Sz�ps�ges sz�nh�z�

Egy �si fajta t�rt�net�t kutatva nemcsak a kutya sz�rmaz�s�r�l tudunk meg l�nyeges dolgokat, hanem a vele legszorosabb kapcsolatban �l� eml�sr�l is – az emberr�l. Az alaszkai malamut fajtat�rt�nete bepillant�st enged az eszkim�k k�l�nleges vil�g�ba, majd �jabb p�ld�val szolg�l a feh�r ember civiliz�ci�j�nak gyakori k�rt�konys�g�ra.

A fajta nev�t egy �si eszkim� t�rzsr�l, a mahlemutr�l kapta, mely a Kotzebue-szoros partjain�l telepedett le Alaszk�ban. Manaps�g egy�bk�nt – legal�bbis Kanad�ban – illetlens�g az eszkim� sz�t haszn�lni, mert az indi�nok nyelv�n ez nyers h�st ev� szem�lyt jelent. Ez�rt ink�bb az inuit megjel�l�st haszn�lj�k, ami inuit nyelven egyszer�en annyit tesz, „az emberek”. A mahlemut nyelv orar dialektus�ban maga a „mahle” sz� jelenti mag�t inuitot, a „mut” pedig kis telep�l�st. Alaszk�t, miel�tt m�g az Egyes�lt �llamok fennhat�s�ga al� ker�lt volna, orosz utaz�k Alasaknak vagy Alijeszk�nak nevezt�k, ami egyszer�en hatalmas orsz�got jelent. Az oroszok egy�bk�nt v�letlen�l fedezt�k fel Alaszk�t, mikor b�lnavad�szat k�zben a Bering-szorosn�l a vihar elsodorta �ket. Hazat�rve sz�nh�z� kuty�kat haszn�l� �slakosokr�l sz�moltak be. A mahlemut t�rzset egy�bk�nt egyetlen kutat� vagy felfedez� sem eml�ti kuty�ik n�lk�l. Minden besz�mol� szerint b�k�s, vid�m, kem�nyen dolgoz�, monog�m emberek voltak, csod�latos kuty�kkal. A mahlemut t�rzset �s kuty�ikat minden inuit n�p k�l�n�sen tisztelte. Az antarktiszi �slakosok eredet�r�l term�szetesen t�bb felt�telez�s is l�tezik. Sok szak�rt� szerint a j�gkorszakban m�g l�tezett egy �zsi�t �s Alaszk�t �sszek�t� f�ldnyelv, ezen �rkeztek az inuitok �sei �zsi�b�l �szak-Amerik�ba, ahol az indi�n t�rzsek miatt k�nytelenek voltak a leg�szakibb ter�leteken letelepedni. Tal�n m�r ekkor is kuty�kat haszn�ltak teherh�z�sra. Az alaszkai �slakosokat le�r� besz�mol�k szerint a n�gyl�b�ak feladata nemcsak a sz�nh�z�s volt, hanem �k vigy�ztak gazd�ik mindennem� tulajdon�ra, k�s�bb a r�nszarvascsord�kra is, illetve a f�ka- �s jegesmedve-vad�szat is elk�pzelhetetlen lett volna kuty�k n�lk�l. Hab�r a korabeli tud�s�t�sok szerint az inuitok kuty�i rengeteg szeretetben �s k�l�nleges gondoskod�sban r�szes�ltek, semmif�le – mai kifejez�ssel �lve – kennelt vagy kutyah�zat nem �p�tettek sz�mukra a kegyetlen j�gmez�k�n. Tal�n az�rt a k�lyk�ket beengedt�k az igluba, legal�bbis Voelker sokat id�zett sorai szerint: „Ne feledj�k, az alaszkai malamute sz�mtalan nemzed�ken �t egy�tt nevelkedett az eszkim�kkal, k�lyk�k �s gyerekek egy�tt j�tszottak. Kisgyerekeket l�ttam cs�szni-m�szni a piszokban, mik�zben az �reg anyakutya dajk�lta �ket.”
A mahlemutok csak a legjobb �s leg�g�retesebb k�lyk�ket tartott�k meg, �s csak kis popul�ci�val teny�sztettek, mivel sz�k�ben voltak az �telnek. Feh�r embernek nagyon ritk�n adtak el kuty�kat, hiszen legbecsesebb tulajdonukr�l volt sz�, mely egyszer�en �let�k n�lk�l�zhetetlen kell�ke volt. Gyakorlatilag ennek k�sz�nhet�, hogy a feh�r ember nem tudta v�glegesen t�nkretenni a fajt�t.

