Mopszt�rt�nelem

A mopsz hossz�, tiszteletet parancsol� m�ltra tekint vissza. S�rmos szem�lyis�g�t sz�mos h�res festm�ny �r�k�ti meg. William Hogarth „House of Cards” c�m� k�pe (1730) egy fekete mopszot �br�zol. A fest� maga is mopsz-tulajdonos volt, �s sz�mos festm�ny�n �br�zolta szeretett kuty�it. A mopsz fajta t�rt�nete jelenlegi ismereteink szerint i.e. 400 el�ttre ny�lik vissza. Szinte bizonyos, hogy K�n�b�l sz�rmazik. A k�naiak a teny�szt�sn�l nagy hangs�lyt fektettek a kuty�k r�ncaira �s a sz�rzet mint�j�ra, melyeknek a W form�ra kellett eml�keztetni�k, mely a k�nai �r�sban a „herceg” megfelel�je. A mopsz mindig, minden orsz�gban az arisztokr�cia kedvence volt. A „Multo in Parvo” mond�s – kb. „sok kutya kis helyen” – kiv�l�an jellemzi ezt a kis kuty�t. A mopsz sz�ve �s lelke t�bbsz�r�se testm�ret�nek.

K�nai kezdetek

Tulajdonk�ppen a legjobb az elej�n elismerni, hogy igaz�b�l nem sokat tudunk arr�l, hogyan, mikor �s mi�rt alakultak ki olyan r�vidorr�, simasz�r� �s kunkorod� fark� kuty�k, melyeket ma mopsznak h�vunk. Az szinte biztos, hogy az ilyen t�pus� kuty�k K�n�b�l sz�rmaznak. Joggal felt�telezhetj�k, hogy minden r�vid orr� fajta, a bulldog �s rokonai kiv�tel�vel, keleti eredet�.

K�n�ban m�r j�val id�sz�m�t�sunk el�tt teny�sztettek kism�ret� kuty�kat, melyeknek t�pusa �s sz�re ugyan k�l�nb�z� volt, de egyben megegyeztek: r�vid, sz�les �s lapos fej�k volt. Ezeket az ebeket a palot�kban tartott�k, speci�lisan erre a c�lra kitan�tott alattval�k, �ltal�ban eunuchok foglalkoztak a teny�szt�s�kkel.

A fajta eredet�t illet�en k�t t�veszme is gy�keret vert a k�ztudatban. Az egyik szerint a mopsz a masztifft�l sz�rmazik, annak t�rp�s�tett v�ltozata. Ez a te�ria val�sz�n�leg onnan ered, hogy a legkor�bbi mopszokat, melyek Angli�ba �rkeztek, Dutch Mastiffnak, azaz holland masztiffnak nevezt�k. A k�t fajta k�z�tti egyetlen hasonl�s�g a sz�rzet �s annak sz�ne. A k�t fajta kopony�j�nak form�ja roppantul elt�r�, �s ez igen val�sz�n�tlenn� teszi, hogy a mopsz a f�n�ciai masztifft�l sz�rmazna, mely a mai angol masztiff, a k�z�pkori alan� �s a bulldog �se.

A m�sik f�lre�rt�s a mopsz orr�t �rinti, mely �ll�t�lag az�rt ilyen r�vid, mert a kuty�k orrcsontj�t m�g k�ly�k korukban elt�rt�k. Ez a felt�telez�s term�szetesen az�rt sem igaz, mert az ilyen szerzett fizikai tulajdons�g nem �r�kl�dik. R�ad�sul m�r az �si K�n�ban is ismert�k a szelekt�v teny�szt�s m�dszer�t, �gy egy�ltal�n nem volt sz�ks�g�k ilyen brut�lis eszk�z�kre.

A r�vid orr� kuty�kat m�r j�val a kereszt�nys�g el�tt ismert�k K�n�ban. Confucius i.e. 551-ben eml�ti a „r�vid pof�j�” kuty�kat. Az i.sz. els� sz�zadb�l sz�rmaz� feljegyz�sek egy Pai nev� kuty�t is eml�tenek, mely elnevez�s kb. egy r�vidl�b� �s r�vid fej� kuty�t jelent, melynek az asztal alatt volt a helye. Ett�l a korszakt�l kezdve egyre t�bb uralkod�r�l tudjuk, hogy felett�bb �rdekl�dtek a kis kuty�k ir�nt – gyakran uralkod�i k�teless�geik rov�s�ra. A Tang-dinasztia kor�b�l sz�rmaz� feljegyz�s szerint (kb. i.sz. 950), akkoriban nyolc fajt�t k�l�nb�ztettek meg, ezek egyike volt a Lo-sze. Volt, hogy 4000 (!) eunuch szorgoskodott, hogy l�trehozz�k a t�k�letes egyedet.

