A schnauzerek palett�ja b�s�ges v�laszt�kot k�n�l: h�rom m�ret- �s n�gy sz�nv�ltozat k�z�l tal�lhatj�k meg a nekik legink�bb tetsz� vari�ci�t a szak�llas fajta kedvel�i, b�r nem mindegyik m�retet teny�sztik minden sz�nben. A 60–70 cm magas �ri�s schnauzernek �s a 45–50 cm marmagass�g� k�z�p schnauzernek fekete �s s�-bors sz�nv�ltozata l�tezik, m�g a 30–35 centim�teres t�rpe schnauzern�l kib�v�l a v�laszt�k a feh�r �s a fekete-ez�st sz�nnel. Mindh�rom m�retv�ltozat tipikus jellemvon�sa – ide�lis esetben – a megfontolt nyugalommal p�rosul� �l�nk temperamentum, a j�t�koss�g �s a tanul�konys�g, �gy mindenki megtal�lhatja a saj�t �letk�r�lm�nyeinek legjobban megfelel� schnauzert. Az �ri�s, de a k�z�p is nagyon j� munkakutya, �rkutya, a t�rpe pedig kisebb v�rosi lak�sban is k�nyelmesen tarthat�, de a kuty�s sportokban, f�leg az agility-ben � is k�pes sz�mot adni kiv�l� bels� tulajdons�gair�l.

A schnauzer nem csak megjelen�s�ben, hanem nev�ben is „szak�llas-bajuszos”: a n�met „Schnauz” sz� bajuszt jelent. Pontosan nem tudni, mikor bukkant fel a schnauzer elnevez�s, de Jeremias Gotthelf Sv�jci k�pek �s reg�k c�m�, 1842-ben megjelent m�v�ben m�r szerepel a schnauzer mint kutyafajta.

Pinscher vagy schnauzer?

A schnauzer t�rt�nete szorosan �sszefon�dik a pinscher�vel, s�t mondhatni, sok�ig egyazon fajt�r�l volt sz�: a schnauzereket kezdetben sz�lk�ssz�r� pinschereknek h�vt�k. A schnauzert sz�vesen eredeztetik egyenesen az �n. t�zegkuty�t�l, de tal�n k�zelebb j�runk az igazs�ghoz, ha azt �ll�tjuk, a fajta a XIX. sz�zad v�g�n alakult ki a n�met parasztudvarok kuty�inak egyveleg�b�l. A schnauzerek sz�rzet�knek k�sz�nhet�en szakadtak el a pinscherekt�l �s v�ltak �n�ll� fajt�v�. Ez a jellegzetes, dr�tos sz�rzet minden m�s kuty�t�l megk�l�nb�zteti �ket.

A legt�bb fajt�n�l megl�v� fed�sz�rzet a schnauzer eset�ben m�g jobban megny�lt, meger�s�d�tt, �s a hossz� sz�r n�v�si ter�lete az arcorri r�szre �s a v�gtagokra is kiterjedt.

A modern schnauzer kiteny�szt�i nem ak�rmilyen munk�t v�geztek: k�l�nb�z� �s�kb�l azonos k�llem� �s viselked�s�, de �n�ll� fajt�kat hoztak l�tre, melyek csak m�ret�kben k�l�nb�znek egym�st�l. A t�rpe schnauzer napjainkban val�ban a k�z�p schnauzer kicsiny�tett m�sa, ugyan�gy az �ri�s schnauzer annak felnagy�tott, er�teljes v�ltozata. Jelenleg m�r a feh�r t�rpe schnauzerr�l is elmondhat� – nem utols� sorban magyar er�fesz�t�seknek k�sz�nhet�en –, hogy felz�rk�zott rokonaihoz.

Az eredeti m�retv�ltozat, a „protot�pus” egy�bk�nt a k�z�p schnauzer. N�met nyelvter�leten nem is haszn�lj�k a „k�z�p” jelz�t, az Egyes�lt �llamokban pedig ez a m�ret a „standard schnauzer”.

