A PULI haszn�lati �rt�kei I.

A most indul� rovat, cikksorozattal r�vil�g�tani szeretn�k a Puli igazi �rt�k�re, l�p�sr�l l�p�sre �ttekinteni a fajta �s azon bel�l az egyes egyedek fejl�d�s�t, a lehet�s�geket. Az egyes r�szek term�szetesen egym�sra �p�lnek mely r�szek bepillant�st ny�jtanak az alapokt�l, teny�szt�si kezdetekt�l eg�szen a komoly kik�pz�si ir�nyok ismertet�s�ig. �r�saimat egyr�szt a hi�nyp�tl�s sz�nd�ka ind�totta el, hiszen konkr�tan a Puli haszn�lhat�s�g�val, kik�pz�s�vel kapcsolatban a publik�lt szakirodalomban csak nyomokban tal�lkozhatunk. Egyr�szt teh�t a keletkezett �rt szeretn�m t�lem telhet� m�don kit�lteni, hogy �sszess�g�ben, folyamat�ban fogjuk �ssze Puli bels� tartalm�t. M�sr�szt mivel sem a terjedelem, sem a kifejt�s nem ad m�dot a r�szletes kidolgoz�sra a rovat egyes megjelen� �r�sai puszt�n r�vil�g�tanak egy-egy t�ma jelent�s�g�re, fontoss�g�ra. Teh�t az �r�s c�lja a figyelemfelkelt�s, tal�n a kezd� l�k�s megad�sa…

A KEZDETEK

A hazai kinol�gia �j�t�s�nak, korszer�s�t�s�nek id�szak�t �lve el�sz�r tekints�k �t a haszn�lati kutyafajt�kon bel�l a Puli sors�t, t�rt�net�t. Az �ttekint�st messzir�l kezdj�k mikor �seink a vad�sz�, hal�sz�, gy�jt�get� �letm�dr�l �tt�rtek az �llattart�sra, n�v�nytermeszt�sre. Ekkor az ember l�t�rdeke volt, hogy haszn�lja a mellette l�v�, seg�t� kutya k�pess�geit nem kiz�r�lag az�rt, hogy vagyon�t, �llatait megv�dje hanem, hogy ir�ny�tani, hajtani tudja �ket illetve saj�t fel�gyelete alatt tartsa. Ez azonban nem volt elegend�, hiszen a kutya k�pess�geinek felhaszn�l�s�n t�l az embernek sz�ks�ge volt arra, hogy az adott tulajdons�gok mindig rendelkez�sre �lljanak, illetve a k�pess�gek alakul�s�t saj�t �rdekeinek megfelel�en form�lni, ir�ny�tani tudja. Elkezd�d�tt h�t a kutyateny�szt�s. �gy fordult �t a puszt�n �rdekk�z�ss�gen alapul� kapcsolat tudatos tev�kenys�gbe. Az ember form�lni kezdte a mellette el�sz�r csak vad�sz� kutya jelz�k�pess�g�t, vadfelhajt� k�pess�g�t ami�rt cser�be biztons�got, k�nyelmet �s �lelmet adott. Az emberis�g fokozatos fejl�d�s�vel fejl�dtek �s n�vekedtek az elv�rt, v�grehajtand� feladatok. �jabb �llatok h�zias�t�s�val a kuty�k teny�szt�s�nek specializ�ci�ja indult meg. Nemzet�nk �seinek ez nem jelentette felt�tlen�l azt, hogy egyes elt�r� feladatok teljes�t�s�hez m�s kutyafajt�k sz�ks�geltetnek hiszen a nom�d �llattart� tev�kenys�g kialakul�s�val h�ziasodott, kialakult az �smagyar ember mellett egy olyan kutyafajta, a Puli ami alkalmasnak tal�ltatott t�bbf�le speci�lis feladat v�grehajt�s�ra. Elt�r�en, kiz�r�lagosan a m�s nemzetek �ltal v�gzett kezdeti kutyateny�szt�st�l az �si magyars�g a sokasod�, egym�st�l l�nyegesen is elt�r� feladatok kutya seg�ts�g�vel t�rt�n� megold�s�t nem k�l�n fajta teny�szt�s�ben, fejleszt�s�ben l�tta hanem a m�r �sid�k �ta mellette �l�, mag�n a saj�t keze nyom�t visel� fajta, a Puli mint fajt�n bel�li c�lir�nyos alak�t�s�ban. A c�lok szerint v�logatott teh�t de megmaradt a m�r j�l bev�lt fajt�n bel�l. Evvel kezdet�t vette a haszn�lat szerinti c�ltudatos teny�szt�s. Bel�thatjuk, hogy �sid�k �ta a Puli teny�szt�se haszon�llatteny�szt�s volt. Kialakult fajt�n bel�l a juhok �s k�l�n a marh�k mell� alkalmas Puli, utols� ir�nyzatk�nt a valamikori rendfenntart�s, karhatalom, csend�rs�g mell� val� tekint�lyesebb t�pus illetve az uradalmak, tehet�sebbek, asszonyok, feles�gek mellett felt�nt luxusabb, �leb, h�zi kedvenc v�ltozat. Ez az �si szelekci�, fajt�n bel�li kiv�logat�d�s szelleme az ami az ut�bbi id�k elh�res�lt, dr�mai szeml�let�t optimist�n vil�g�thatja meg. Az ember tud�s�val egyre jobban, b�trabban avatkozott bele a kutya teny�szt�s�be. Ez eredm�nyezte a m�ra kifejl�d�tt fajtagazdags�got. Szerencs�re a magyar ember ezt fajt�n bel�l is produk�lta, minek k�vetkezt�ben l�trej�tt �s fennmaradt a Puli k�pess�geinek sokoldal�s�ga, jellemgazdags�ga.

