A nagy maci, aki mindenkit szeret Mint minden fajta, az �jfoundlandi t�rt�nete is az id�k hom�ly�ba ny�lik vissza. A fajta t�rt�net�vel �sszef�gg� els� dokument�lt id�pont 1497, mikor John Cabot felfedezi New-Foundland sziget�t. Ett�l az �vt�l sz�m�thatjuk a fajta t�rt�net�t. Az �szak-amerikai indi�noknak mindig is voltak kuty�i. 1547-b�l sz�rmazik az els� feljegyz�s, mely az indi�nok kuty�it is le�rja. A beohut indi�nok kuty�i k�zepes m�ret�, s�t�t sz�rke vagy fekete, de mindig egysz�n� kuty�k voltak. Karcs�bbak voltak a mai �jfoundlandin�l, csontozatuk �s fejt�pusuk is gyeng�bb volt. Ezeket a kuty�kat az indi�nok v�zi vad�szatra haszn�lt�k tavakban �s mocsarakban. Az indi�n kuty�k fontos jellemz�je az egysz�n�s�g, ugyanis k�zvetlen lesz�rmazottai az amerikai fekete farkasnak. Az indi�nok bevett szok�sa volt, hogy t�zel� kuty�ikat �jszak�ra az erd�ben egy f�hoz k�t�tt�k, azt rem�lv�n, hogy a farkasok befedezik �ket. A mai retrieverek �sei szint�n indi�n kuty�k voltak, �gy az �jfoundlandi rokonai az FCI fajtabeoszt�s�val ellent�tben nem a kettes fajtacsoportban keresend�k, hanem a nyolcasban, az �jfoundlandival k�z�s sz�rmaz�si hellyel rendelkez� retrieverek k�z�tt. Eml�kezz�nk csak vissza, a retrieverek �sei az �n. St. John’s kuty�k voltak, akik New-Foundland els� f�v�ros�r�l kapt�k nev�ket. Az amerikai kontinensre �rkez� eur�pai telepesek – portug�lok, franci�k, baszkok stb. – kuty�ikat is hozt�k magukkal, masztiff, illetve hegyikutya jelleg� tarka (!) egyedeket. A telepeseknek �rtelemszer�en nagy �s er�s kuty�kra volt sz�ks�g�k. A bev�ndorl�k kuty�i keveredtek a bennsz�l�tt kuty�kkal, �gy fokozatosan hossz�sz�r�, s�r�, t�m�tt aljsz�rzet�, "id�j�r�s�ll�" kuty�k alakultak ki. Lok�lisan bizonyos m�rt�kben elt�r� t�pusok alakultak ki. A fajta kialakul�s�ra nagy hat�ssal voltak a spanyol masztiff-, illetve pireneusi hegyikutya-szer� kuty�k, ak�rcsak az �r v�zi kutya. A XVII–XVIII. sz�zadon v�gigh�z�d� folyamat r�v�n a XIX. sz�zadra kialakult az �jfoundlandi mint fajta, ekkort�l besz�lhet�nk teny�szt�sr�l. Az eur�pai kuty�k k�zrem�k�d�s�vel kialakult fajta egyedei a XIX. sz�zad folyam�n meg-, illetve vissza�rkeztek a kontinensre, azon bel�l is Angli�ba. Ezek a kuty�k nagyok voltak �s feh�r-fekete sz�n�ek. M�ret�k �s fogyaszt�suk r�v�n az arisztokr�cia k�r�ben v�ltak igaz�n ismertt� �s kedveltt�. Ezeket a feh�r-fekete p�ld�nyokat a bern�thegyi teny�szt�s�be is bevont�k. Bizony�ra sokan ismerik Sir Edwin Henry Landseert, aki lelkes fest�m�v�sz volt, s annyira megszerette a feh�r-fekete �jfoundlandikat, hogy e kuty�k minden k�p�n szerepeltek. Sir Landseer 71 �ves kor�ban, 1873-ban