A n�met pinscher

Nem minden fajtat�rt�net mond felt�tlen�l igazat, mikor az adott fajt�t az �si vagy nagyon r�gi jelz�vel illeti, hiszen sok esetben csup�n az ember k�nye-kedve alak�totta ki egy adott fajta k�llem�t alig r�pke sz�z �v vagy m�g r�videbb id� alatt. A pinscher eset�ben, mint lehets�ges �s, felmer�l az �n. t�zegkutya neve, mely id�sz�m�t�sunk el�tt 3000 �s 2000 k�z�tt �lt. Vajon t�lz�s azt �ll�tani, hogy ez a neolitikumban �lt kutya a pinscher k�zvetlen �se?

1854-ben a Jurahegys�g talajv�zszintje drasztikusan cs�kkent, s ennek k�sz�nhet�en a szabadd� v�lt t�zegr�tegekben igen fontos leletekre bukkantak a r�g�szek. K�l�nb�z� c�l�p�p�tm�nyek k�zel�ben sz�mtalan emberi �s �llati, els�sorban szarvasmarha �s kutya csontv�zakat tal�ltak. A tud�sok ezeket a kuty�kat Canis familiaris pallustris azaz t�zegkutya n�vvel illett�k. Ezeknek a leleteknek a r�v�n bizonyoss� v�lt, hogy a mai Sv�jc, Ausztria �s N�metorsz�g ter�let�n rengeteg kb. 50 cm marmagass�g� kutya �lt. Theodor Studer (1845–1922) m�lyrehat� vizsg�latokat v�gzett a t�zegkutya t�rgy�ban, s m�s tud�sokkal egyetemben l�trehozta az Albert Heim alap�tv�nyt, mely sz�mos kutya-lelet tulajdonosak�nt napjainkban is tov�bb kutatja kutyafajt�ink t�rt�net�t. A kutyakopony�kat tanulm�nyoz� szakemberek arra az eredm�nyre jutottak, hogy i.e. 3000 �s 2000 k�z�tt, �jabb evol�ci�s l�p�sk�nt, egy�rtelmûen h�rom koponyat�pus alakult ki, s az egyik pontosan megfelel a mai schnauzer illetve pinscher kopony�j�nak.

Emil Hauck professzor is r�gi fajt�nak tartja a pinschert, szerinte ez a r�vidsz�rû, vaskos testû kutya m�r az �skorban elterjedt eg�sz Eur�p�ban, t�megesen f�leg K�z�p-Eur�p�ban, jobb�ra a d�l-n�met t�rs�gben �s Ausztria ter�let�n. Persze �n. falusi fajta r�v�n sok�ig nem sokat t�r�dtek ezekkel a kb. 5–10 kil�s kuty�kkal. H.G. Reichenbach megeml�ti ugyan a pinschert mint fajt�t 1836-ban megjelent, „Der Hund in seinen Haupt- und Nebenracen” c. mûv�ben mint karcs� �s minden porcik�j�ban r�szar�nyos testalkat� ebet, melynek f�le keskeny �s t�b�l fel�ll, eredeti sz�ne pedig �zbarna vagy koromfekete, de a szerz� szerint a fajta nemr�giben alakult csak ki, s val�sz�nûleg Angli�b�l ered. A k�nyv�ben l�that� k�p is ink�bb egy black-and-tan terriert �br�zol. Kort�rsa, G�tz is ezt a n�zetet vallja, teh�t a XIX. sz�zad elej�n l�pten-nyomon �sszet�vesztett�k a fajt�t az angol fekete-cser terrierrel.

1879. j�lius 17-�n a „Kutya” c. n�met lapban egy lev�l jelent meg R. v. Schmiedeberg toll�b�l, melyben elmes�li, hogy egy hannoveri ki�ll�t�son, mik�zben a ringben pinscher n�ven szerepl�, �mde teljesen elt�r� sz�nû �s sz�rmin�s�gû kuty�kat n�zegette, egy brit riporter nekiszegezte a k�rd�st, hogy tulajdonk�ppen mi is az a pinscher? Schmiedeberg e k�rd�ssel konfront�l�dba �gy �rezte, valamit tennie kell e nemzeti fajta �gy�ben. 1884-ben, mikor m�g a n�met fajtanemes�t� egyes�let sem ismerte el �n�ll� fajtak�nt a pinschert, meg�rta az els� pinscher-standardet, a r�vid- �s dr�tsz�rû vari�ci�r�l egyar�nt. Az 1895-ben l�trej�tt Pischer-Schnauzer Klub ezt a fajtale�r�st fogadta el hivatalosk�nt megalakul�sakor. Az 1902-ben megnyitott els� t�rzsk�nyvben – ekkor m�r a dr�tsz�rû pinschert schnauzernek nevezt�k –, 8 pinscher �s 83 t�rpepinscher szerepelt. Az 1906-ban „Kartell f�r das Deutsche Hundewesen” n�ven �jj�szervez�d�tt n�met fajtanemes�t� egyes�let a PSK-t nyilv�n�totta a pinscher fajt�ban kiz�r�lagosan illet�kes szervezetnek.