Az ut�bbi id�ben v�gbemen�, kibontakoz�dott sportteny�szt�s �talak�totta a haszn�lati Puli �rt�krendj�t csak�gy mint a t�bbi fajt�n�l. Mivel az eltelt id� a haszn�lati Puli �s a sportteny�sztett Puli kiteny�szt�se k�z�tt nem t�l nagy, illetve a haszn�lati Pulit �vsz�zadokon �t teny�sztett�k m�g a sport Pulit n�h�ny �vtizede �gy meglehet�sen nagy rem�ny van arra, hogy az eredeti �rt�kek, maga a kiteny�szt�s c�lja nem veszett el. Ezt a t�nyt igazolja, hogy a bels� tulajdons�gok l�nyegesen jobban �r�kl�dnek a k�llemi jegyekn�l illetve a ma �l� Pulik viselked�se, jelleme, par�zs term�szete alkalmas a tov�bbfejl�d�sre, b�r k�pzetlen�l de megmaradt eredeti, �si val�j�ban. Hozz� kell tenni, hogy ha a divat szabta folyamatnak nem siker�l g�tat vetni akkor bel�thatatlan, visszaford�thatatlan k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A divat �ltal manipul�lt hobbi valljuk be egyeseknek tiszavir�g �let� vagy ak�r tart�s, csal�ka sikereket hoz, m�soknak erk�lcsi �s nem utols� sorban anyagi hasznot. Ebben a Pulisok mindig kiss� k�l�nb�ztek a t�bbi fajta teny�szt�it�l, kil�gtak a sorb�l hiszen �sszehasonl�tva a sl�gerfajt�k j�vedelmez�s�g�vel �s a ki�ll�t�si form�ban tart�s neh�zs�geivel a Puli sajnos a perif�ri�n helyezkedik el. A Puli beilleszthet� ugyan a divatkuty�k rendszer�be de a k�zhiedelemmel ellent�tben nem a divatv�ltoz�soknak kitett. Igaz egy ideje egyoldal�, k�llem szerinti kiv�logat�s t�rt�nik de m�g egy�ltal�n nem k�s�, hogy ez megv�ltozzon, c�folatot nyerjen. Err�l tan�skodik maroknyi lelkes teny�szt� �s tart� akik nem csak gy�ny�rk�dnek Pulijukban de haszn�lj�k, fejlesztik annak k�pess�geit, eredeti, bels� �rt�keit. Vannak erre ir�nyul� t�rekv�sek teny�szt�sszervezeti szinten is hiszen k�vetkeztet�sk�nt lesz�gezhet�, hogy a teny�szt�s ami gyakorlat�ban nem ellen�rzi napra k�szen mind a testi, mind a lelki k�pess�geket az el�bbut�bb elvesz�ti azokat...

