Ez a kis versecske l�nyeg�ben mindent �sszefoglal arr�l a fajt�r�l, amir�l egy pulit tart� k�lf�ldi politikus �gy nyilatkozott: „Soha nem tudtam, hogy a pulim magyar fajta. Most, hogy felvil�gos�tottak r�la, rajta kereszt�l szerettem meg �s becs�l�m ezt a nemzetet. Jobb diplomata k�pvisel�je egy orsz�gnak sincs, mint a magyar puli.”

Hogy minek k�sz�nheti a fenti sorokb�l is kicsend�l� n�pszerûs�g�t sub�s honfit�rsunk, erre mindenki m�sk�pp v�laszolna. Sz�momra a legmegind�t�bb �s legelgondolkoztat�bb v�lasz m�gis csak az, amit a hatvanas �vek Amerik�ban �l� pulis gener�ci�ja fogalmazott meg: „Nem tudja senki, mit jelent a k�lf�ld�n �l� magyarnak a puli. Minket szeretetben, meg�rt�sben, testv�rk�nt hoz �ssze. Az itt �l� pulisokr�l r�g lekopott az idegen im�dat, a k�lf�ldi�rt rajong�s maszlaga. �rz�svil�gunkb�l kiveszett az, hogy minden jobb, ami k�lf�ldi �s milyen rossz, ami magyar. R�eszm�lt�nk mily balga �s t�ves felfog�sok ezek.” Szerencs�re ma m�r itthon is egyre t�bben �gy gondolkodnak, �s bel�ptek a pulit tart�k b�v�l� t�bor�ba.

A puli m�ltja minden bizonnyal a honfoglal�s el�tti id�kre, messzi �zsi�ba ny�lik vissza. �llatok mellet, mint terel�eb teljes�tett szolg�latot. Sz�mos Krisztus el�tti id�kb�l sz�rmaz� r�g�szeti leleten eml�t�sre ker�l a puli neve, s�t szobrokon �s rajzokban is meg�r�k�tett�k akkoriban.

Az 1900-as �vek elej�n hatalmas fordul�ponthoz �rkezett a pulik �lete. A k�lterjes p�sztorkod�st a belterjes gazd�lkod�s v�ltotta fel. Cs�kkent alkalmaz�suk lehet�s�ge a ny�jak mellett a p�sztor�letben. Ebben a helyzetben a megmarad�s, vagy a lass�, de biztos kipusztul�s volt a k�rd�s. Az utols� �r�kban fedezte fel Raitsits Emil �s a vele egy�tt munk�lkod� nagy el�deink a nemzet parlagon hever� �rt�k�t, a puli legel�k�n, puszt�kon �l� utols� p�ld�nyait. Az � j�v�bel�t�suk eredm�nye, hogy a fajta beker�lt a tany�kra, falvakba v�rosokba. B�r megtartott�k �si munkak�r�ket is, olyan funkci�kat l�ttak el, amely gazd�ik �letk�r�lm�nyeinek megfelelt: H�z�rz�, szem�lyv�d�, szoba �s luxus ebek lettek. S�t a rend�rs�gi nyomoz�szolg�latban is legend�san meg�llt�k a hely�ket. Szegedi K�bi Bikfic, Kispesti �rszem Kad�t, �jpesti �rszem Apr�d neve a mai napig fogalom a fajt�t ismer�k k�reiben. A harmincas �vekben a rend�rs�gi munkakutya versenyeken j�tszva vert�k a m�r akkor is vil�gh�rû m�s fajt�kat. A cirkuszok �s variet�k porondjain k�pr�zatos mutatv�nyokat adtak el� a pulik, �s k�l�nb boh�cok voltak, mint b�rmelyik m�s �llat a vil�gon. �bers�ge, ig�nytelens�ge, szimata miatt hat�r�ri, mez�ri szolg�latra ide�lisabbat tal�lni se lehetett volna a pulin�l. Az �j munkater�letek teh�t sokf�le k�vetelm�nyeket �s tulajdons�gokat k�v�ntak meg a pulit�l. Minden ter�leten oly csod�latosan �s kiv�l�an �llt�k meg a hely�ket, hogy az 1930-as �vek v�g�re sz�molni lehetett a fajta renesz�nsz�val. A kimagasl� bels� �rt�kek mellett minden �j foglalkoz�si ter�lethez megk�vetelt testnagys�g is adva volt, hiszen az Abonyi-Anghi-M�rki f�le szabv�ny n�gy m�retbe oszt�lyozta a pulit: 1. Nagy, vagy rend�r puli, 2. k�z�p nagy puli, 3. kis puli, 4. t�rpe puli. Teh�t mindenki megtal�lta az ig�nyeknek, munkak�rnek megfelel� m�retet.