hunyt el. Ekkor kezdtek Eur�p�ban is megjelenni az egysz�n� fekete �jfoundlandik, �gy a feh�r-feket�ket megk�l�nb�ztetend�, a f�nemes fest� eml�k�re landseernek nevezt�k el. Amerik�ban a feh�r-fekete �jfoundlandikat manaps�g is landseernek h�vj�k, de a sz�nv�ltozatok k�z�tt t�pusban nincs k�l�nbs�g. Csak a kontinensen, az FCI orsz�gaiban saj�t standarddel rendelkez� k�l�n fajta a landseer. A fekete �jfoundlandik kor�bban valamivel kisebbek, �gy haszn�lhat�bbak, igazi mindenes kuty�k voltak. Vad�sztak, hal�sztak, �rizt�k a h�zat, kocsit h�ztak, t�len sz�nt. A v�zb�l mindent kihoztak, haj�k�telet, v�zbe esett t�rgyakat, a hal�szokt�l elsz�k�tt halakat, bizonyos esetekben �l�l�nyeket is. Az �jfoundlandi sz�letett ment�si k�pess�ge azonban csak legenda. Ezzel a kuty�val val�ban nem lehet egy�ttf�r�dni, de nem az�rt, mert az embert minden �ron kimenti a v�zb�l, hanem �ppen ellenkez�leg: puszta szeretetb�l ink�bb v�zbe fojtja gazd�j�t, mik�zben hatalmas test�vel r��szik, vagy csak t�bbkil�s mancs�t helyezi az emberre. R�gen a tenger�szek gyakran haj�ikon is magukkal vitt�k kuty�ikat, az �jfoundlandi minden szitu�ci�ban helyt �llt, de emberek ment�s�re csak el�zetes kik�pz�s ut�n alkalmas. Amerik�ban ma is nagy hagyom�nya van a dolgoz� �jfoundlandinak, sz�mtalan klub foglalkozik sz�n- �s kocsih�z� versenyek rendez�s�vel, de m�s engedelmess�gi �s �gyess�gi vizsg�k is l�teznek. A k�pz�m�v�szetben nemcsak Sir Landseer festm�nyein szerepel az �jfoundlandi, a grafik�t�l a kisplasztik�ig sz�mtalanszor meg�r�k�tett�k. Renoir feh�r-fekete �jfoundlandit �br�zol� festm�ny�t a new york-i Metropolitan m�zeumban �ll�tott�k ki. Az irodalomban Lord Byron verse az egyik legh�resebb alkot�s a fajt�r�l, de Sir Walter Scott, Charles Dickens �s Robert Burns is nagy �jfoundlandi rajong� volt. Az amerikai Kennedy csal�d mindig is tartott �jfoundlandikat. Robert Kennedy kuty�it mindig Brumisnak keresztelte. Bobby l�ny�nak, Courtney Kennedynek ma is �jfoundlandija van. Egyik kuty�ja szint�n a Brumis nevet kapta, s mivel �desapja kuty�i is a Little Bear kennelb�l sz�rmaztak, az �jfoundlandi teljes neve Little Bear’s Brumis II. Az Eur�p�ba �rkez� �jfoundlandit, b�r m�r kialakult fajta volt, a kontinensen is �rt�k behat�sok, p�ld�ul a tibeti masztiff r�v�n. �rdekes p�lda az Amerika �s Eur�pa k�z�tti k�lcs�nhat�sra a harmadik U. S. Champion �jfoundlandi, a feh�r-fekete Graydon’s New Jersey Big Boy, � volt ugyanis az els� import Amerik�ban. Az els� amerikai Champion egy�bk�nt egy Sam nev� kutya volt 1883-ban, a m�sodik az ismeretlen sz�rmaz�s�, csak gy�zelmei �ltal regisztr�lt Major II. Ch. Shelton Viking 1908-ban