Ezeknek a k�nai kuty�knak a k�lsej�t csup�n a korabeli �br�zol�sokb�l �t�lhetj�k meg, melyek azonban m�s keleti alkot�sokhoz hasonl�an meglehet�sen stiliz�ltan jelen�tett�k meg a n�gyl�b�akat. Ennek ellen�re h�rom f� t�pust k�l�nb�ztethet�nk meg: az oroszl�nkuty�t, a pekingit �s a m�r eml�tett Lo-Sze kuty�t. Val�sz�n�leg ut�bbit�l sz�rmazik az eur�pai mopsz. A Lo-Sze hasonl�tott ugyan a pekingire, de sz�r�t teljesen m�s volt. A kuty�k sz�ne elt�r� volt, akadtak k�z�tt�k tark�k is.

A legf�bb fizikai k�vetelm�ny az volt, hogy a Lo-Sze olyan kicsi legyen, amennyire csak lehets�ges, r�vid sz�rrel �s nagyon elasztikus b�rrel – �s term�szetesen viselje kell a hercegi jegyeket (h�rom r�nc a pof�n �s egy f�gg�leges cs�k). Nagyra becs�lt�k a feh�r fejfoltot is. K�v�natos volt a kompakt test, a j� csontozat, a lapos arc �s a sz�gletes �llkapocs. Sok kutya farka kurta volt, de a kunkorod� vagy dupl�n csavart is ismert �s megengedett volt. A f�leknek egy korabeli �r� szerint akkor�nak kellett lenni�k, mint egy f�l aszalt s�rgabarack, �s n�mileg jobban oldal t�z�ttnek, mint a pekinginek �s m�s rokon fajt�knak.

A keleti kuty�k nyugati migr�ci�j�ban nincs semmi misztikus. A selyem- �s egy�b keresked�k r�v�n kelet �s nyugat m�r a Han dinasztia idej�n kapcsolatban �llt egym�ssal (i.e. 200), de igaz�n a Ming-dinasztia alatt (1368–1644) fejl�dtek ki a kereskedelmi kapcsolatok Eur�p�val: a portug�lokkal 1516-ban, a spanyolokkal 1575-ben, a hollandokkal 1604-ben kezd�d�tt.

Az orosz birodalom sz�m�ra sem volt k�z�mb�s K�na. Amikor Nagy P�ter orosz c�r k�vets�get k�ld�tt K’ang Hsi udvar�ba (1662–1723), feljegyezt�k, hogy a k�nai k�vet, akit az orosz k�vets�g �dv�zl�s�re k�ldtek, nagyon szerette a kuty�kat, �s az oroszoknak is aj�nd�kozott n�h�ny j�sz�got. De enn�l sokkal pr�zaibb szinten is eljutottak a mopszok nyugatra: a portug�l �s spanyol haj�sok hamar felismert�k haz�jukban a piack�szs�get az �jfajta kis kuty�k ir�nt.

A mopsz Eur�p�ban

A legkor�bbi ismert feljegyz�sek meger�s�teni l�tszanak, hogy Nyugat-Eur�pa m�r ismerte a Lo-sze kuty�t, miel�tt az Oroszorsz�gba ker�lt volna. A XVI–XVII. sz�zadban �rkezhettek r�vid orr�, kicsi kuty�k K�n�b�l Nyugat-Eur�p�ba. Val�sz�n�leg a szelekt�v teny�szt�s m�r ekkor a kiss� hosszabb test� Lo-sze kuty�t z�m�kebb ebb� v�ltoztatta.

Ki ne ismern� Pompey t�rt�net�t, aki megv�ltoztatta az eur�pai t�rt�nelmet Hallgatag Vilmos megment�s�vel? B�r ezt a kuty�t kis feh�r ebk�nt �rj�k le, a t�bbi jellemz�b�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a modern mopsz �se volt.

