Amerikai staffordshire terrier

H�s�nk utols�k�nt alakult ki a bull and terrierek, ezen bel�l is az amerikai �g k�pvisel�i k�z�l. Megsz�let�se szorosan �sszef�gg�tt a kutyaharcok �s a Pit Bull Terrier t�rt�net�vel, �m hozz� k�pest mintegy k�t �vtizedes k�s�ssel jelent csak meg. A kora 1900-as �vekre tehet� „l�trehoz�sa” sor�n sz�l�atyjai sz�mos olyan tapasztalatot hasznos�tottak, amelyeket el�deik m�s fajt�k eset�ben v�gzett kor�bbi alkot�munk�ja alapj�n szereztek. Az American Staffordshire Terrier �gy v�lhatott azz�, ami; egy multifunkcion�lis, remek fajt�v�, a kutyateny�szt�s cs�cs�v�.

     E korai teny�szt�k felismert�k, hogy az ar�n�k bajnokaiban sz�mos olyan tulajdons�g adott, melyek remek�l hasznos�that�k a civil �letben. Ezeket az �rt�keket szerint�k addig csak elpazarolt�k a viadalokon. A kiv�teles fizikai er�n �s elsz�nts�gon t�l ilyen a p�ratlan intelligencia �s kombin�l� k�szs�g, valamint a gazda ir�nti odaad�s.
     A c�ltudatos keresztez�sek sor�n a teny�szt�k a fizikumon t�l s�lyt helyeztek a jellem, a karakter �s a mindennapi haszn�lhat�s�g k�rd�s�re is. Kiindul�sul – az �ltaluk eszm�nyinek tartott megjelen�s �s m�ret egys�ges�t�se �rdek�ben – csak a legjobb fizikum�, t�k�letes fel�p�t�sû viadorkuty�kat haszn�lt�k. Erre az alapra �p�tkezve p�ros�tott�k tov�bb teny�sz egyedeiket. Azon c�ljukat, hogy az egykori gladi�torb�l az embert mindenekfelett tisztel� �s szeret�, kiegyens�lyozott idegrendszerû, nagy munkab�r�s�, sokf�le c�lra felhaszn�lhat� ebet alkossanak, teljes m�rt�kben siker�lt el�rni�k.
     Ezt a te�ri�t az ar�n�kb�l �ltaluk kiemelt �s tervszerûen teny�sztett ebek remek helyt�ll�sukkal bizony�tott�k napi munk�jukban. Dolgoztak farmerek �s vad�szok mellett, de ell�tt�k telephelyek, rakt�rak �s otthonok �rz�s�t is. Munkak�szs�g�k, kitart�suk �s remek term�szet�k r�v�n egyre t�bb h�vet szereztek, �s sokan m�r kedvenck�nt is tartott�k �ket.
     A munk�ra teny�sztett v�ltozat (hiszen ekkoriban m�g nem besz�lhett�nk �n�ll� fajt�r�l) hamarosan jelent�s m�rt�kben elt�volodott a tov�bbra is harcra szelekt�lt kuty�kt�l. Jellemz�en nagyobb �s testesebb lett azokn�l, amire a napi munka sor�n sz�ks�g is volt. A farmokon v�gzett munka, vagyis az �llatterel�s, a d�vadak irt�sa a viadorkuty�k eredeti m�ret�n�l nagyobb t�meget �s ezzel ar�nyosan nagyobb magass�got k�v�nt. Erre volt sz�ks�g a vaddiszn�k �s szarvasok vad�szat�ban, de a k�l�nb�z� �rz�si feladatokban is. �m ami enn�l is l�nyegesebb, a munk�ra teny�sztett kuty�k n�h�ny gener�ci� alatt alapvet�en nyugodtabbak �s kiegyens�lyozottabbak lettek viadoreb-�seikn�l.
     �rdekess�g: tal�l� mond�s, hogy az amstaff val�j�ban egy Pit Bull szmokingban. A k�l�nbs�g k�z�tt�k nagyj�b�l akkora, mint James Bond �s egy kocsmai vereked� k�z�tt.
     A teny�szt�k sz�ks�g�t �rezt�k annak, hogy kedvenceiket hivatalosan is regisztr�lj�k. Ehhez azonban megfelel� elnevez�st kellett tal�lniuk. Ez kiv�l� alkalom volt arra, hogy minden t�ren vil�gosan elhat�rolj�k kuty�ikat a tov�bbra is harcra teny�sztett rokonokt�l. Ez ut�bbiakat egy�bk�nt m�r 1898. �ta Pit Bull Terrier n�ven t�rzsk�nyvezte az UKC. N�h�ny t�bb�-kev�sb� tal�l� v�ltozat elterjed�se ut�n v�g�l az (American) Staffordshire Terrier elnevez�s honosodott meg �s tal�lt elfogad�sra a munka-v�ltozat teny�szt�inek r�sz�r�l. Szerint�k ez �ppen el�gg� pontosan utalt a fajta sz�rmaz�s�ra, ugyanakkor nem fejezte ki direkt m�don a hajdanvolt �s akkorra m�r csaknem elfeledett harci eredetet. Ne feledj�k, a kezdetekkor els�dleges c�ljuk �ppen a kuty�k kiragad�sa volt az ar�n�k k�zeg�b�l!
     A fajt�t 1936-ban fogadta be az American Kennel Club, s ekkor r�gz�tett�k az al�bbiakban olvashat� standardot. Ezzel a Pit Bullt �s az amstaffot hivatalosan is k�l�n fajt�nak nyilv�n�tott�k. Ez a szabv�ny egy�bk�nt a mai napig v�ltozatlan, vagyis sok m�s fajta eset�t�l elt�r�en az amstaff gondoz�i nem �rezt�k sz�ks�gesnek korszerûs�t�s�t, felfriss�t�s�t.