a h�res Crufts ki�ll�t�s legszebb kuty�ja lett. 1914-ben az Amerikai Kennel Club 22 �jfoundlandit regisztr�lt, t�z �vvel k�s�bb, 1924-ben m�r 138-at, 1934-ben 179, 1968-ban pedig 980 egyedet. Ez az emelked� tendencia napjainkban is tart. A huszas-harmincas �vekben nagyon jelent�s �jfoundlandi kennel volt a Waseeka, Miss Elizabeth Loring tulajdon�ban. Az �tvenes �vek jelent�s teny�szete volt a Dryad. Tulajdonosa, Drury hossz� �veken kereszt�l volt az Amerikai �jfoundlandi Klub eln�ke, s � volt az els� komplett, kiz�r�lag a fajt�r�l sz�l� k�nyv szerz�je. A Dryad kuty�khoz hasonl�an a Little Bear kennel kuty�i is eljutottak a vil�g minden t�j�ra, s nagym�rt�kben meghat�rozt�k az eur�pai �jfoundlandi teny�szt�st, k�l�n�sen a d�n, majd k�s�bb az olasz teny�szt�k munk�j�t. A Dryad �s Little Bear kuty�kra alapulnak a hatvanas-hetvenes �vekben olyan h�res kennelek, mint p�ld�ul a Kylika Betty McDonall tulajdon�ban – � k�s�bb szint�n az amerikai klub eln�ke lett –, a k�s�bb az � kuty�ira �p�t Dave �s Peggy Helming, a nyolcvanas-kilencvenes �vek meghat�roz� kennele a Pouch Cove tulajdonosa. Eur�p�ban a huszas-harmincas �vekt�l kezd�d�en indul az �jfoundlandi teny�szt�s, els�sorban angol importokra szor�tkozva. N�mi amerikai import is �rkezik, de ez ink�bb az �szaki �llamokra korl�toz�dik. A sz�zadfordul� ut�n nagyon n�pszer� a fajta Angli�ban �s a kontinensen is. Nagy teny�szt� nemzet N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s Anglia. Magyarorsz�gon is van n�h�ny egyed, de a popul�ci� nem sz�mottev�. Id�vel a kontinensen az �jfoundlandi teny�szt�si ir�nyzata nem k�vette az amerikai st�lus� kuty�kat, �gy azt�n a nyolcvanas-kilencvenes �vekben teljesen m�s k�llem� kuty�kat l�tni Amerik�ban �s p�ld�ul N�metorsz�gban. D�ni�ban a teny�szt�s �s a teny�szegyedek kiv�laszt�sa mindig is k�vette az amerikai st�lust, el��r�sokat, �gy meghat�roz�v� v�lik a d�n �jfounlandi teny�szt�s. Eur�p�ban napjainkban is D�nia a legmeghat�roz�bb �jfoundlandis nemzet, el�g csak Birgitte Gothen Ursula Soren Wesseltoft Bjornebanden kennel�t eml�teni. Minden �vben a vil�gki�ll�t�sn�l is fontosabb �jfoundlandis tal�lkoz� a t�bbnapos Arany Kupa, melyen naponta 300–400 kuty�t b�r�lnak. Ennek mint�j�ra t�bb m�s eur�pai orsz�g, p�ld�ul Olaszorsz�g is rendez Gold Cup-ot, napi 200–300 kuty�val. Ez a ki�ll�t�si forma haz�nkban is l�tezik, igaz, csak 40 kuty�val. Magyarorsz�gon 1992 �ta l�tezik �jfoundlandi �s Landseer Klub. A MEOE keretein bel�l pr�b�lja �sszefogni a csek�ly magyar �llom�nyt, er�s�teni, szervezni a fajta bar�tait �s teny�szt�si ir�nyvonalat mutatni. B�r a hazai popul�ci� nem t�l nagy, a magyar �jfoundlandik vil�gh�r�ek, m�g az amerikai Pouch Cove kennel is haszn�l magyar kuty�kat. Nincs olyan eur�pai vezet� teny�szet, mely ne t�maszkodna magyar �jfoundlandikra. A lapz�rt�nk ut�n kezd�d� d�n Arany Kup�n id�n hat magyar kutya indul. A nagyszab�s� esem�nyr�l lapunk k�vetkez� sz�m�ban exluz�v tud�s�t�st olvashatnak. Az �jfoundlandi amilyen hatalmas, olyan kedves. Gyerekszeret�, a kicsikt�l mindent elt�r. Megb�zhat� csal�d, gazd�ihoz messzemen�en alkalmazkodik. Kreat�v, odaad�, figyelmes, h�s�ges. M�lt� t�rsa a huszonegyedik sz�zad ember�nek is. Eifert Anna �ltal�nos megjelen�s Az �jfoundlandi egy nagytermet�, er�s testfel�p�t�s�, d�s sz�rzet�, �l�nk kutya, amely egyar�nt otthon �rzi mag�t sz�razf�ld�n �s v�zen. B�szke �s m�lt�s�gteljes megjelen�s�vel azonnal mag�ra vonja a figyelmet. Mozg�sa k�nnyeds�get �s er�t sug�roz. Sz�rzete k�t r�teg� �s v�zhatlan. A fed�sz�rzet vastag, kiss� durva, egyenes �s k�zepesen hossz�. Az aljsz�rzet puha �s nagyon s�r�. A sz�rzet sz�nezete fekete. Csontozata er�s. Feje sz�les �s er�s, szeme s�t�tbarna. F�le lel�g�, testhez simul�. Mellkasa sz�les �s m�ly. Farka k�zepes hossz�s�g�, hossz� sz�r bor�tja. M�retek: Marmagass�g: Kanok: 68–75cm. Szuk�k: 62–70 cm. S�ly: 50–70 kg. Megjelen�s�n�l a nagy termet k�v�natos, de ez nem mehet az ar�nyoss�g k�r�ra. A fajt�val kapcsolatban leggyakrabban feltett k�rd�sek Hogyan viselkedik az �jfoundlandi a gyerekekkel? Az �jfoundlandi h�res kedvess�g�r�l �s a gyerekek ir�nt �rzett szeretet�r�l. Toler�ns a gyerekek viselked�s�vel �s olyan tort�r�kat is sz� n�lk�l elt�r, amelyek hat�s�ra m�s kuty�k odakapn�nak vagy "elmenek�ln�nek". Term�szete miatt ide�lis t�rsa a gyermekeknek, de a sz�l�knek felt�tlen�l meg kell v�deni�k a kuty�t a gyerekek gyakran felel�tlen cselekedeteit�l. V�delmezik-e a h�zat �s a csal�dot? Igen! Hasonl�an a t�bbi nagytermet� kuty�hoz megb�zhat�an �rzik �s v�dik a csal�dot. Egyes fajt�khoz viszony�tva v�d� �szt�n�k kev�sb� fejlett. Nem jellemz� r�, hogy a kertben rohang�ljon �s acsarogjon, ehelyett termet�b�l ad�d� magabiztoss�ggal figyeli az �rizend� ter�letet. Az �jfoundlandira nagyon jellemz�, hogy a csal�d tagjai �s az idegen k�z� �ll. Nem fenyeget �s nem morog, ink�bb a k�t f�l k�z�tt marad, �gy jelezve, hogy "szolg�latban" van, de amint a csal�dot vesz�ly fenyegeti azonnal akci�ba l�p. Az �jfoundlandi megfelel� intelligenci�val rendelkezik ahhoz, hogy felismerje a vesz�lyes helyzeteket. Rengeteg feljegyz�s tan�skodik arr�l, hogy a csal�d �jfundlandija �leteket mentett t�z, g�zsziv�rg�s, stb... eset�n. Tal�n legt�bben a m�lt�n h�res �letment� �szt�n�r�l ismerik e nemes fajt�t. Akinek