsaikkal j�tszva pedig k�pesek alkalmazkodni partner�k j�t�kst�lus�hoz. Megfelel� motiv�ci�val gyorsan tanulnak, nemcsak kiv�l� agility-versenyz�, de ak�r ment�kutya is v�lhat bel�l�k. Nem szabad azonban lebecs�lni a foxterrier velesz�letett vad�szszenved�ly�t, �s nagy hangs�lyt kell fektetni a beh�v�s tan�t�s�ra, hogy b�rmilyen szitu�ci�ban magunkhoz h�vhassuk kuty�nkat.

A foxterrier teh�t nem �ppen egy k�nyelmesen tarthat� kutya, rengeteg foglalkoz�st �s v�ltozatoss�got ig�nyel. Gazd�ja sohasem fog unatkozni, minden nap egy �j kih�v�s lesz sz�m�ra, de cser�be egy kedves, vid�m t�rsat kap, aki mindig k�pes megnevettetni k�tl�b� falkavez�r�t.

A simasz�r� �s a dr�tsz�r� foxterriert egyar�nt k�nny� �polni �s tiszt�n tartani, b�r a dr�tsz�r� gondoz�sa egy kicsit t�bb id�t ig�nyel. El�sz�r is rendszeresen kell f�s�lni �s kef�lni, �gy t�bbek k�z�tt a sz�rzet f�leg h�naljban �s a szak�lln�l el�fordul� filcesed�seit is id�ben �szre lehet venni vagy ak�r megel�zni. Az esetleges csom�kat ne r�ntsuk meg, mert ezzel f�jdalmat okozunk a kuty�nak, hanem �vatosan bontsuk ki. Ezut�n egy nem t�l s�r� dr�tkef�t haszn�ljunk, lehet�leg olyat, amelyiken a f�msz�lak v�g�n egy kis m�anyag „sapka” van, �gy nem s�rtheti fel a kutya b�r�t, majd egy ritkafog� f�mf�s�t. Ne haszn�ljunk m�anyag sz�r� f�s�t, mert az elektromosan felt�lt�dhet, �s ez a legt�bb kutya sz�m�ra kellemetlen �rz�st okoz. Arra is �gyelj�nk, f�leg t�len, hogy ne szedj�nk ki t�l sok aljsz�rzetet. A v�gs� sim�t�sokat egy s�rtekef�vel v�gezz�k el. Rendszeresen vizsg�ljuk �t a mancsokat is, mert itt is kialakulhatnak filcesed�sek. �rdemes egy lekerek�tett v�g� oll�val kiv�gni a l�bujjak k�z�tti sz�rt. Sok m�s hasonl� sz�rzet� terrierrel egy�tt a foxterrier sem vedlik, a n�veked�si peri�dus v�g�n az elhalt sz�r nem hullik ki mag�t�l, hanem az �j sz�r l�ki ki lassan-lassan a r�git. Emiatt kell a dr�tsz�r� foxterriert rendszeresen, �vente legal�bb k�tszer trimmelni, ami az elhalt sz�r kit�p�s�t jelenti. A folyamat nem okoz f�jdalmat a kuty�nak, mivel ezek az elhalt sz�rsz�lak m�r nagyon laz�n tart�zkodnak csak a sz�rt�sz�ben, az idegrendszerrel nem �llnak semmilyen kapcsolatban. A trimmel�st nem szabad �sszekeverni vagy �ppen helyettes�teni a ny�r�ssal. A ny�r�st k�vet�en a sz�rzet csup�n r�videbb lesz, az elhalt sz�rsz�lak tov�bbra is bent maradnak, ami �lland� vakar�z�sra ingerli a kuty�t, s�t az �l�sk�d�k is k�nnyebben telepedhetnek meg.

A dr�tsz�r� �s a simasz�r� foxterrier csup�n sz�rzet�ben k�l�nb�zik, a k�t fajta am�gy mindenben megegyezik. A kanok marmagass�ga maximum 39 centim�ter, a szuk�k enn�l valamivel alacsonyabbak. S�lyuk k�r�lbel�l 7–8 kg. A simasz�r� foxterrier lehet tiszta feh�r, illetve feh�r barn�s vagy fekete jegyekkel, mindenesetre a feh�r sz�n� ter�letnek kell domin�lnia, ak�rcsak a dr�tsz�r� foxterriern�l. A cs�kos, v�r�s vagy m�jsz�n� foltok nem k�v�natosak.