A puli haszn�lati �rt�kei III.

Az elm�lt r�szben megvizsg�ltuk kicsit a k�llem �s a jellem �sszef�gg�seit �s betekint�st nyerhett�nk n�h�ny gondolat erej�ig a Puli mint haszn�lati fajta teny�szt�si elveibe. Belek�stolhattunk z�r�gondolatk�nt a teljes�tm�ny orient�lt p�ros�t�s elm�leti k�rd�seibe. Most a t�nyleges haszn�lhat�s�g mezej�re l�pve n�zz�k meg k�pezni sz�nt Pulink adotts�gait illetve m�lyedj�nk el kiss� Pulink kezdeti viselked�s�nek vil�g�ban,
s�t tegy�k meg a kezdeti l�p�seket a haszn�lhat�s�g kibontakoztat�s�ra.

A puli k�ly�kkora

El�rkezt�nk nevel�s�nk �s kik�pz�si sz�nd�kunk legfontosabb r�sz�hez. A k�ly�kkor �lm�nyei �s ekkori tev�kenys�g�nk a Puli eg�sz �let�re n�zve meghat�roz�. Ebben a fejezetben a teljess�g ig�nye n�lk�l menj�nk v�gig a k�ly�kkor esem�nyein. El�lj�r�ban arra szeretn�nk utalni, hogy k�ly�k Puli v�s�rl�sakor el�re d�nts�k el milyen c�lzattal akarjuk �t, mik a sz�nd�kaink a k�s�bbiekben vele, illetve k�rj�k ki szakember �s teny�szt� v�lem�ny�t. Ne csak azt d�nts�k el, hogy a megfelel� helyr�l szerezz�nk be Pulit hanem vizsg�ljuk meg azt is, hogy mi felel�ss�ggel alkalmasak vagyunk-e a Puli tart�s�ra. �nvizsg�latunk labilis, szesz�lyes, k�vetkezetlen eredm�nye eset�n ink�bb ne tartsunk Pulit. N�zz�k meg azt is, hogy alkalmasak vagyunk-e egy Puli ig�nyeinek kiel�g�t�s�re, neki a megfelel� �letk�r�lm�nyeket tudjuk-e biztos�tani illetve van-e elegend� id�nk r�. Ha kedvez� eredm�nyt kapunk, akkor a k�vetkez�ket vegy�k sz�mba.

Minden k�ly�k sz�let�sekor mag�ban hordozza azokat a genetikai inform�ci�kat, melyeket megfelel� nevel�ssel el�hozhatunk. A teny�szt�k felel�ss�ge �ri�si e tekintetben, hiszen a Puli kritikus �letszakaszai m�r n�luk lezajlanak. Mire a k�ly�k hozz�nk ker�l m�r t�lvan az �jsz�l�tt kor hat�sain, meg�rte az els� benyom�sokat a k�ls� k�rnyezettel kapcsolatban mikor �rz�kszervei m�k�dni kezdtek. A szocializ�l�d�si folyamatokat is �t�lte j�l vagy rosszul. Megtanulta hogyan reag�ljon az ingerekre, els� jelent�s tapasztalatokat szerzett melyeket meghat�roz�an �p�t be tov�bbi viselked�s�be. A bev�s�d�si, k�t�d�si folyamat m�r megkezd�d�tt, kapcsolatkialak�t�s�t megkezdte. Bev�s�d�se v�gleges, visszavonhatatlan �s gyors. A Puli k�ly�kkorban is igen tanul�kony de ekkor m�g �lethelyzeteket tanul, hogy mire mivel reag�ljon. Ekkor sz�ks�ges az �j tulajdonossal tal�lkoznia, ez a legkedvez�bb id�pont otthonunkba vinni. L�thatjuk, hogy mire ide eljutunk, mennyi minden zajl�dik le �jdons�lt t�rsunkban. Az els� mozdulatok, az els� eml�kek �s j�t�kok meghat�rozz�k az adott Puli viselked�s�t, hogy mik�nt alakulnak ki mozg�smint�i, v�laszreakci�i. S�t ekkorra m�r f�lelme is kialakul, ami tov�bb bonyol�tja a dolgot, hiszen egy p�rhetes k�ly�k semmit�l nem f�l �gy k�nnyebb a helyzet. Az �t�dik h�tt�l azonban ijed�ss�ge is meg�rkezik, aminek k�vetkezt�ben k�r�ltekint�en kell elj�rnunk. Most azt tekints�k �t, hogy miel�tt elhozn�nk otthonunkba a Pulit… pl�ne ha olyan c�lzattal, hogy vele dolgozni szeretn�nk… mit n�zz�nk meg �s vegy�nk figyelembe.