1896-t�l kezdve, az aranyl�z kit�r�s�vel folyamatosan n�tt a sz�nh�z� kuty�k ir�nti ig�ny, hiszen a b�nyakutat�k, de m�g az egyszer� kalandorok is hatalmas csomagokkal v�gtak neki a h�mez�knek. Egy-egy kisebb fogat �ra �ltal�ban 1500 doll�r volt, de egyetlen j� kuty��rt is k�nnyen elk�rhettek ak�r 1500 doll�rt. Hi�ba becs�lt�k legjobban az alaszkai malamutot, hamarosan kisebb, gyorsabb kuty�kkal keresztezt�k �ket az egyre n�pszer�bb sz�nh�z�versenyek miatt, illetve nagytest�, molosszoid ebekkel a kutyaverekedtet�sek �s s�lyh�z�versenyek miatt, melyek – mondani sem kell – hatalmas p�nzd�jak�rt folytak. Szerencs�re a malamutok nagyon ellen�ll�nak bizonyultak a keresztez�sekkel szemben, nagyon hamar visszat�rtek az eredeti, �si spicc-t�pushoz, melyhez mindegyik �szaki fajta tartozik. M�r az els� gener�ci�s kever�kek is ink�bb a malamutra hasonl�tottak, mint az idegen fajt�ra, h�rom nemzed�k alatt pedig teljesen elt�nt a k�ls� be�t�s. Hogy mi�rt? Az �szaki kuty�k jellegzetes tulajdons�gai mind-mind funkcion�lis szerepet t�lt�ttek be. Fej�k, szem�k �s f�l�k form�ja p�ld�ul nem holmi emberi szesz�ly miatt volt olyan, amilyen, hanem egyszer�en az�rt, hogy a sz�munkra elk�pzelhetetlen�l hideg id�j�r�st t�l�lj�k, �s ne gyulladjon be a f�l�k, vagy ne k�nnyezzen a szem�k. Amelyik kutya nem rendelkezett a t�l�l�shez sz�ks�ges tulajdons�gokkal, az egyszer�en elpusztult – ez�rt �r�k�tett�k olyan szil�rdan �si tulajdons�gaikat. Nagyon sok �szaki kutya p�ld�ul j�val kisebb „fogyaszt�s�”, mint egy hasonl� testm�retekkel rendelkez� m�sik fajt�hoz tartoz� eb.