Standard:      �ltal�nos le�r�s: M�ret�hez k�pest rendk�v�l er�s, k�z�ptermetû kutya. Z�m�k, s�t robosztus, hihetetlen�l izmos, ugyanakkor f�rge �s kitart�. Figyelmes, akt�v �s mozg�kony, m�gis nyugodt �s magabiztos. B�tors�ga k�zmond�sos, ugyanakkor bar�ts�gos viselked�se szembetûn�.      Fej: K�zepesen hossz�, n�gyzetes fej, hatalmas agykoponyai �s er�s arcorri r�sszel. A pofacsontok �s a r�g�izmok ki�llnak, kidomborodnak, ezzel �sszet�veszthetetlen jelleget adnak a fajt�nak. A fejtet� sz�les �s lapos, a stop hat�rozott. Az orr dobozszerû, nem t�l hossz�, az er�s fog�shoz sz�ks�ges massz�v �s sz�les �llkapoccsal. A fogak szab�lyos elrendez�sûek, nagyok �s er�sek. Szab�lyos oll�s harap�s. A m�lyen �l�, egym�st�l t�volfekv� kerek szemek lehet�leg s�t�tek, de mindenk�ppen harmoniz�ljanak a sz�r sz�n�vel. A f�lek lehetnek meghagyottak vagy kup�rozottak, az el�bbi jobb. A meghagyott, v�gatlan f�l r�vid, form�ja r�zsaf�l vagy f�lig fel�ll�, megt�rt.      Hib�k: T�ldimenzion�lt, a testtel nem ar�nyos m�retû vagy �ppen er�tlen fej. Keskeny agykoponya. Lapos homlok, kev�ss� kifejezett stop. H�ssz�nû orr. S�t�t kuty�n�l vil�gos (s�rga) szemek. K�zel�l� vagy t�ls�gosan nagym�retû szemek. R�zsasz�n szemh�j. Elkeskenyed�, hossz�, er�tlen arcorri r�sz. Gyenge, keskeny als� �llkapocs. L�g� ajkak. Teh�nf�l.      Test: Sz�les, m�ly mellkas. J�l �velt, z�rt bord�k. J�l izmolt, er�s v�llak, meredek lapock�k. Neh�z, izmos, k�zepesen hossz�, kiss� �velt nyak. R�vid �s sz�les, izmos h�t, amely enyh�n �velt a mart�l a farig.      Hib�k: Er�tlen benyom�st kelt�, k�nnyû test. Keskeny mellkas. Hossz� h�t �s �gy�k. Teljesen egyenes, vagy hajlott, illetve nyerges h�t.      L�bak: A mells�k egyenesek, er�s, kerek csontozat�ak. A h�ts�k m�rs�kelten sz�gelltek, a comb rendk�v�l izmos �s sz�les. A cs�nk m�lyen fekv�. A v�gtagok p�rhuzamosak. A mancsok kicsik �s z�rtak, ami a ruganyos mozg�s felt�tele.      Farok: Er�s �s viszonylag r�vid, �ppen el�ri a cs�nkot. Alacsonyan tûz�tt, finom cs�csban v�gz�dik. Enyh�n hajlott, de sohasem kunkorod� vagy visszahajl�.      Sz�rzet: R�vid �s sima. F�nyes, sûrû �s kem�ny tapint�s�.      Sz�n: Minden sz�n megengedett, kiv�ve a tiszta (80%-n�l t�bb) feh�ret, a m�lyvasz�nt �s a fekete-cser �ssze�ll�t�st. Leggyakoribb sz�nek a cs�kos k�l�nb�z� �rnyalatai, �s a s�rg�t�l a v�r�sig terjed� sz�nek.      M�ret: Nincs se als�, se fels� hat�r. A sz�mszerû adatokn�l fontosabb az ar�nyoss�g �s a harm�nia. Az ide�lis marmagass�g kanokn�l 46–48 cm, szuk�kn�l 43–45 cm. S�lyuk �ltal�ban 25–30 kg.