van gyereke az tudhatja, hogy a v�zparton az �jfundlandi k�veti a v�zben l�v� gyermek minden mozdulat�t. Sokat esznek? Az els� �let�v�ben az �jfoundlandi f�l kg-r�l k�zel 50 kg-ra n�. Term�szetesen ahhoz, hogy ezt a nagy �s gyors n�veked�st biztos�tani tudj�k, rengeteg t�pl�l�kra van sz�ks�g�k. Amikor el�rik a teljes kifejletts�get sokkal kevesebbet fogyasztanak. Sokat ny�ladzanak? Alkalmank�nt igen. A legt�bb �jfoundlandi kevesebbet ny�ladzik, mint pl.: egy bern�thegyi, de amikor kimer�ltek vagy meleg van akkor bizony elered a ny�luk. Amikor pihennek vagy h�v�sebb az id�j�r�s, akkor kevesebbet ny�ladzanak. Vedlenek? Igen. Az aljsz�rzet legal�bb egyszer egy �vben lecser�l�dik. A vedl�s ideje alatt rendk�v�l fontos a sz�rzet �pol�sa, kef�l�se. A r�gi aljsz�rzetet mindenk�ppen ki kell kef�lni, k�l�nben �sszecsom�sodik. Napi kb. 10 perc sz�rzet�pol�s elegend� ahhoz, hogy a sz�rzet sz�p �s eg�szs�ges maradjon. Fontos a k�rm�k �pol�sa, v�g�sa is, mert �gy elej�t vehetj�k egy csom� s�r�l�snek. A legt�bb �jfoundlandi tavasszal �s �sszel vedlik, de az �szi vedl�s �ltal�ban kev�sb� intenz�v mint a tavaszi. Milyen sok�ig �lnek? Az �jfoundlandi egy viszonylag r�vid �let� fajta. Az �tlagos �letkor kb.: 8–10 �v. Az �jfoundlandiak csup�n fekete bern�thegyiek? Nem, az �jfoundlandi egy k�l�n�ll� fajta, b�r sok ember veti �ssze �ket a bern�thegyiekkel �s a pireneusi hegyikuty�kkal. Az �jfoundlandi kicsit "kock�bb" fejjel, meredekebb stoppal �s m�lyebb mellkassal rendelkezik mint a pireneusi hegyikutya. A m�sik k�t kutyafajt�nak k�z�sek az �seik, a pireneusi fejlett terel��szt�nnel rendelkezik, m�g a bern�thegyi ink�bb egy sz�razf�ldi ment�kutya. Az �jfoundlandi els�sorban v�ziment� kutya �s a temperamentuma is kiss� l�gyabb mint a m�sik k�t fajt��. BETEGS�GEK - MEGEL�Z�S Cs�p��z�leti diszpl�zia Sajnos, mint el�g sok nagytermet� �s gyorsan n�v� kuty�ra, az �jfoundlandira is jellemz� ez a betegs�g. Az orvosok k�z�tt m�g m�ig sem teljesen tiszt�zott t�ny, hogy ez a betegs�g �r�k�lhet�, vagy szerezhet�-e? Az teljesen bizonyos, hogy a genetikai h�tt�r a meghat�roz�, de a betegs�get el�seg�theti, de meg is akad�lyozhatja, enyh�theti a kutya helyes t�pl�l�sa, tart�sa. Amennyiben k�ly�k v�s�rl�s�ra adjuk fej�nket, gy�z�dj�nk meg arr�l, hogy a kutya sz�lei (ha lehets�ges min�l t�bb �sig visszamen�leg) diszpl�ziamentesek. Ezt a teny�szt�, az erre kijel�lt orvosokn�l elv�gzett, cs�p�r�ntgen vizsg�lat ut�n kiadott, hivatalos eredm�nnyel igazolhatja. Sajnos ez sem jelent 100%-os v�delmet a betegs�g ellen, de az es�lyeit nagyban cs�kkentheti. Fontos, hogy k�ly�k t�pl�l�sa sor�n megfelel� mennyis�g� kalcium