Eleg�ns mindenes

A weimari vizsla k�l�nlegesen eleg�ns, ez�stsz�rke sz�n�vel igazi unikum a vad�szkuty�k k�z�tt. De nemcsak k�lseje, temperamentuma is elt�r a tipikus vizsla tulajdons�gait�l.

Viszonylag fiatal fajta, kialak�t�s�nak kezdete a XIX. sz�zad els� fel�re tehet�. B�rmilyen meglep�, egyik �se minden bizonnyal a bloodhound, az angol v�reb! Persze nem k�zvetlen�l, hanem valahol az „�knagypap�k” sor�ban. A fajta t�rt�net�nek kutat�i a v�r�s Schweisshundot jel�lt�k meg a weimari legt�volibb �s�nek; azonban az ilyen t�pus� kuty�k k�l�nb�z� v�ltozatai egyar�nt a bloodhoundt�l erednek. A korabeli feljegyz�sek szerint a Hannover k�rny�k�re jellemz� v�r�s-cser Schweisshund a bloodhund sz�mtalan jellemz� tulajdons�g�t hordozta. Egy�bk�nt a magyarban mindk�t fajtamegjel�l�sre a v�reb sz�t haszn�ljuk, hiszen a „blood” �s a „schweiss” szavak egyar�nt a kutya v�rcsap�z� munk�j�ra utalnak. Ami a m�reteket illeti, a hannoveri v�reb marmagass�ga kb. 53 cm volt, a bloodhound� 66, a weimari� pedig 68.

A weimari vizsla mai megjelen�si form�ja megfontolt szelekt�v teny�szt�s eredm�nye, mely sor�n vonalteny�szt�ssel igyekeztek megszil�rd�tani meg a k�v�nt t�pust �s min�s�get. A kezdetek �ta n�tt ugyan a fajta m�rete �s s�lya, de a k�l�nleges, ez�st�s sz�n szinte ugyanolyan maradt.

A fajta korai karrier�t Weimar k�rny�ki vad�sz� nemesek t�mogatt�k. Sz�mukra megszokott volt a vad�szat sz�mos t�pusa, �gy elhat�rozt�k, egy fajt�ban egyes�tik mindazokat a k�v�natos tulajdons�gokat, melyekre N�metorsz�g vadban gazdag ter�letein sz�ks�g�k lehet. Az �ltaluk elk�pzelt kuty�nak j� szimattal, gyorsas�ggal, intelligenci�val �s b�tors�ggal kellett rendelkeznie.

Kor�bban a weimarit nagyvadakra haszn�lt�k olyan k�rzetekben, ahol farkas, vadmacska, szarvas, medve �s puma is el�fordult. De �ppen a vad�szatoknak k�sz�nhet�n egyre ritk�bb� v�ltak a nagyvadak, �gy v�g�l a fajt�t csup�n az a klub tartotta fenn, melyet az a n�h�ny ember alap�tott, akik �r�sba foglalt�k a fajta jellemz�it. �k amat�r vad�szok voltak, olyan �rtelemben, hogy sport c�lb�l k�v�ntak teny�szteni �s nem haszon�rt.

Egy�bk�nt nem volt k�nny� egy weimari vizsl�hoz jutni m�g N�metorsz�gban sem, k�lf�ld�n pedig szinte lehetetlen. M�r a kutya megv�s�rl�sa el�tt be kellett l�pni a fajtaklubba, aminek az volt a felt�tele, hogy a leend� tag elfogadja a klub szigor� teny�szt�si szab�lyait. Az egyik el��r�s szerint a klub szak�rt�i �ltal nem megfelel�nek tartott p�roztat�sokb�l sz�rmaz� k�lyk�k nem ker�lhettek be a t�rzsk�nybe, s�t azokat az egyedeket, melyek b�r elfogadott alomban sz�lettek, de fizikailag �s temperamentum szempontj�b�l nem feleltek meg az el��r�soknak, el kellett puszt�tani. Enn�lfogva nem volt lehet�s�g semmilyen „boom”-ra a fajt�ban.

A nagyvadak megritkul�sa ut�n sz�rnyasok vad�szat�ra k�pezt�k a weimarit, k�l�nb�z� t�pus� vad�szatokon egyar�nt haszn�lt�k, m�g v�zb�l apport�roz�sra is, mert a retrieverekhez hasonl�an puha volt a sz�ja.

Ide�lis esetben egy weimari 15 �vig is el�lhet. B�r bar�ts�gos, b�tor, �ber �s engedelmes kutya, az�rt tud r�men�s, arc�tlan �s makacs is lenni. Hajlamos, �gymond, a csal�don tartani a mancs�t, ha erre lehet�s�ge ad�dik.

Ez�rt k�ly�kkor�t�l kezdve foglalkozzunk vele, meg kell tanulnia, hogy mindenkinek engedelmeskedjen a csal�dban. Szel�d, de hat�rozott nevel�st ig�nyel; a t�ls�gosan kem�ny kik�pz�s azonban t�nkreteszi igazi temperamentum�t. Mint a legt�bb nagytest� vad�szkuty�nak, neki is sok mozg�sra van sz�ks�ge. Nagyon er�s a vad�sz�szt�ne, �gy ha olyan ter�leten lakunk, ellen�rizz�k a ker�t�s minden pontj�t, mert egy weimari nagyon is hajlamos bebarangolni a vid�ket vadakat keresve. Ugyan�gy nem felt�tlen biztons�gos �des kettesben hagyni sz�rnyasokkal �s kisebb eml�s�kkel.

R�vid- �s hossz�sz�r� v�ltozatban is teny�sztik, ut�bbi a ritk�bb, s�t m�g dr�tsz�r� t�pus is l�tezik, melyet szinte csak a n�metek ismernek. A kanok marmagass�ga 59–70, a szuk�k� 57–60 centim�ter.