Jellemrajz

     Az amstaff ma is �rzi harcos �seinek egy�nis�g�t: kem�ny �s rettenthetetlen jellem. L�ny�t�l idegen a f�lelem, vagy b�rmif�le megal�zkod�s. Olyan egy�nis�g, aki tudat�ban van saj�t erej�nek, de nem �l vissza vele. Ez kifejez�sre jut abban a nagyfok� �nbizalomban, mellyel m�g a sz�m�ra ismeretlen terepen is k�zlekedik. Ugyanevvel a magabiztoss�ggal k�zeledik az idegenekhez is, s teszi ezt mindenf�le agresszi� n�lk�l. Ny�lts�ga, j�indulata szembetûn�. A fel�je k�v�ncsian k�zeled�vel k�sz azonnal bar�ts�got k�tni. Nagyon vid�m term�szet, �s b�rmikor kaphat� egy kis j�t�kra, bolondoz�sra. A fajta egyik legfontosabb jellemz�je �ppen az a hihetetlen �letkedv, amely r�gt�n �tragad mindenkire a k�rnyezet�ben. Szeret a figyelem k�z�ppontj�ban lenni, �s val�s�ggal lesi az alkalmat, hogy szerepelhessen. K�l�n�sen kedves �s figyelmes a gyerekekkel, s t�l�k mindent elvisel.
     A fentiek miatt kezd� amstaff tulajdonosok, vagy �ppen m�s fajt�ban tapasztalt kuty�sok is m�r sokszor megk�rd�jelezt�k �rz�-v�d� k�pess�geiket. K�l�n�sen akkor, ha l�tt�k veter�n kuty�m, Bully viselked�s�t. Az a n�ha val�ban szertelen �r�m, mellyel a j�t�kot b�rkivel k�ly�kk�nt k�pes �lvezni, �s a mindenki fel� ir�nyul� kifejezett bar�tkoz�si sz�nd�k b�rkiben hamis k�pet alak�thattak ki a fajt�r�l.
     A k�tked�k azonban elfeledkeztek valamir�l: �reg kuty�nk ezt a viselked�st mindig csak az �n, vagy p�rom, Erika jelenl�t�ben tan�s�tja! Nem aj�nlom, hogy m�s helyzetben – p�ld�ul am�g t�voll�t�nkben az otthonunkra vagy a kocsinkra fel�gyel – pr�b�ljanak bizalmaskodni vele! Higgy�k el, nem a leveg�be besz�lek. Pontosan tudom, mire k�pes, s ezt t�bb dolog is tan�s�tja. Egy munkavizsga alkalm�val p�ld�ul egyed�l � kapott maxim�lis pontsz�mot az �rz�-v�d� f�zisban a klasszikus munkafajt�k tucatnyi k�pvisel�j�vel szemben. Szem�ly szerint azonban sokkal b�szk�bb vagyok arra, hogy a helyben marad�si �s semlegess�gi ter�leten is � bizonyult a legjobbnak.
     T�bb�ves tapasztalat alapj�n biztos�thatok mindenkit, hogy az amstaff eredend�en az egyik legjobb �s legk�nnyebben k�pezhet� �rz�kutya. Term�szet�b�l ad�d�an egy�bk�nt is k�l�n�sebb tan�t�s n�lk�l azonnal szerettei �s otthonuk v�delm�re kel, ha a helyzet megk�v�nja. A fajta egyik legnagyobb �rt�ke �ppen kiv�l� helyzet felismer�si k�pess�ge, melyre nyugodtan r�b�zhatjuk magunkat. Roppant �rdekes megfigyelni, hogy az egyik percben a h�zat az �rkez� idegent�l v�d� acsarkod� eb gazd�ja megjelen�s�nek pillanat�ban megnyugszik. Miut�n a gazdi beengedte a vend�get (fontos felt�tel!), m�ris �nfeledt j�t�kba kezd az el�bbi „ellens�ggel”. Ez azt jelenti, hogy „szolg�laton k�v�l” mindig k�pes elengedni mag�t, de csak �s kiz�r�lag akkor. Egy�bk�nt hihetetlen odaad�ssal �s lelkiismeretess�ggel l�tja el a r� b�zott feladatot.
     Az amstaff munkakutyak�nt val� kik�pz�se nagyon hasznos, roppant �lvezetes dolog. Intelligenci�j�nak k�sz�nhet�en hihetetlen�l gyorsan tanul, s el�menetel�vel �ltal�ban messze lehagyja a t�bbi kuty�t. A tanultakat azt�n sz�vesen gyakorolja, mintegy megmutatva k�z�ns�g�nek, mi mindent tud. Egy�bk�nt is k�sz b�rmikor, b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt rendelkez�sre �llni �s engedelmeskedni a parancsnak. Ezt sok fajt�t�l elt�r�en nem g�piesen, valami beidegz�d�s hat�s�ra teszi, hanem sokkal ink�bb az�rt, hogy gazd�ja kedv�ben j�rjon.
     Az American Staffordshire Terrier egyszerûen im�dja gazd�j�t �s annak csal�dj�t. Sz�m�ra a legfontosabb, hogy szerettei k�r�ben tart�zkodhasson. Vele val�ban egy�tt kell �lni, ami egy�bk�nt h�l�s dolog. Remek t�rskutya, aki mindig kedv�nkben akar j�rni. Lesi minden k�v�ns�gunkat, s nagyon �rz�keny gazd�ja hangulatv�ltoz�saira.
     Gazd�j�t�l elv�rja, hogy hozz� hasonl�an karakteres, ugyanakkor vid�m term�szet legyen. Nem sz�vleli a gy�va, hat�rozatlan vagy �ppen a sz�nlel�, aljas embereket. Az ilyen szem�lyeket kiszelekt�lja a l�togat�k, a gazda ismer�sei k�z�l, s �ket elker�lve vil�gosan �rt�s�kre adja ir�ntuk �rzett megvet�s�t.
     Az igazi teny�szt�k ez�rt ford�tanak megk�l�nb�ztetett figyelmet a karakter k�rd�s�re. Csak t�k�letesen kiegyens�lyozott idegrendszerû egyedeket p�ros�tanak egym�ssal, hogy ez a pomp�s term�szet megmaradjon ilyennek. Egy amstaff eset�ben a labilis idegrendszerb�l ered� kisz�m�thatatlan viselked�s egyszerûen �letvesz�lyes. Ne feledj�k, olyan kuty�r�l besz�l�nk, amelyet fizikai adotts�gai messze a t�bbi fajta, k�l�n�sen pedig az ember f�l� emelnek.