jusson a szervezetbe. Ezt megoldhatjuk az erre a c�lra kifejlesztett csonter�s�t� k�sz�tm�nyekkel. M�sik szem el�tt tartand� dolog, hogy a kuty�t 14–18 h�napos kor�ig k�m�lj�k a komoly fizikai ig�nybev�telt�l (pl.: akad�lyugrat�s). K�ly�kkori eg�szs�gv�delem K�ly�kkorban fokozott hangs�lyt kell helyezn�nk a kutya eg�szs�gi �llapot�nak meg�v�s�ra. Ez els�sorban a megfelel� olt�sok megfelel� id�ben t�rt�n� bead�s�t jelenti. Ebben a korban alakul ki a kutya immunrendszer�nek hat�kony m�k�d�se. Ha meg tudjuk oldani, akkor csak az �sszes sz�ks�ges olt�s bead�sa ut�n vigy�k kuty�nkat a t�bbi kutya k�z�. A f�bb olt�sok: parvo, korona, szopornyica ellen, valamint az �venk�nti k�telez� veszetts�g elleni olt�s. Emellett vannak egy�b olt�sok, pl.: kullancs elleni. Kuty�nk tov�bbi fejl�d�se sor�n is tarsuk be az ism�tl� �s veszetts�g elleni olt�sok bead�si idej�t. Mindig figyelj�k kuty�nkat �s b�rmilyen viselked�sbeli vagy eg�szs�gi rendelleness�g eset�n (leverts�g, �tv�gytalans�g stb...) azonnal vigy�k orvoshoz. Ink�bb legyen vakl�rma, de egy v�rusos fert�z�s (pl.: parvo) egy k�ly�kkuty�t vill�mgyorsan, 2–3 nap alatt elpuszt�t, de a korai felismer�s eset�n lehet rem�ny�nk a kutya megment�s�re. Amikor az �jfoundlandi eg�szs�g�nek �rz�s�r�l besz�l�nk, nem szabad elfeledn�nk a sz�rzet �pol�s�t sem. Ez a m�velet nem csak szebb� teszi kuty�nkat, de megakad�lyozza a sz�r alatt, a b�r�n keletkez� gomb�s, illetve m�s fert�z�seket. Minden nap kef�lj�k a sz�rzetet f�leg vedl�si id�szakban. A f�rdet�sn�l pedig �gyelj�nk arra, hogy az �sszes sampont mossuk ki a kuty�b�l, mert a ki nem mosott sampon a k�s�bbiekben irrit�lhatja a kutya b�r�t. AZ �JFOUNDLANDI MINT MENT�KUTYA A v�zben bajbajutott emberek kiment�se az �jfoundlandi legismertebb �s legnagyobbra tartott k�pess�ge, amellyel egyetlen egy fajta sem veheti fel a versenyt. �szt�neinek �s adotts�gainak – v�zhatlan sz�rzet, �sz�h�rty�s l�bujjak, er�s testalkat �s �ll�k�pess�g – k�sz�nhet�en ezt a feladatot t�k�letesen k�pes ell�tni �s a t�rt�nelem folyam�n rengeteg embert mentettek meg a biztos v�zbef�l�st�l. A v�zben bajba jutott emberek kiment�s�re k�t f� technik�t alkalmaznak att�l f�gg�en, hogy a fuldokl� tudat�n�l van-e vagy sem. Az els� esetben a kutya a fuldokl�t h�tulr�l k�zel�ti meg majd a sek�lyebb v�z ir�ny�ba �szva a bajba jutott mell� �szik, �gy lehet�s�get adva az embernek, hogy a kuty�ba kapaszkodjon, ezut�n pedig er�teljes mozdulatokkal kivontatja a v�zb�l. Az ut�bbi esetben, amikor a bajba jutott m�r elvesztette eszm�let�t – �s csak ebben az esetben – a kutya megragadja az ember karj�t a k�ny�k�n�l �s �gy kezd neki a vontat�shoz. Ez