A pinscher ma is l�tez� k�t m�retv�ltozata k�z�l m�r az 1900-as �vekben is a t�rpepinscher volt a n�pszerûbb, a „norm�l” m�retû pinscher egy id�ben szinte a kihal�s sz�l�n �llt. Szerencs�re akadt egy ember, Werner Jung, a PSK teny�sz-f�fel�gyel�je, aki felkarolta a fajt�t. Ekkort�jt azonban a fajtaazonos teny�szt�sb�l sz�rmaz� pinscherek m�r 9–13 �ves veter�nok voltak. Jung �t, teny�szt�sre alkalmas kuty�t v�lasztott ki, de ezek k�z�l is 3 t�lm�retes t�rpepinscher volt. 14 alommal azonban r�vid id�n bel�l hatvanf�s �llom�nyt hozott l�tre.

A n�pszerû t�rpepinschert sosem fenyegette a kihal�s vesz�lye, b�r olykor �ppen a t�lzott n�pszerûs�g v�lt k�r�ra. Korabeli feljegyz�sek szerint 1900 el�tt a t�rpepinscherek b�r�lata a ki�ll�t�sokon mai szemmel igen furcs�n folyt: a kuty�kat kalitka-m�retû ketreceikben vagy a h�lgyek karj�n tekintett�k meg, s nemhogy nem vizsg�lt�k a kuty�k mozg�s�t, de m�g a d�jak oda�t�l�s�n�l is csup�n az volt a d�nt�, hogy min�l par�nyibb fejû �s t�r�kenyebb testû legyen a szerencs�tlen j�sz�g. Az els� vil�gh�bor� el�tti id�szakban a n�met ki�ll�t�sokon a t�rpe pinscherek alkott�k a legn�pesebb mez�nyt, nem ritk�n hatvan p�ld�nyt neveztek egy-egy versenyre. A h�bor� folyt�n persze cs�kkent az �llom�ny, 1925-ben azonban m�r ism�t 1300 kuty�t jegyeztek a t�rzsk�nyvbe. De visszat�rve a t�rpes�g probl�m�j�ra, Sv�jcban kb. �tven �ve szinte cs�dbe ment a t�rpepinscher-teny�szt�s, mivel egyre apr�bb j�sz�gokat �ll�tottak el�, s a ki�ll�t�sokon 20 centis, ceruzav�kony l�bacsk�j� l�nyek szaladg�ltak. Szerencs�re – els�sorban – a holland �s skandin�v teny�szt�k nem t�vedtek e zs�kutc�ba, n�luk a 28–30 cm marmagass�g� egyedek alkott�k az �llom�ny nagyr�sz�t.

A 2000. �prilis 6-�n �rv�nybe l�pett, m�dos�tott t�rpepinscher standard 25–30 cm marmagass�got �s 4-6 kg tests�lyt �r el�. Hib�nak sz�m�t a max. 1 cm elt�r�s (felfel� �s lefel� egyar�nt!), s�lyos hiba a t�bb mint 1, de kevesebb mint 2 centis elt�r�s, s m�r kiz�r� ok a t�bb mint 2 cm elt�r�s az el��rt m�rethat�rt�l, szint�n lefel� �s felfel� egyar�nt.

Apr�cska m�ret�b�l kifoly�lag hajlamos az ember �lebk�nt kezelni a t�rpepinschert, de jellem�t k�zelebbr�l megismerve hamar elveti ezt a felt�telez�st. Amilyen kicsi a m�rete, olyan nagy az �letkedve! Roppant �l�nk, temperamentumos, j�t�kos kutya, lehetetlen mellette unatkozni. Csak az tartson t�rpepinschert, aki k�pes elviselni �s megfelel� elfoglalts�ggal kiel�g�teni ezt az �lland�, felfokozott �letkedvet. Mint minden hasonl�an �l�nk �s mozg�kony fajt�nak, a pinschernek is kiv�l� sport az agility, ahol egy ilyen kuty�val es�llyel p�ly�zhatunk a gy�ztes c�mre; haz�nkban is l�tni t�bb�-kev�sb� rendszeresen versenyz�, eredm�nyes t�rpepinschereket.