A C�L SZENTES�TI AZ ESZK�ZT

Az �si el�deinkt�l kaptuk h�t �r�ks�g�l a Pulit �s a mi feladatunk meg�rizni. N�zz�k most meg mi volt el�deink mozgat�rug�ja. Az �llatok �s a jurt�k mell� olyan kutya kellett ami a legsokoldal�bb, amely sokmindenre haszn�lhat� �s r�ad�sul nemzet�nk fajt�ja, nemzet�nk l�nya, a kuty�k kir�lyn�je, minden �z�ben magyar. Olyan speci�lis fajta amely alkalmas az apr�j�sz�gokt�l kezdve a juhok mell� de a marh�k durv�bb hajt�s�ra s�t v�rm�rs�klet�n�l fogva a vagyon �rz�s�re, v�delm�re, ak�r rend�szeti feladatokra is. Ezekhez a feladatokhoz sz�ks�geltetnek tulajdons�gok. Ezek a tulajdons�gok a kiegyens�lyozott idegrendszer, a tettrek�szs�g, kezelhet� magatart�s. A kuty�k kir�lyn�j�nek b�tornak, f�lelmet nem ismer�nek, zs�km�ny�szt�nnel rendelkez�nek kellett lennie. Ugyanakkor er�teljes de kitart� is kellett, hogy legyen f�radhatatlans�ga mellett. Nem lehetett neh�zkes, mert �gyess�g�t, mozg�konys�g�t vesz�lyeztette volna. Mindezek a bels� tulajdons�gok k�llemi saj�toss�gokat is felt�teleznek. Univerz�lis nemzeti fajt�nk testi adotts�gaiban alkalmas kellett, hogy legyen a felsorolt bels� �rt�kek megfelel�s�re. Tanulm�nyozva a kinol�gia tudom�ny�t �s elm�lyedve az egyes fajt�k bels� elemz�s�ben az al�bbi k�vetkeztet�s vonhat� le. A p�sztorok �ltal haszn�lt �s kiteny�sztett kuty�k a legsokoldal�bbak, a legt�bb speci�lis feladatra alkalmasak, a legjobban k�pezhet�k �s a legjobb alapot ad�k egyes teljes�tm�ny orient�lt c�lok el�r�s�re. Ezt nem csak �n �ll�tom de sz�mtalan tudom�nyosan bebizony�tott t�ny is igazolja, illetve maga a gyakorlat tan�s�tja.

Visszat�rve a k�ls� adotts�gokhoz vizsg�ljuk meg a haszn�lati c�lnak megfelel�, alkalmas k�llemi saj�toss�gokat. A kistermet� terel�kuty�k viselked�se, karaktere �gyess�get felt�telez. A c�lok el�r�s�hez, a mozg�konys�g, fordul�konys�g megval�sul�s�hoz ez a termet kellett. Ne felejts�k el, hogy Magyarorsz�gon kezdetekt�l fogva elk�l�n�ltek, �rintetlen �sis�g�kben elhat�rol�dtak �s fennmaradtak az �rz�-v�d� ebek mint a Komondor �s a Kuvasz. A gyorsas�ghoz, lend�letess�ghez, akci�s vill�mv�grehajt�shoz viszont a Puli termete kellett. A legt�k�letesebb forma kialak�t�s�nak els� l�p�se teh�t a m�ret k�rd�se volt ami csak szinte napjainkra tisztult le igaz�n.

Ez az a tulajdons�g, amit tekintve el�deinkben szentes�tette a c�lt az eszk�zzel. N�gy illetve �ll�t�sok szerint t�bbf�le m�retben is teny�sztett�k a Pulit, de mindig az adott c�l �s haszn�lat szerint. Az adott c�l el�r�s�nek m�sik eszk�ze, formai megval�sul�sa a n�gyzetess�g. A t�rzs r�vids�ge lehet�v� teszi a terel�s, hajt�s sor�n �s a feladatok v�grehajt�s�ban a fordul�konys�got, a gyors ir�nyv�ltoztat�sokat. Ezek n�lk�l a Puli nem l�tezhetett. A hagyom�nyos mechanikai szab�lyokat nem ismerve b�r de a gyakorlati tapasztalatokat igen, a p�sztorember e szerint is v�logatta kuty�it. Nem t�r�d�tt ugyan az ar�nyokkal �s a t�rzshosszal de gyakorlott szeme l�tta amit a fizikusok k�s�bb bebizony�tottak. L�m mi lehet t�k�letesebb, mint amit a term�szet �vezredek alatt kialak�tott. A mozg�sban l�v� test hossz�val megn� annak fordul�si energi�ja. Min�l r�videbb egy adott test ann�l kisebb energi�val �s ann�l kisebb helyen sz�ks�ges megfordulnia illetve a fordul�si id� is l�nyegesen kevesebb. A hosszabb, ny�jtottabb „gep�rd” alkat a kitart�, hosszabb t�v� munk�hoz, a kil�m�tereken �t tart� fut�s temp�tart�s�hoz sz�ks�ges. Megfigyelve a Puli �si foglalkoz�s�t r�j�het�nk, hogy erre nincs sz�ks�ge, hiszen egyr�szt munk�ja r�vid ideig tart� v�gt�kb�l, robban�kony nekiiramod�sokb�l tev�dik �ssze sz�netekkel, m�sr�szt a hirtelen ir�nyv�ltoztat�sok gyakoriak, amit a hossz� alkat a fizika t�rv�nyei szerint csak l�nyeges id�h�tr�nnyal tud teljes�teni.