a speci�lis fog�s alkalmas arra, hogy az ember feje a vontat�s alatt kiemelkedjen a v�zb�l �s �gy megakad�lyozza a fullad�st. El�fordulhat, hogy a ment�shez k�t kutya �rkezik, ilyenkor a k�t kutya k�t kart fog �s �gy v�gzik a ment�st. Az �jfoundlandi remek tulajdons�g�nak k�sz�nhet�en a vitorl�s kereskedelmi haj�k kor�ban bevett szok�ss� v�lt, hogy a fed�lzeten legal�bb egy �jfoundlandit tartottak, "aki" a leg�nys�g megbecs�lt tagja, kabal�ja volt. Ezek a kuty�k sz�mos ember�letet mentettek meg a h�borg� vizeken, els�sorban akkor, amikor a haj� nem t�l messze a partt�l z�tonyra futott. A feljegyz�sek szerint egy �jfoundlandi k�pes volt egy kisebb cs�nakot a partra vontatni vagy a v�zben l�v� leg�nys�gnek jelezni, hogy merre van v�z alatti f�ldnyelv vagy z�tony, amire a haj�z�k ki�szhattak. Az �jfoundlandik �letment� k�pess�geit �s eredm�nyeit sz�mos dokumentum igazolja. Az 1800-as �vek Angli�j�ban minden egyes tengerparti �letment� szolg�lat csapat�ba k�t �jfoundlandi tartozott. 1919-ben egy Tang nev� �jfoundlandit t�ntettek ki Angli�ban, mert seg�ts�g�vel siker�lt megmenteni egy utassz�ll�t� haj� �sszes utas�t. Ezek a cselekedetek a term�szetet �s �llatokat kedvel� m�v�szeket is megihlette. Az �jfoundlandi megjelenik Sir Edwin Landseer "Megmentve" c. 1856-os munk�j�n, de olyan igaz�n nagy fest�ket is megragadott a t�ma, mint Renoir-t, akinek egy 1878-as festm�nye �br�zolja az �jfoundlandit. Napjainkban is a vil�g sz�mos hely�n alkalmazz�k �s k�pzik a fajt�t a k�l�nb�z� – f�leg v�zi – �letment� tev�kenys�gekre. Ezen helyek egyike a Montana (USA) �llambeli FEKETE MANCSOK elnevez�s� szervezet, amely kifejezetten �jfoundlandi kuty�kat �s vezet�ket k�pez ki kutat� �s v�zi, illetve sz�razf�ldi ment�munk�ra. A csoportok kik�pz�si anyaga k�z�tt szerepel l�gszimat munka elsaj�t�t�sa, amely alkalmass� teszi a kuty�t arra, hogy a nem l�that�, bajba jutott embert megtal�lja. Ez a tr�ning arra alapoz, hogy az embereknek jellegzetes a szaguk amikor bajba jutottak vagy s�r�ltek. Sz�razf�ldi kutat�munka: a vadonban, lakott helyekt�l t�vol bajba jutott emberek felder�t�se. A kutatand� ter�let nagys�ga a p�r sz�z m�tert�l egy-k�t hekt�rig terjedhet. V�zi ment�munka: A kuty�kat kik�pzik az emberek felkutat�s�ra �s kiment�s�re a v�zben, illetve a haj�r�l vagy cs�nakr�l t�rt�n� ment�munk�ra. Lavin�k kutat�sa: A lavina �ltal eltemetett emberek felkutat�sa, kiment�se, illetve holttestek vagy testr�szek megkeres�se. Term�szeti �s egy�b m�s jelleg� katasztr�fa helysz�nek felkutat�sa, pl.: f�ldreng�s, f�ldcsuszaml�s, aut�-, vonatbalesetek, stb... Ford�totta: Lieb Gy�rgy Export, de milyen Interj� So�s