Sir Roger Williams „Action in the Low Countries” c�m� m�v�ben, 1618-ban publik�lta ezt a t�rt�netet, mely egy mopsz �ltal megoldott t�rt�nelmi incidenst mes�l el. Az eset valamikor 1571 �s 1573 k�z�tt t�rt�nhetett, a holland-spanyol h�bor� alatt. A spanyolok rajta�t�ttek a hollandok t�bor�n. Or�niai Vilmos Pompey nev� mopsza, miel�tt b�rki is �szrevette volna a hollandok k�z�l a t�mad�st, felkeltette alv� mester�t, aki �gy megmenek�lt a spanyol fogs�gt�l. Pompey-t az eg�sz orsz�gban h�sk�nt tisztelt�k. A b�szke kis j�sz�g a holland or�niai uralkod�h�z szimb�lum�v� v�lt. Az uralkod� k�pm�sa, l�bain�l a mopsszal kifaragva l�that� Vilmos s�rja felett A Delft katedr�lisban.

Egy sz�zaddal Vilmos herceg kalandja ut�n, d�dunok�ja, III. Vilmos �s II. M�ria 1688-as, angliai tr�nral�p�s�r�l a csal�di kuty�k sem hi�nyozhattak: mindegyik egy narancssz�n� szalagot viselt nyaka k�r�l. Ebben az id�szakban m�r Eur�pa eg�sz ter�let�n ismert�k a mopszot, de szinte minden orsz�gban m�shogy h�vt�k:

Mops Hond (Hollandia), Mops (Sv�dorsz�g), Mopsi (Finnorsz�g), Mops Hund (N�metorsz�g), Carlin, Doguin (Franciaorsz�g), Carlino (Olaszorsz�g), Doguillo (Spanyolorsz�g), Dutch Mastiff (Anglia).

Smutmhadra (�rorsz�g). Ezut�bbi sz� t�mzsi kuty�t jelent �si gael nyelven.

Hallgatag Vilmos �s d�dunok�ja angliai tr�nral�p�se k�z�tt, kb. 100 �vig csak annyit tudunk a mopszr�l, hogy jelen volt az or�niai uralkod�h�zban, a holland udvarban. A XVII. sz�zad m�sodik fel�ben m�r m�s orsz�gok udvaraiban is felbukkan: jelen van a francia, az olasz, a sz�sz �s a sok m�s n�met �llam arisztokrata k�reibe.

De mi�rt Pug?

Angolsz�sz nyelvter�leten a Pug elnevez�s v�lt n�pszer�v�, de azt nem tudjuk, honnan ered �s hogyan terjedt el ez fajtamegjel�l�s. Mindenesetre a pug, pugg �s pugge szavakat els�sorban a szeretet �s ragaszkod�s kifejez�sek�nt haszn�lt�k. A Puck sz�t a huncuts�g, cs�nytev�s megjel�l�s�re haszn�ltak. De Pug elnevez�ssel illett�k a XVII. �s XVIII. sz�zadban n�pszer� kistermet� majmokat, melyeket h�zi�llatk�nt tartottak. K�ts�gtelen�l van n�mi hasonl�s�g a k�t j�sz�g k�z�tt, megjelen�s�ket �s viselked�s�ket illet�en is. �ltal�nosan elterjedt te�ria, hogy Angli�ba Oroszorsz�gb�l �rkeztek el�sz�r mopszok, ahol sok j� egyedet teny�sztettek, de a piacon is olcs�n lehetett mopszhoz jutni. Ennek a felt�telez�snek tal�n van n�mi alapja, de nincs r� igazi bizony�t�kunk.

A mopsz n�pszer�s�ge K�z�p-Eur�p�ban levezethet� abb�l a sok-sok k�nai �s porcel�n figur�b�l is, melyek csak �gy d�ltek a gy�rakb�l, k�l�n�sen Meissenben. Amikor a n�met szabadk�m�veseket kik�z�s�tette XII. Clemens p�pa 1738-ban, illeg�lisan folytatt�k tev�kenys�g�ket, �s megalap�tott�k a Mopsz-rendet.

Egy 1879-ben megjelent k�nyv k�tszer is eml�t mopszokat Olaszorsz�gban. Franciaorsz�gban a fajta Carlin n�ven v�lt ismertt� a korai XVIII. sz�zad �ta. Carlin eredetileg egy sz�n�sz volt, aki Harlequin szerep�ben v�lt h�ress�, �s a titulus val�sz�n�leg arra a fekete maszkra utal, melyet a sz�n�sz �s a mopsz is visel. 1790 k�rny�k�n Jos�phine Bounaparte is belehabarodott Fortun� nev� mopsz�ba. A kiskutya �ll�t�lag titkos �zeneteket sz�ll�tott nyak�rv�ben Nap�leonnak, mikor az Les Carmes b�rt�n�be volt bez�rva. Fortune-r�l azt mondj�k, igen makacs kutya volt, �s egyszer Nap�leont is megharapta, mikor az kedvese h�l�szob�j�nak k�sz�b�t �tl�pte.