Feladatainak ell�t�s�hoz nem lehetett a Puli t�meges sem. A testt�meg egyenes ar�nyban van a lend�lethez felhaszn�lt energia nagys�g�val �s ford�tottan ar�nyos a indul�s gyorsas�g�val. Egyszer�en a Puli nem engedhette meg mag�nak, hogy elh�zzon mivel akkor nem lehetett sem kitart�, sem lend�letes. A hamar elf�rad�, nehezen megindul�, lass� jelz�k nem egy akt�v munkakutya jellemz�i. Tudatlanul is de a h�tk�znapokban igazoltan szelekt�ltak erre a tulajdons�gokra a Puli haszn�l� el�deink.

Mint ahogy kiv�logat�dtak a szik�r egyedek is. �z�leteiben, izmolts�g�ban �s testalkat�ban valymi keveset t�r�dtek a fajt�val. Egy laza �z�letekkel rendelkez� �s k�tetlenebb izomzat� kutya viszont kitart� munk�ra, hosszabb ideig tart� folyamatos munkav�gz�sre kev�sb� k�pes. Arr�l nem is besz�lve, hogy kev�sb� viseli el a term�szet adta rideg viszontags�gokat. Terelnie, hajtania, �lland�an mozognia a mez�n kellett hegyen-v�lgy�n �t. Folyamatosan a term�szet „l�gy �l�n” tart�zkod�, ott �l� Puli �z�leteiben �s izmaiban szik�rr� fejl�dve tudta csak elfogadni �s v�grehajtani a r� utalt feladatokat �s elviselni, t�l�lni a zord k�r�lm�nyeket. A laz�bb egyedek nem b�rt�k, nem b�rhatt�k ezt, hiszen �lland� eg�szs�gi gondokkal, v�gtagprobl�m�val, kif�rad�ssal, kimer�lts�ggel k�szk�dtek, amiket a p�sztor nem n�zett el.

De �pp�gy nem lehetett a Puli v�kony �s „gebe” sem hiszen akkor sem b�rta volna. A finom, karcs�, l�gies egyedek saj�t �nzsarol� szervezet�k �ldozatai lettek. A kitart�st, nagy munkab�r�st ig�nyl� haszn�latot csak az a Puli teljes�thette aki rendelkezett elegend� energi�val �s er�vel. Ez m�r csak az�rt is kellett, mert a gazda t�pl�l�s ter�n sem k�nyeztette el Pulij�t. A n�lk�l�z�, sokszor rideg t�pl�lkoz�sra k�nny�s�ggel, er�tlens�ggel reag�l� egyedek nem maradhattak munk�ban �gy teny�szt�sben sem.

A sz�rzet kialakul�s�ra sokf�le magyar�zat, t�bb te�ria is bebizonyosodni l�tszik. Pulink saj�tos, csak r� jellemz� sz�rk�nt�se �ri�si nemzeti kincs. Bizonyos, hogy az id�j�r�s �ri�si szerepet j�tszott a jellegzetes forma kialakul�s�ban. H� maradva a le�rtak eredeti vez�rfonal�hoz ism�t a haszn�lat �s a megjelen�s �sszef�gg�se t�nik el�.

A zord telek �s tikkaszt� nyarak, a vak�t� h� �s az �get� nap valamint a k�m�letlen csapad�kos id�szakok t�l�l�se tette a Puli bund�j�t ilyen jellegzetess�. Mert m�sk�pp nem maradhatott fenn, nem maradhatott meg �s nem bizony�thatta volna be az emberis�gnek de legf�k�ppen nek�nk magyaroknak l�tjogosults�g�t, alkalmass�g�t �s megfelelni k�pess�g�t a mindennapi �letben, a haszn�latban, a munk�ban…

A k�vetkez� r�szben kicsit bepillantunk a Puli haszn�lati teny�szt�s�nek aktu�lis probl�m�iba. A teljes�tm�ny orient�lt p�ros�t�s �ltal�noss�gainak n�h�ny k�rd�s�t is megvizsg�ljuk…