Attil�val, a MEOE Hung�ria �jfoundlandi �s Landseer Klub eln�k�vel Idei klubki�ll�t�sotok katal�gus�ban is utalt�l r�, hogy t�ls�gosan sok olyan kutya sz�letik n�lunk, melyek sosem vesznek r�szt magyar ki�ll�t�sokon, hiszen nem teljesen a sportteny�szt�s szelleme vez�rli teny�szt�j�ket, sokkal ink�bb az egyszer� haszonszerz�s. Puszta szapor�t�sr�l lenne sz�? Honnan szerezted inform�ci�idat? – El�g j�l ismerem a magyar �jfoundlandi �llom�nyt �s t�j�kozott vagyok a teny�szt�kr�l, kennelekr�l is. Meglepett, mikor az olasz klub 1994-es regisztr�ci�s list�j�t megkaptam. 125 kuty�b�l 92 magyar kutya volt, haz�nkb�l export�lt. Amikor megl�ttam ezeket a neveket, arra gondoltam, hogy csak kital�ci�k, nem hittem, hogy Magyarorsz�gon sz�lettek. De v�g�l bebizonyosodott, sajnos nincs sz� t�ved�sr�l, a kuty�k t�rzsk�nyvi jele MET Uf. – Hogyan ker�ltek ezek a kuty�k Olaszorsz�gba? – Export pedigr�vel, keresked�k�n kereszt�l. Legt�bbj�ket eleve ilyen kutyakeresked�knek termelik. J� esetben pet shopokban v�gzik. Ezekben az �zletekben d�szhalak �s papag�jok mellett k�ly�kkuty�kat is �rulnak. A magyar kuty�k �ra egymilli� l�ra, az olaszok� t�bbnyire ennek a k�tszerese. Teh�t �rdemes megv�s�rolni a magyar kuty�kat. – A keresked�k mennyi�rt veszik meg a szapor�t�kt�l a k�lyk�ket? – A felv�s�rl�si �r gyakran a tizede sem az elad�si �rnak. Eg�sz alom elvitele eset�n az �r m�g kisebb, a haszon minim�lis, gondoljunk csak az alom felnevel�s�hez sz�ks�ges befektet�shez. Sajnos m�g �gy is sokaknak jelent ez bizonyos meg�lhet�si forr�st. Ebben az esetben egy�ltal�n nem besz�lhet�nk teny�szt�sr�l, hiszen ezeknek a kuty�knak a sz�lei j� esetben is csak egy teny�szszemle min�s�t�ssel rendelkeznek. Ezeknek az �jfoundlandi "teny�szt�knek" nem �rdeke �s nem is �rdekli �ket, a fajta el�remozd�t�sa, fejl�d�se, eleve felk�sz�letlenek a fajt�b�l. Nyilv�n ez�rt sem tagjai klubunknak. Hogy MEOE tagok, az eg�szen biztos, hiszen a kuty�kat el kell l�tniuk pap�rokkal, t�rzsk�nyvvel. A vissz�ss�g csak az, hogy az FCI egy�rtelm�en tiltja az �llatkeresked�knek t�rt�n� kutyaelad�st �s �gy tudom, hogy ezt m�r a MEOE is szankcion�lja. �ppen k�t h�nappal ezel�tt kaptam meg az olasz klub ‘95–96-os regisztr�ci�s list�j�t, hasonl� adatokkal, s�t m�g egy k�l�n lev�lben felh�vt�k erre a figyelmemet, s megk�rdezt�k, nem tudunk-e valamit tenni ez ellen. A magam r�sz�r�l nem tudok erre a k�rd�sre v�laszolni, hiszen nem klubtagokr�l van sz�, ez�rt �ket szankcion�lni sem lehet. Mivel Magyarorsz�gon nem a fajtaklubok t�rzsk�nyveznek, tehetetlen vagyok. Csup�n az a k�rd�s dolgozik bennem, vajon j�v�re is kapok-e egy ugyanilyen list�t.