�rdekes m�don nagyon kev�s feljegyz�s �rulkodik a mopsz spanyol vagy portug�l n�pszer�s�g�r�l, holott bizonyosan ismert volt a fajta mindk�t orsz�gban a m�r eml�tett keresked�k �s haj�sok r�v�n, akiknek a korabeli mopszok Eur�p�ba �rkez�s�t k�sz�nhetj�k.

A mopsz Angli�ban

Amikor Vilmos �s M�ria mopszokkal �rkezett Angli�ba, hamarosan az angol udvaroncok �s rokonaik is megszerett�k ezeket a kiskuty�kat, illetve birtokl�sukat k�nyelmes m�dj�nak tartott�k az �j uralkod� ir�nti lojalit�suk kifejez�s�nek. Az elk�vetkez� �vekben a mopsz �s a feketeb�r� apr�d elengedhetetlen tartoz�ka volt egy divatot k�vet� angol. A mopsz-divat a XVIII. sz�zadban is folytat�dott, cs�cspontj�t III. Gy�rgy uralkod�sa alatt �rte el.

A korabeli fest�k sok hasznos �br�zol�st hagytak r�nk a korabeli kuty�kr�l, de a XIX. sz�zadig a mopsz k�lsej�r�l kev�s vizu�lis anyaguk van. Nem besz�lve persze Hogarth munk�ir�l, aki maga is mopsz-tart� volt.

A modern mopsz

A XIX. sz�zad els� n�h�ny �vtized�ben a mopsz n�pszer�s�ge k�ts�gtelen�l hanyatlott. Ennek t�bb oka is ehetett. Egyr�szt a divat mindig �llhatatlan, de maga a fajta is megromlani l�tszott fel�p�t�s�ben �s megjelen�s�ben. �gy t�nik, t�rt�nt n�mi k�s�rleti keresztez�s a mopsz �s a bulldog k�z�tt, f�leg az�rt, hogy t�rp�s�ts�k a bulldogot. Sajnos n�h�ny ilyen kever�ket mopszk�nt adtak el. A m�sik ok az volt, hogy kezdett elt�nni a fajta jellegzetes fekete maszkja, mik�zben sz�re is gyakran durva vagy gyapjas volt. Teh�t sok mopsz elvesztette vonz� fizikai tulajdons�gait: a fekete maszkot �s r�vid, z�rt, f�nyes sz�rzet�t. A durva vagy ink�bb hossz� sz�r� mopsz, mely n�mi szenz�ci�t okozott a sz�zad v�g�n, val�sz�n�leg a 80-90 �vvel kor�bbi keresztez�sekre vezethet� vissza (pl. t�rpe sp�nielekkel). Egysz�val a versenyszer� kutyaki�ll�t�sok elterjed�s�ig a mopsz kiment a divatb�l, mivel karaktere, intelligenci�ja �s temperamentuma rossz ir�nyba v�ltozott.

De szerencs�re sohasem fenyegette hossz� n�pszer�tlens�g, �s a fajta kimondottan �jj� �ledt a kutyateny�szt�s fellend�l�s�vel a XIX. sz�zad k�zep�n. A bikavidal betilt�s ut�n (1835) sokan m�s m�dj�t kerest�k annak, hogy megmutathass�k kuty�ik fels�bbrend�s�g�t. 1859-re a kutyaki�ll�t�sok �s versenyek vil�ga sokf�le kutyatart�t vonzott, mindenf�le t�pus� embert, �gy sok csal�s is el�fordult. Ha egy�ltal�n volt a kuty�knak t�rzsk�nyve, ritk�n lehetett megb�zni benn�k, m�gnem az 1873-ban alakult Kennel Club elkezdte a kuty�k �s gy�zelmeik nyilv�ntart�s�t. A Kennel Club 1859 �s 1874 k�z�tti t�rzsk�nyvei hatvan-egyn�h�ny mopszot jegyeznek fel a ki�ll�t�si gy�ztesek k�z�tt.

A klub hat�sk�r�nek n�veked�s�vel, a ki�ll�t�sok meg�ll�thatatlan elterjed�s�vel, egysz�val a kuty�s vil�g „szalonk�pess�” v�l�s�val, egyre t�bb n�i ki�ll�t�val tal�lkozhatunk, ami lehet�v� tette a mopsz �s a hozz� hasonl� fajt�k �jb�li elterjed�s�t.

