Haz�nkba 1968-ban �rkezett az els� west highland white terrier, az egyes t�rzsk�nyvi sz�mon nyilv�ntartott Prince of Snow, Angli�b�l. Az az�ta eltelt h�rom �vtized alatt a fajta igen n�pszer�v� v�lt, m�r �n�ll� westi klub is m�k�dik Magyarorsz�gon. E kis feh�r terrier kedvelts�ge mag�t�l �rtet�d�: a tetszet�s k�llem vid�m, kedves term�szettel p�rosul, a kis m�ret pedig ide�lis v�rosi kedvencc� teszi a westit Apr� test�ben azonban hatalmas sz�v dobog �s rengeteg energia rejt�zik. M�ret�hez k�pest nagyon er�s, nagyon kitart�, de be�ri viszonylag kev�s mozg�ssal is, ha viszont hossz� kir�ndul�sokhoz keres�nk t�rsat, a westi akkor sem hagy cserben minket, f�radhatatlanul k�s�ri gazd�j�t erd�n-mez�n. K�l�nben is im�dja az emberi t�rsas�got, nagy m�kamester, a gyerekekkel is kedves. �sei vad�sz�szt�n�t azonban a mai napig hordozza, egy kis b�tors�g�rt, harciass�g�rt nem kell a szomsz�dba mennie. Kiv�l� jelz�kutya. T�relemmel, szeretettel sok mindenre megtan�that�, kiv�l� agility-kutya. A westi marmagass�ga k�r�lbel�l 38 centim�ter, s�ly �ltal�ban 7-9 kil�gramm k�z�tti. A west highland white terrier kiteny�szt�j�nek Malcolm ezredest tartj�k, �ll�t�lag � adta a fajt�nak a ma is haszn�latos elnevez�st, de saj�t bevall�sa szerint a teny�szt�i munka oroszl�nr�sz�t apja �s nagyapja v�gezte. Az ezredesnek eg�sz kennelre val� feh�r terriere volt, ki�ll�t�sra 1900 t�j�n vitte el�sz�r kuty�it. A Malcolm-csal�d az Argyllshire-i Poltalloch-b�l sz�rmazott. Egy�bk�nt Argyll herceg�nek uradalm�ban, Roseneathben is a Malcolm-f�le t�pushoz hasonl� kuty�kat haszn�ltak, de itt persze roseneath terriernek h�vt�k a kis feh�r ebeket. A westit r�ka-, borz- �s vidravad�szatra haszn�lt�k, s az�rt lett feh�r sz�n�, hogy hajt�s k�zben v�letlen�l se tudj�k �sszekeverni a vaddal �s ez�rt t�ved�sb�l lel�ni. A fajta kialak�t�s�hoz val�sz�n�leg felhaszn�lt�k a sk�t �s a cairn terriert is. Korabeli festm�nyeken egy�bk�nt sokszor szerepelnek kis feh�r terrierek, mint p�ld�ul Sir Edwin Landseer „B�szkes�g �s szemtelens�g” c. 1839-ben k�sz�lt festm�ny�n is. Miut�n 1904-ben megalakult a West Highland White Terrier Club, majd 1906-ban a Whwt Club of England, 1907-ben az Angol Kennel Klub is elismerte �n�ll� fajtak�nt a westit A mai t�pus a m�sodik vil�gh�bor� �ta �lland�sult. A h�bor� ut�n nagyon kev�s kutya maradt, de szerencs�re voltak megsz�llott teny�szt�k (pl. a Wolwey, Leal, Calunna kennel tulajdonosai), akiknek k�sz�nhet�en tov�bb �lt a fajta. Derek Tattersall szerint a h�bor� v�g�n �ll�t�lag egy Mentor nev� kutya volt az egyetlen fedez�kan, aki r�ad�sul f�lher�j� volt; ez