Munkakutya a jav�b�l

A schnauzerek illetve �seik kezdett�l fogva munkakuty�k voltak. A korabeli n�met fest� �s kinol�gus, Strebel szerint a schnauzer el�dei a fuvarosok �s lov�szok kuty�i k�zt keresend�k. A b�rkocsisok a nagyobb test�, durva sz�rzet� kuty�kat kedvelt�k, melyek er�teljesebb testalkatuk r�v�n eredm�nyesebb �rz�kuty�k lehettek �s t�len is tudtak dolgozni a kocsik mellett.

A szint�n n�met Bungartz 1884-ben a pinschereket mint kiv�l� patk�nyfog�kat dics�ri, ak�rcsak Krichler 1892-ben, szerinte is a pinscher a legjobb ellenszer az ist�ll�k k�rny�k�n elszaporod� r�gcs�l�k ellen, r�ad�sul ezek a kuty�k �ll�t�lag kimondottan bar�ti �rz�lettel viseltettek a lovak ir�nt. B�r a schnauzer f� profilja kezdetben a patk�nyfog�s �s a gazd�ja tulajdon�nak �rz�se volt, hajt�kutyak�nt is haszn�lt�k.

Bajororsz�gban �s Baden-W�rttembergben nagyon sokan a mez�gazdas�gb�l, �llatteny�szt�sb�l �ltek, �s a vas�t elterjed�s�ig az �llatokat l�bon hajtott�k a piacra �s a v�g�h�dra. A marha mell� nagyobb test� kuty�kra volt sz�ks�ge a bajoroknak, ez�rt a pinscher t�pus� kuty�kat val�sz�n�leg nagyobb p�sztorkuty�kkal keresztezt�k, tal�n a flandriai hajt�kuty�val is. K�s�bb a vil�gh�bor� alatt is munk�ra fogt�k a schnauzereket, �zenetviv� �s szanit�c-kutyak�nt haszn�lva �ket.

K�s�bb a hajt�munka h�tt�rbe szorul�s�val, a rend�rs�gn�l tal�lt �j munkahelyre a fajta. Praktikus m�rete �s nagyszer� bels� tulajdons�gai miatt val�sz�n�leg nem csak munkakutyak�nt lehetett n�pszer� a korabeli sz�lk�ssz�r� pinscher. XV. �s XVI. sz�zadi m�alkot�sok tan�s�ga szerint m�r akkoriban is kedvelt�k a schnauzer jelleg� kuty�kat, tal�n Albrecht D�rernek is volt egy ilyen kuty�ja legal�bb 12 �vig. A m�v�sz k�pein 1492 �s 1504 k�z�tt t�bbsz�r is megjelenik egyazon kutya portr�ja. Rembrandt �s az angol Sir Joshua Reynolds festm�nyein is szerepelnek a mai schnauzerekre eml�keztet� kuty�k.

Pinscherb�l schnauzer

Kutyaki�ll�t�son el�sz�r �ll�t�lag egy Betti �s egy Anni nev� pinscher szerepelt 1879-ben Hannoverben, �k val�sz�n�leg dr�tsz�r� p�ld�nyok lehettek. Az els� fajtale�r�s 1880-ban l�tott napvil�got, �s a sz�lk�ssz�r� t�pusn�l a k�v�natos ac�l vagy ez�stsz�rke sz�n mellett enged�lyezte a rozsdas�rga, kukoricas�rga �s sz�rk�ss�rga �rnyalatot is, de m�r hangs�lyozta a d�s szak�ll �s szem�ld�k fontoss�g�t. A sz�lk�ssz�r� pinschert hivatalosan 1917-ben keresztelt�k �t schnauzerr� a Pinscher-Schnauzer t�rzsk�nyv VI. k�tet�ben. A kezdeti sz�nkavalk�d ut�n G�ller kezdte c�ltudatosan teny�szteni a s�-bors v�ltozatot 1886-t�l Stuttgartban. �t k�vet�en, az � javaslat�ra Max Hartenstein foglalkozott els�sorban a s�-bors sz�lk�ssz�r� pinscherek teny�szt�s�vel. K�t h�res kuty�ja, Morro �s Hexe sorra nyerte akkoriban a ki�ll�t�sokat.