Amstaff a mindenes

     A s�t�ltat�sok �s ki�ll�t�sok mellett az �ltalam felv�llalt t�rsadalmi munka r�v�n is, nap mint nap sok kutyatulajdonossal tal�lkozom. Vel�k elbesz�lgetve mindig el�ker�l a k�vetkez� t�ma: melyik kutyafajta a legintelligensebb, a legt�k�letesebb? Persze mindegyik�k a saj�t fajt�j�t dics�ri, miszerint a foxin�l, labradorn�l, vizsl�n�l, stb. nincs okosabb kutya a vil�gon. �n ezeket a k�l�nb�z� t�rt�netekkel is „al�t�masztott” okfejt�seket mosolyogva hallgatom, az eredetileg feltett k�rd�sre a v�laszt ugyanis m�r �vekkel ezel�tt megtal�ltam.
     Melyik az a fajta, amellyel �pp�gy vad�szhatsz, mint a vizsl�val vagy retrieverrel? Amelyik alkalmas a v�rcsapa k�vet�s�re, mint a v�reb, vagy a hatalmas vaddiszn� lefog�s�ra, mint a Dogo Argentino? Amelyik t�k�letesen ell�tja a h�z�rz�s, a szem�lyv�delem feladat�t, mint a rottweiler vagy a dobermann? Amelyik a hat�ron, rept�ren felkutatja a k�b�t�szert? Kiment egy s�r� csecsem�t az �g� h�zb�l, vagy megtal�l egy �jult feln�ttet a f�ldreng�sben �sszeomlott �p�let romjai alatt? Babysittere a kisbab�nak, j�t�kszere a gyermeknek, sportt�rsa a fiatalnak, t�rsa �s „gondoz�ja” az id�s embernek? Aki boh�ckod�s�val, kedvess�g�vel jobb kedvre der�ti a betegeket a k�rh�zban? Szt�rja a ki�ll�t�snak, az �rz�-v�d� munkavizsg�nak �s az Agility-versenynek? A v�lasz minden k�rd�sre a kutyateny�szt�s cs�csterm�ke, a nagyszerû American Staffordshire Terrier.