magyar�zat lehet a sz�mtalan vonalban ma is el�bukkan� f�lher�j�s�gre. Az ut�bbi �vtizedek jelent�s teny�szetei k�z� tartozik Sue Thomson Ashgate kennele, de Dorothy �s Ry Wilshaw Domaroy kennele is jelent�sen befoly�solta a k�zelm�lt teny�szt�s�t. A h�res Crufts ki�ll�t�son 1976-ban lett el�sz�r westi a Best in Show, a Kathleen Newstead �ltal teny�sztett Ch. Dianthus Buttons. A westi a legt�bb kuty�val ellent�tben nem szab�lyosan v�lt sz�rt, nem bizonyos id�k�z�nk�nt vedlik, hanem rendszeres trimmel�s-sel szabad�thatjuk meg az elhalt sz�rsz�lakt�l �s ker�lhetj�k el, hogy bund�ja hossz�ra �s bozontosra n�j�n. Ha kuty�nkkal rendszeresen akarunk ki�ll�t�sokra j�rni, b�zzuk a trimmel�st szakk�pzett kutyakozmetikusra. �ltal�ban 10-12 hetente kell egy westit trimmelni, teh�t a k�ly�kv�s�rl�s el�tt ezt is sz�m�tsuk bele a tart�si k�lts�gekbe. �rdemes a teny�szt�n�l vagy a fajtaklubn�l �rdekl�dni, �k mindenk�ppen megfelel� �s hozz��rt� kozmetikust fognak aj�nlani. Sokszor maga a teny�szt� is v�llal kozmetik�t. Ha leend� ki�ll�t�k�nt �s teny�szt�k�nt magunk k�v�njuk felk�sz�teni kuty�nkat, rengeteg id�t �s energi�t kell ford�tani e “m�v�szet” elsaj�t�t�s�ra. Sokat kell gyakorolni, s id�vel egyre t�k�letesebb eredm�nyt �rhet�nk el. Egy j� b�r� szeme el�l persze a legjobb trimmel�ssel sem tudjuk elrejteni kuty�nk hib�it, de ne feledj�k: a kutya megjelen�se is belesz�m�t az �sszhat�sba. Mivel a westi igen n�pszer� fajta, sokan csup�n a p�nz kedv��rt fogtak bele szapor�t�s�ba, �gy legy�nk el�vigy�zatosak a k�ly�kv�laszt�sn�l. J�rjunk ki�ll�t�sokra, n�zz�nk k�r�l, ismerkedj�nk a teny�szt�kkel. A ki�ll�t�-teny�szt�kn�l �ltal�ban a leend� k�ly�k anyj�t �s apj�t is megtekinthetj�k. Ez nagyon hasznos �s aj�nlott a k�ls� �s bels� tulajdons�gok miatt is, melyet leend� kuty�nk t�bb-kevesebb m�rt�kben �r�k�lni ill. �r�k�teni fog (ha majd magunk is teny�szteni akarunk vele). Egy westi �ltal�ban 12-15 �vet is el�lhet, �gy k�l�n�sen fontos, hogy mindent alaposan �tgondoljunk k�ly�kv�s�rl�s el�tt, hiszen t�bb mint egy �vtizedig lesz a t�rsunk. Ha ne adj isten valami miatt m�giscsak meg kell v�lnunk kuty�nkt�l, forduljunk el�sz�r a teny�szt�h�z, aki a kuty�t k�ly�k�rban visszav�s�rolja, vagy seg�t egy megb�zhat� �j tulajdonost keresni. Egy lelkiismeretes teny�szt� m�r az ad�sv�teli szerz�d�sben is el�v�s�rl�si jogot k�t ki, ha a tulajdonos valamilyen okb�l megv�lna kuty�j�t�l, de legal�bbis saj�t enged�ly�hez k�ti a kutya harmadik szem�lynek t�rt�n� elad�s�t. Mindez annak �rdek�ben t�rt�nik, hogy a k�ly�k kiz�r�lag felel�ss�gteljes kezekbe ker�lhessen.