B�r a fajta sz�rmaz�sa legal�bb a XVII. sz�zad elej�ig ny�lik vissza, a gordon szetter igazi kiteny�szt�j�nek Alexandert (1743–1827), Gordon negyedik herceg�t tekinthetj�k. A herceg �n�ll� sk�t vad�szkutya fajt�t akart kialak�tani, melyet a neh�z felf�ldi terepviszonyok k�z�tt is megb�zhat�an lehet alkalmazni. Alapvet�en ennek k�sz�nhet�, hogy egy igazi gordon szetter m�g napjainkban is er�teljesebb fel�p�t�s�, vastagabb csontozat�, mint egy �r vagy angol szetter. Alexander olyan vad�szkuty�t akart, mely kev�sb� kecses �s eleg�ns, de j�val ellen�ll�bb, kitart�bb, �s sokoldal�bban haszn�lhat�, mint a t�bbi szetter fajta. Egy korabeli sk�t szerz�, Markham m�r az 1600-as �vekben a legkem�nyebben dolgoz� vad�szkutyak�nt dics�ri a fekete-kese szettereket.

Egy ma m�r nehezen ellen�rizhet� anekdota szerint a herceg juh�sz�nak volt egy fekete-feh�r collie szuk�ja, mely olyan j� vadkeres� kutya volt, hogy befedeztett�k a herceg vad�szkuty�ival, �s �gy alakultak ki a korabeli fekete-feh�r szettetek. Alexander idegen kuty�k v�rvonalait is haszn�lta, p�ld�ul Earl of Leicester kennel�nek kanjaival is gyakran fedeztetett. Mindkett�j�knek sok tricolor kuty�ja volt, mert jobban kedvelt�k a fekete-cser sz�nezet� ebekn�l a feh�r folttal is rendelkez� p�ld�nyokat, mert ezek jobban l�tszottak a mocsaras vid�keken zajl� vad�szatok sor�n. Alexander 1827-ben bek�vetkezett hal�la ut�n �r�k�se, George csak 9 �vig birtokolhatta a kast�lyt, mert Gordon �t�dik hercege 1863-ban t�vozott az �l�k sor�b�l. E n�h�ny �v alatt azonban er�teljesen lecs�kkentette az �llom�nyt, sok kuty�t bar�tainak �s vad�szainak aj�nd�kozott. 1836 j�lius�ban, Tattersall h�res aukci�inak egyik�n 11 gordon szettert k�n�ltak elad�sra; nyilv�n a kennel marad�k kuty�it. Ezen kuty�kr�l pontos lista maradt fenn, korukr�l, sz�nezet�kr�l, �s hogy ki, mennyi�rt vette meg �ket. Egy v�r�s-feh�r p�ld�ny kiv�tel�vel, mindannyian fekete-cser vagy fekete-feh�r-cser sz�n�ek voltak. A legt�bb p�nzt egy Young Regent nev� kan�rt adtak, �t Lord Chesterfield vette meg 72 guinea-�rt, m�g k�t n�gyh�napos k�ly�k�rt 15–15 guinea-t adott Lord Douglas �s Mr. Robertson.

George hal�l�val kihalt a gordoni hercegi �g, a birtok az �t�dik herceg unoka�ccs�re, Richmond herceg�re sz�llt, aki k�s�bb Richmond �s Gordon hercege lett. A herceg visszav�s�rolta az �rver�sen eladott Juno nev� kant, vett mell� egy Bess nev� szuk�t �s Diver n�vre hallgat� retrievert, �s �jj��lesztette a Gordon Castle kennelt.

Kuty�i els�sorban tricolor sz�nezet�ek voltak, a kisebb ar�ny� fekete-cser mint�zat k�s�bb teljesen el is t�nt, ugyanis amikor 1907-ben Isaac Sharpe, a Stylish Gundog kennel tulajdonosa felv�s�rolta Castle Kennel �sszes marad�k szetter�t, a dokument�ci� szerint mindegyik kutya h�romsz�n� volt.