A XIX. sz�zad els� fel�ben k�t v�rvonal volt meghat�roz�. A legkor�bbinak a Marrisont tartj�k. Azt mondj�k, ez a vonal kir�lyi kuty�kt�l sz�rmazik, feltehet�en Charlotte kir�lyn� mopszait�l, aki III. Gy�rgy feles�ge volt. Ezekre a kuty�kra a z�m�kebb testfel�p�t�s volt jellemz�. A m�sik prominens vonal a Lord �s Lady Willoughby d’Eresby �ltal kialak�tott v�rvonal volt. Kuty�ikra a vil�gos sz�rk�s sz�n, feh�r jegyek, ink�bb nagyobb m�ret, k�nnyebb testfel�p�t�s �s a kisebb szem volt a jellemz�.

Mr. Morrison �s a Willoughby d’Eresby teny�sztette kuty�k fontos szerepet j�tszottak az 1840-es �vekt�l kezdve. M�g manaps�g is megszokott Willoughby mopszokr�l besz�lni a hideg fawn sz�nn�l �s Morrison mopszokr�l az arany apricot �rnyalatn�l.

A k�vetkez�, �s val�sz�n�leg a legfontosabb �j v�rvonal K�n�b�l �rkezett. 1860-ban, Peking megsz�ll�sakor az angol katon�k a cs�sz�ri palot�ba is bet�rtek, ahol t�bbek k�z�tt k�t kuty�t is zs�km�nyoltak. Lamb �s Moss Mrs. St. John tulajdon�ba ker�lt. Bar�tn�je, a lelkes mopsz-teny�szt� Laura Mayhew tetsz�s�t annyira megnyert�k ezek a kuty�k, hogy siker�lt �ket mag�hoz vennie Twickenham-be.

A k�t mopsz �gy hasonl�tott egym�sra, mint k�t iker, tiszta apricot-sz�n�k volt, feh�r jegyek n�lk�l. T�l�k sz�letett Click, aki az eg�sz mopszt�rt�nelem tal�n legfontosabb kuty�ja volt. Nagyon sokszor haszn�lt�k fedez�kank�nt, gyakorlatilag mindegyik jelenlegi angol �s amerikai mopszot vissza lehet r� vezetni.

Az angliai Pug Club 1883-ban alakult, hamarosan a standard is megsz�letett. A fekete mopszokat 1886-t�l kezdt�k komolyan venni. Persze azel�tt is voltak fekete egyedek, id�r�l-id�re felbukkantak a fawn sz�n� almokban, de ezeket a k�lyk�ket k�sleked�s n�lk�l v�zbe fojtott�k. Mindenesetre olykor egy-k�t j�sz�g �gy t�nik, megmenek�lt a „hull�ms�rt�l”, hiszen a Hogarth f�le k�pen is egy fekete mopsz l�that�.

Vikt�ria kir�lyn�nek is volt egy fekete mopsza, melynek r�ad�sul feh�r jegyei is voltak. Azt mondj�k, ez a kutya K�n�b�l sz�rmazott �s j�n�h�ny fekete ut�dja sz�letett.

A XIX. sz�zad v�g�n ism�t cs�kkent a mopsz n�pszer�s�ge. A fajta legf�bb riv�lisa el�sz�r a pomer�niai volt, melyet a pekingi k�vetett. De ak�rmilyen hull�mv�lgyek is voltak a mopsz t�rt�net�ben, a fajt�nak mindig maradtak lelkes h�vei, akik t�pusos �s �leter�s vonalakat hoztak l�tre.

Mopszok az �jvi�gban

Nincs pontos adatunk, mikor �rkeztek az els� �tt�r�k Amerik�ba, de azt tudjuk, hogy huszonn�gy mopszot �ll�tottak ki New York-ban 1879-ben, de egy �vvel k�s�bb csak �t jelent meg a Philadelphia Kennel Club ki�ll�t�s�n. Val�sz�n�leg az amerikai polg�rh�bor� ut�n �rkezhettek az els� egyedek az �llamokba. Az AKC t�rzsk�nyvei szerint 1900 �s 1920 k�z�tt csak mar�knyi teny�szt� regisztr�ltatta kuty�it, �s n�h�ny ki�ll�t�son egy�ltal�n nem szerepeltek mopszok. Az AKC 1885-ben ismerte el hivatalos fajtak�nt a mopszot.

Eifert Anna