A II. Vil�gh�bor� �sszez�zta p�sztorkuty�ink, �gy a puli �let�t is. Ekkor m�r nem a legel�kr�l ker�ltek a pulik a h�zakhoz, hanem pont ford�tva a v�rosokb�l mentek vissza a puszt�ra. A teny�szt�s, a nemes�t�s, az egyes�leti �let is a v�rosokban indult �jra. A pulik j�v�j�re ez r�nyomta a b�lyeg�t. A h�zi jelz� eb, a hobbi, vagy luxus kutya c�msz� mindink�bb elterjedt a fajt�r�l mind itthon, mind k�lf�ld�n. Megfeledkeztek mindazokr�l a ter�letekr�l amelyekben r�termetts�g�k r�v�n eredm�nyeket �s dics�s�get v�vtak ki. Emiatt semmiss� tett�k a puli n�gyf�le m�retbeli oszt�lyoz�s�t, �s a k�z�p nagy puli lett a k�v�natos standard nagys�g. Ezzel a d�nt�ssel sz�mos olyan �letp�ly�t z�rtak el, melyben a m�ltban oly kitûn�en helyt�lltak. pld. Rend�rs�gi szolg�lat.

El�rkezt�nk teh�t a fajta �let�ben egy olyan v�ls�gos id�ponthoz amikor a pulit a luxus ebek, jobb esetben a h�z�rz�k kateg�ri�j�ba skatuly�ztuk be. �ppen arra a helyre, ahol vil�gviszonylatban is a legnagyobb a konkurencia. A l�tez� �sszes fajta kb. 90 %-a vet�lyt�rs.

Ugyanakkor az els�sorban k�llemre t�rt�n� teny�szt�s elvitathatatlan �rdeme az egy�ntetû, tetszet�s, homog�n megjelen�sû puli l�trehoz�sa. Term�szetesen a sz�ps�gre szelekt�l�s t�bb gener�ci�n �t, mag�val vonta a v�rm�rs�klet gyeng�l�s�t, a temperamentum cs�kken�s�t. Szerencs�re, – mondhatni ekkor is az utols� �r�ban –, az 1990-as �vek k�zep�t�l elindult egy olyan folyamat, amikor a terel� fajt�ink, k�zt�k a pulik terel�shez val� hajlam�t is vizsg�lj�k. A terel�si �szt�npr�b�k a v�rakoz�soknak megfelel�en bizony�tott�k azt, hogy a h�rom terel� fajt�nk k�z�l a puli rendelkezik m�r a legkevesebb terel� hajlammal. Ez annak tudhat� be, hogy hossz� gener�ci�k �ta luxusk�r�lm�nyek k�z�tt �l. Szerencs�re a helyzet nem olyan kil�t�stalan, hiszen t�bb tucatnyi azoknak a puliknak a sz�ma, akik sikeres terel�si �szt�npr�b�val rendelkeznek. S�t a harmadik �ve rendszeresen megrendez�sre ker�l� terel�versenyeken pulik is sikeresen szerepelnek. 1999-ben Napf�nyv�rosi Csahos Nyertes lett a pulik terel�bajnoka. Ebben az �vben Ecsedi-L�pi Ostor m�sodik helyez�se keltett nagy meglepet�st a Szarvason megrendezett fordul�ban, ahol az �sszes fajta k�z�l �rdemelte ki ezt a gy�ny�rû eredm�nyt. Az egyre nagyobb sikernek �rvend� agility versenyeken is bemutatkoztak a fajta reprezent�nsai. Hazai viszonylatban n�gy puli az, akik igyekeznek megadni a kezd� l�k�seket, hogy kedvet �bresszenek a pulit tart�kban e nagy j�v� el�tt �ll� sporthoz. A munk�ban is bizony�tott pulik k�pezhetik annak a teny�sz�llom�nynak a genetikai alapj�t, akik a fajta teljesk�rû talpra�ll�t�s�nak �tt�r�i lesznek.

S, hogy nem felesleges, az ezir�ny� teny�szt�i tev�kenys�g, �lljon itt egy k�lf�ldr�l �rkezett lev�l: „R�viddel ezel�tt szerezt�nk egy fiatal n�st�ny pulit, Bodrit. Most tan�tjuk vele birk�inkat terelni. � egy boldog, tettrek�sz, buzg�, megb�zhat� munk�s m�r is. Munk�j�ban f�radhatatlan, vill�mgondolkod�s�, megb�zhat�, t�ncol� sz�kd�csel�se gyors �s igen tetszet�s. Mikor visszah�vjuk szinte versenyez, hogy ott legyen k�zn�l. Az itteni juh�szok, akiknek border collie-juk van azt mondt�k: Mit akartok vele? Soha nem �ritek azt el, mint a borderrel.