Akkoriban a gordon szettereket kiz�r�lag munk�ra teny�sztett�k. A p�ros�t�sokat a vad�szok tervezt�k, de persze mindenr�l be kellett sz�molni uruknak. Kedvenck�nt egy�ltal�n nem tartottak szettereket, csak falk�ban, mint manaps�g – illetve a r�kavad�szat betilt�s�ig – a nagy kop�falk�kat. A nem megfelel� egyedeket egyszer�en lel�tt�k. A XIX. sz�zad elej�t�l, a kutyaki�ll�t�sok t�rh�d�t�s�val azonban egyre sz�lesebb k�rben tartottak csak kedvenck�nt ak�r vad�szkuty�kat is. 1959-ben, a minden id�k els� kutyaki�ll�t�sak�nt sz�montartott Newcastle-i versenyen a szetterek els� d�j�t egy gordon szetter nyerte, Mr. Jobling Dandy nev� kuty�ja. 1863-ban pedig, az els� Field Trial vad�szkutya verseny mindh�rom helyezett kuty�ja gordon szetter volt, melyet akkoriban csak fekete-cser sz�tt�rnek neveztek. Mikor 1873-ban megalakult a Kennel Club, hivatalosan is fekete-cser elnevez�st kapta a fajta, ugyanis k�zismert t�ny volt, hogy sok olyan fekete-cser szetter l�tezett, melyeknek semmi k�z�k a Gordon Kast�ly kuty�ihoz. Csup�n 1923-t�l kezdt�k gordon szetter n�ven regisztr�lni a fajta egyedeit. Ami a fajtaklubokat illeti, az 1888-ban alakult amerikai �s az 1891-ben l�trehozott angol is a gordon szetter nevet haszn�lta. Mivel Gordon hercege Sk�ci�ban �lt, sk�t fajtak�nt regisztr�lt�k a gordon szettert.

A XIX. �s XX. sz�zadban a h�res �s nagy szetter kennelek tulajdonosai nemesek �s f�ldbirtokosok voltak, de vel�k p�rhuzamosan kezdtek kialakulni az �n. kereskedelmi kennelek.

A mennyis�get tekintve ak�r szapor�t�knak is nevezhetn�nk �ket, azonban e kennelek tulajdonosai nem diszn��lakban, m�ltatlan k�r�lm�nyek k�z�tt tartott�k a kuty�kat, hanem fizetett alkalmazottak, szakemberek gondoskodtak az �llom�nyr�l, mint napjaink profi teny�szeteiben. E kereskedelmi kennelek egyike, val�sz�n�leg az els� a maga nem�ben, volt Isaac Sharpe Stylish Gundog teny�szete. Sharpe kereskedelmi t�rsas�got hozott l�tre, titk�rn�t tartott, aki nemcsak az irod�ban �cs�rg�tt, hanem a kuty�kat fel�gyelte Sharpe t�voll�t�ben.

A Stylish kennel kb. 200 szetter, labrador, pointer �s springer sp�niel �lt egyid�ben. Sharpe nemcsak teny�szt�ssel foglakozott, hanem vad�szszezonban b�rbe is adta a kuty�kat, k�t h�tre vagy ak�r egy teljes szezonra. Ig�ny eset�n teljes falk�t is tudott biztos�tani, megfelel� szem�lyzettel egy�tt. Id�vel m�t k�t telepen, Douglas Brae-ben �s Inglewoodban is volt kennele.

Egyik h�res kuty�ja, Stylish Ranger 1900-ban sz�letett, s egy�vesen m�r megnyerte a Kennel Club Derbyt, 1902-ben pedig a Kennel Club All Age Stake verseny�t; k�s�bb Norv�gi�ba adt�k el. Ranger egyik fia, Billie, fajt�ja nagyon sz�p k�pvisel�je. J. Bishop, elismert vad�szkutya b�r� �rta r�la, hogy nagyon sz�p t�pus�, j� fej�, kompakt, sz�p sz�n� p�ld�ny. Isaac Sharpe 1938-ban halt meg, nem sokkal a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�se el�tt, �gy m�r nem �lhette meg, hogy Stylish Stagestruck CC c�met nyert a Cruft’s-on. Nemsokkal ezut�n Amerik�ba ker�lt, a Blakeen Kennelbe.

Amerik�ba egy�bk�nt Gordon kast�ly�b�l �rkezett az els� p�r gordon szetter, 1842-ben import�lta George Blunt a Rake �s Rachel nev� kuty�t. A korabeli rajz szerint Rake egy nagyj�b�l feh�r, g�nd�r sz�r� kutya volt, fekete nyereggel. Rachel fekete-cser sz�n� volt, �s k�s�bb Daniel Websternek adt�k el.

Az Egyes�lt �llamokban a nemzeti fajtaklub munk�j�nak k�sz�nhet�en, nem alakult ki a fajt�n bel�l az �n. show �s munka t�pus. A ki�ll�t�si gy�ztesek sokszor a munka champion c�met is megszerzik, �s ford�tva. Eur�pa nagy r�sz�ben, �gy haz�nkban is a gordon szettert els�sorban kedvenck�nt tartj�k. Nagy-Britannia, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Sv�jc, Franciaorsz�g �s Szlov�kia rendelkezik nagyobb �llom�nnyal. Haz�nkba is t�bb import kutya �rkezett, Angli�b�l is, de a magyar �llom�ny m�g mindig nagyon heterog�n k�pet mutat. Viszonylag kis l�tsz�m�, de nagyon j� min�s�g� a belga �s holland popul�ci�.

A gordon szetter kedves, bar�ts�gos, eleven kutya. Lak�sban is tarthat�, de mint (egykori) vad�szkutya, nagy a mozg�sig�nye. Sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel, hogy ne alakulhassanak ki csom�k, elfilcesedett ter�letek.