A t�rpe schnauzer

A t�rpe schnauzer t�rt�nete �sszemos�dik a majompinscher�vel. J. Berta �szt�nz�s�re – aki a Pinscher-Schnauzer Klub els� eln�ke volt 1895–1921 k�z�tt –, 1899-t�l a ki�ll�t�sokon k�l�n oszt�lyban indulhattak a durva sz�r� t�rpe pinscherek �s a majompinscherek; ez az �vsz�m nevezhet� az els� jelent�s m�rf�ldk�nek a t�rpe schnauzer t�rt�net�ben. A XIX. sz�zad v�g�n, a XX. sz�zad elej�n t�nt fel a t�rpe schnauzer elnevez�s. 1906-ban a frankfurti ki�ll�t�son h�t �j t�pus�, tetszet�s kutya jelent meg, megind�tva a m�retv�ltozat elterjed�s�t.

Berta olyannak k�pzelte a t�rpe schnauzert, mint nagyobb testv�re kicsiny�tett m�sa, vagyis alakj�t, fej�t, sz�rzet�t �s viselked�s�t is olyannak szerette volna l�tni, mint a schnauzer�t, de ez akkoriban m�g egy�ltal�n nem volt mag�t�l �rtet�d�. B�r�i tev�kenys�ge sor�n a gyakran almafej�, mopsz-szer� kuty�k kavalk�dj�b�l megpr�b�lta az elk�pzel�s�nek megfelel� egyedeket kiv�lasztani. �ldozatos munk�j�nak k�sz�nhet�en a PSK t�rzsk�nyv�nek II. k�tet�ben 1910-ben m�r hivatalosan haszn�lt�k a t�rpe schnauzer elnevez�st. �rdekess�g, hogy az Egyes�lt �llamokban a t�rpe schnauzer a terrierek csoportj�ba tartozik, m�g Eur�p�ban �s az FCI tagorsz�gaiban a m�sik k�t m�retv�ltozattal egy�tt a n�pes kettes fajtacsoport tagja.

Az �ri�s schnauzer

Val�sz�n�leg az �ri�s schnauzer a csal�d legfiatalabb tagja. M�nchenben 1907-ben alakult meg a Bajor Schnauzer Klub, mely akkor m�g m�ncheni vagy s�rschnauzereket t�rzsk�nyvezett, az �ri�s schnauzer elnevez�s csak k�s�bb bukkant fel �s terjedt el. M�nchenben nagyon gyakori volt ez a schnauzer t�pus� n�gyl�b�, sokan haszn�lt�k megb�zhat� �rkutyak�nt, s�r�skocsikat is sok schnauzer k�s�rt �s �rz�tt, innen az els� hall�sra kiss� furcsa elnevez�s.

B�r f�leg munkakutyak�nt �lt�k h�tk�znapjaikat, m�r 1898-b�l ismer�nk egy mai �rtelemben vett igazi teny�szet is, Steinhuber kennel�t, ahol abban az �vben kilenc feln�tt �s �ppen negyven�t k�ly�kkutya �lt. Dr. E. Harms az �ri�s schnauzer Sz�let�si d�tumak�nt” az 1910-es esztend�t jel�li meg. Ebben az �vben hat kant �s h�rom szuk�t jegyeztek be, m�g mindig „M�nchener” n�ven a PSK t�rzsk�nyv�be. N�gy k�z�l�k s�-bors sz�n� volt, h�rom fekete, kett� s�rg�s sz�n�. 1909-ben a m�ncheni ki�ll�t�son 23 m�ncheni schnauzer jelent meg!

A korabeli szak�rt�k k�t fekete kant emeltek ki, Bitru von Sendlinget �s Bazi von Wettersteint. Az els� t�rzsk�nyvezett alom apja egy�bk�nt Roland von Rolandsheim volt, egy 55 cm magas, s�t�t farkassz�n� kutya. Az �ri�s schnauzer teny�szt�s�ben fontos szerepet j�tszott dr.Calaminus, a vom Kinzigtal kennel tulajdonosa.

Sok parasztkuty�t v�s�rolt fel teny�szt�si k�s�rleteihez, �s szinte biztosan haszn�lt �ri�s uszk�rt �s n�met dogot az �ri�s schnauzer k�v�natos m�ret�nek megszil�rd�t�s�hoz. Az �ri�s schnauzert 1926-ban ismert�k el hivatalosan szolg�lati kuty�nak, �s a PSK m�g ebben az �vben megtiltotta a k�z�p �s �ri�s schnauzerek keresztez�s�t.