Csup�n azt jegyezn�m meg Bodri tr�ningj�n�l, hogy �t soha nem lehet b�ntet�ssel tan�tani, ami a border oktat�s�n�l elengedhetetlen kell�k. � mindent v�grehajt, ha ut�na dics�retet kap. Soha nem k�v�nok megb�zhat�bb birkaterel� munk�st a magyar pulin�l, mert vele �lvezet a munka. Az itteni border collie-t tart� juh�szok ha megismerik a puli kiv�l� tulajdons�gait, meggy�z�d�sem, hogy lecser�lik ny�jaik mell�l. M�r most is el�gedett fejcs�v�l�sok k�z�tt figyelik Bodrit �s igen sokat k�rdezgetnek r�la.”

Arany Csaba

 

Mi�rt �ppen Puli? Egyik legkor�bbi gyerekkori eml�kem szinte el�ttem van. Ny�ri d�lut�n – �desany�m �l h�zunk l�pcs�j�n, l�b�n�l, �l�ben a puli �s �gy tûnik, csak �k ketten vannak a vil�gon. Eml�kszem, f�lt�keny voltam a kuty�ra. Olyan szavakat, hangs�lyokat mi gyerekek (b�r agyon voltunk k�nyeztetve) soha nem kaptunk. Az�ta is sokat gondolok r�, hogy az �desany�m „kutyanyelven” tudott. A puli �gy ker�lt hozz�nk, hogy vid�ki rokonokn�l j�rt az �desap�m, ahol pulik sz�lettek, �s a legkisebbet el akart�k puszt�tani. Ezt a kis hal�lra�t�ltet hozta el az �desany�mnak az ap�m. Nem tudom mit kapott enni �s hogy maradt �letben, de annyi mindent elk�vetett az �desany�m, hogy a k�rnyezet�nkben mindenki azt mondta, hogy nem norm�lis. (Ezt az�ta m�r egy p�rszor �n is megkaptam. Hi�ba mindenki �r�k�l valamit a sz�leit�l.) A puli �letben maradt, pici volt. Kicsi lett a neve. Az any�m volt a mindene. Kicsi, vel�nk gyerekekkel is j�tszott, futk�rozott, nagyon szerett�k, de az a n�z�s, ahogy az any�mra n�zett, elfeledhetetlen. 4 �ves volt a puli, amikor az �desany�m beteg lett. �n 14 �ves voltam �s megmondt�k, hogy soha t�bb� nem gy�gyul meg. �n tudtam, de a pulinak nem mondt�k meg, �s � is tudta. Az utols� pillanatig egy�tt voltak. Egy ver�f�nyes augusztusi – sz�munkra sz�rnyû – napon, d�lut�n otthon, agyon gy�gyszerezve csendesen elaludt az �desany�m. A puli reggel �ta s�rt, olyannyira, hogy d�lben kih�vtuk az �llatorvost. Nem tudom, hogy mit mondhatott, de nagyon hamar elment. Azt�n j�tt a borzalmas d�lut�n �s az ut�na k�vetkez� szint�n sz�rnyû napok. A pulit nem is l�ttuk. Ha el�j�tt, ide-oda v�nszorgott, hangtalan volt, nem s�rt, nem ugatott, nem evett �s nem ivott. �gy ment ez majdnem k�t h�tig. Az eg�sz csal�d minden szeretet�t r�z�d�totta, hiszen szerett�k �s meg�g�rt�k az �desany�mnak, hogy vigy�zunk r�, de minden hi�ba volt. F�nytelen lett a szeme, a sz�re, szinte nem l�tott, nem hallott. T�bbsz�r kih�vtuk az �llatorvost, az akkori viszonyoknak megfelel�en kapott vitaminokat, vitt�k a patakhoz futk�rozni, �j labd�t vett�nk neki, de minden hi�ba volt, az �desany�mat neki sem p�tolta semmi �s senki. Lesov�nyodva, f�nytelen szemmel, rezzen�stelen�l fogadta az �r�k �lomba seg�t� injekci�t. Nem volt m�s megold�s, �hen halt volna. Akkor 14 �vesen hat�roztam el, hogy addig nem halok meg, am�g nem lesz nekem is egy „Kicsim”. Sokat kellett v�rnom, hogy a k�r�lm�nyeim olyanok legyenek, hogy egy puli igaz�n j�l �rezhesse mag�t n�lunk, de v�gre elj�tt ez az id� is. �s most van pulim. Kett� is. De b�rmennyire is im�dom a m�sodiknak hozz�nk ker�lt l�ny pulit, Kac�rt, azokat a szavakat, hangs�lyokat, amelyek m�g a mai napig is a f�lembe csengenek – vagy tal�n az �gb�l az �desany�m s�gja – csak az els�, a sz�momra az igazi puli, Bence �rti �s v�laszol r�. Ism�tl�dik az �let. H�zunk l�pcs�j�n �l�k, �s a l�bamn�l, az �lemben a pulim, �s �gy tûnik, csak KETTEN VAGYUNK A VIL�GON!