Az alaszkai malamut modernkori t�rt�nete, mely m�r nem az eszkim�khoz kapcsol�dik, egy h�lggyel kezd�d�tt: Mrs. Eva „Short” Seeley a sz�nh�z�versenyek kuty�inak l�tt�n elhat�rozta, hogy megpr�b�lja �jrateremteni az eredeti alaszkai fajt�t. Eva Seeley tornatan�rk�nt dolgozott Worchesterben, �s egy farsangi �nneps�g szervez�sekor ismerkedett meg 1923-ban a h�res Arthur Waldennel, akit kutyafogat�val egy�tt megh�vott, hogy tartson egy bemutat�t a mulats�gon. Eva ekkor �lt el�sz�r kutyasz�non. Nagyon megszerette ezt a sportot, hamarosan wonalanceti otthon�ban is megl�togatta Waldent �s kuty�it. V�leg�ny�t, Milton Seeley-t is elb�v�lt�k a kuty�k, ez�rt Wonalancetben t�lt�tt�k m�zesheteiket, majd oda is k�lt�ztek v�glegesen, 1927-ben. �ppen ebben az �vben hozott Leonard Seppala egy csapat szib�riai husky-t Alaszk�b�l, hogy teny�sztelepet alap�tson Poland Springben. Eva Seeley n�luk l�tta meg azt a nagytest� kuty�t, akit egy h�zasp�r Alaszk�ban v�s�rolt a Yukon vid�k�n, de eur�pai �tja miatt Seppal�n�l hagyott. A Seeley-h�zasp�r e pomp�s p�ld�ny seg�ts�g�vel akarta kiteny�szteni �s t�rzsk�nyveztetni Amerik�ban az alaszkai malamutot. Yukon Jad mell� beszereztek Waldent�l egy Bessie nev� szuk�t, aki k�lt�z�s miatt v�lt feleslegess� eredeti gazd�ja sz�m�ra, aki �ll�t�lag szint�n Alaszk�ban vette a csod�latos kuty�t. Jad �s Bessie els� k�lykei 1929-ben sz�lettek: Gripp, Tugg, Keasarge �s Finn of Yukon. Gripp of Yukon volt az els� AKC �ltal regisztr�lt malamut, az els� AKC Champion malamut �s egyben Eva Seeley fogat�nak vez�rkuty�ja, mellyel a Lake Placid ment�n rendezett olimpiai j�t�kokon vett r�szt.

A fajta h�rom alap�t� vonalak�nt a Kotzebu, a M’Loot �s a Hinman-Irwin vonalat tartj�k sz�mon. Az els�t a Seeley h�zasp�r alak�totta ki, a Waldent�l �tvett Chinook kennel �s saj�t Kotzebu kennel�k kuty�ira �p�tve. A M’Loot vonal ifjabb �s id�sebb Paul Voelker kuty�ib�l alakult ki, akik az 1900-as �vek elej�n, majd 1920-ban hoztak kuty�kat Alaszk�b�l, �s teny�szet�ket nem regisztr�ltatt�k az Amerikai Kennel Klubn�l (Ralph �s Marcheta Schmitt, a Silver Sled kennel tulajdonosai t�l�k v�s�rolt�k kuty�ikat, mondhatni n�luk alakult ki a M’Loot vonal). A Hinman-Irwin vonalhoz nem sok kutya tartozott, de a fajta min�s�ge szempontj�b�l meghat�roz� volt. A szint�n jelent�s Husky-Pak vonal tulajdonk�ppen a h�rom alap�t� �tv�zetek�nt sz�letett 1940 �s 1960 k�z�tt Robert �s Laura Zoller r�v�n, �s sz�mos Championt �s h�res teny�szkuty�t k�sz�nhet neki az �llom�ny. A Kotzebu-kuty�k fontosabb jellemz�i az al�bbiak voltak: kisebb m�ret, sz�lesebb koponya kisebb f�lekkel, r�videbb fang, r�videbb l�bak, er�sebben sz�gelt h�tuls� v�gtagok, szabad mozg�s, legt�bbsz�r sz�rke sz�n, m�s kuty�kkal sokkal szoci�lisabb viselked�s. Ezzel szemben a M’Loot-kuty�k nagyobb voltak, kopony�juk keskenyebb hosszabb f�lekkel �s hosszabb fanggal, testfel�p�t�s�k k�nnyedebb volt, keskenyebb mellkassal, hosszabb l�bakkal, tomp�bb h�tuls� sz�gel�ssel, sz�n�k v�ltozatosabb volt, m�s kuty�kkal azonban kev�sb� szoci�lisan viselkedtek. Robert Zoller az arany k�z�putat pr�b�lta megtal�lni, hogy v�gre v�get vessen a k�t ir�nyzat vit�j�nak, hiszen mindk�t v�rvonalnak voltak el�nyei �s h�tr�nyai egyar�nt.

A Seeley h�zasp�r er�fesz�t�seinek k�sz�nhet�en az AKC 1935-ben regisztr�lta hivatalos fajtak�nt az alaszkai malamutot, �s m�g ebben az �vben megalakult az �n�ll� fajtaklub, Alaskan Malamute Club of America.