Egy feln�tt Puli viselked�s szempontj�b�l a velesz�letett adotts�gok �s az ezen adotts�gokra hat� k�rnyezeti hat�sok eredm�nye. A k�rnyezet �s az adotts�gok is meghat�roz�k. A legjobb t�rzsk�nyv sem garancia, teh�t ha a t�r�smentes, kedvez� fejl�d�s nem biztos�tott. M�gis a sz�rmaz�s is meghat�roz�, mert a rossz k�pess�geket sem lehet nagyon j�v� tenni a legjobb k�r�lm�nyekkel. A Puli teh�t nem akkor kezd�dik, mikor dolgozni lehet vele. Tekints�k �t a fiatalkor jelent�s�g�t. Egy igazi teny�szt� nem avval ismertetik meg, hogy mennyi ki�ll�t�si serlege �s mennyi munkavizsg�ja van hanem, hogy mik�nt b�nik Pulijaival. A b�n�sm�dot maga a kutya mutatja meg legjobban. Ha kuty�i t�ls�gosan bizalmatlanok, tal�n m�g mag�val a teny�szt�vel is, ha a k�lyk�k f�lnek �s elb�jnak, annak oka van. Az �thetes k�ly�k f�lelme eg�sz �let�re megmarad. Az �let korai szakasz�ban a k�vetkez�k a jellegzetess�gek sorban.

A vegetat�v f�zisban, a k�zvetlen sz�let�s ut�ni k�t h�tben a tudattalan m�hen bel�li �let folytat�dik. A Puli k�ly�k csak a szop�sra �s az alv�sra koncentr�l, s�lya gyarapodik �s n�. Szemei �s f�lei z�rva vannak, szagl�sa vitatott. Ez id� alatt megh�romszorozza testt�meg�t. Viszont kor�ntsem t�tlen id�szak, mint ahogy azt gondoljuk. Rendelkezik ugyanis a k�ly�k �r�kl�tt mozg�smint�kkal, mint szop�s, m�sz�s, dagaszt�s, hangad�s. Ezek olyan �rulkod� jelek melyeket meg kell �t�ln�nk. Ha a mozg�smint�kat a k�ly�k er�sen, akt�van produk�lja, az j� jel. M�g jobb, ha intenz�vebb, mint testv�rei�. Ekkor idegrendszere, �ltal�nos bels� �llapota rendben van. Gyenge �letenergia, gyenge �r�kl�tt koordin�t�k gyenge k�pezhet�s�gre utalnak, hiszen m�r a kiindul�si anyag gyenge.

Ezek a viselked�sek az agy alapot ad� r�szeiben meghat�rozottak. Teh�t ha m�r az alap nem j� gyenge lesz a k�s�bbi magasabb rend� viselked�s is. Kijelenthetj�k, hogy az er�s, akt�v k�ly�kb�l lesz j� Puli. A teny�szt� v�lem�nye az�rt is fontos, mert a le�rt, �r�kl�tt �letenergia biot�nus�r�l t�j�koztathat benn�nket. A j� biot�nus� k�ly�k a magzatburokb�l kiszabadulva �l�nken keresi az eml�t, azt meg is tal�lja, �s szopni kezd. A leg�letreval�bb tal�lja meg leggyorsabban �s akt�van szopik… s�t ha sz�ks�ges testv�reit is ennek �rdek�ben f�lre l�ki, az eml�harcb�l gy�ztesen ker�l ki. Err�l s�lygyarapod�suk is t�j�koztat benn�nket. A m�rlegel�s abban is seg�t, hogy m�r a kezdetekt�l kapcsolatunk legyen a k�lyk�kkel.

A vegetat�v szakasz ut�n egy �tmeneti id�szak k�vetkezik. A mozg�sig�ny egyre n�, a szemek kiny�lnak, kifejl�dik a hall�s is. A k�ly�k �rz�kszerveinek m�k�d�se fel�breszti a k�v�ncsis�got. A k�v�ncsis�g a tanul�s hajt�ereje, el�felt�tele. Min�l k�v�ncsibb ann�l t�bbet tanul a Puli k�ly�k. Az e szakasz v�g�re tan�s�tott viselked�s m�r j�l el�rejelzi mi lesz a k�ly�kb�l, mi v�rhat� t�le. A sz�let�si hely elhagy�sa l�nyeges t�nyez�. Megsz�nik a hisz�kenys�g de a Puli azt is megtanulja, hogy hol lel biztons�gra… a vacokban. Elhagyva a biztons�got ad� helyet meg kell k�zdenie kellemetlen �lm�nyekkel, konfliktusokkal. J� ha m�g ennek megt�rt�nte el�tt felk�sz�tj�k egyes ilyen ingerekre. El kell kezden�nk a k�lyk�kkel hosszabban foglalkozni, simogatni kell �ket, hogy kapcsolatuk vel�nk emberekkel min�l szorosabb legyen. Ellent�tben a k�zhiedelemmel ne legy�nk k�zel�kben csendesebbek, visszafogottabbak. Szokjanak hozz� �let�nk hat�saihoz. K�s�bb ez megh�l�lja mag�t, hiszen hasonl� ingerekre m�r term�szetesen reag�lnak mert ismerik �ket.

A k�vetkez�, bev�s�d�si szakasz egy h�napos kort�l nyolc hetes korig tart a Pulin�l, ez a legfontosabb id�szak a k�ly�kkorban. Az �rz�kszervek kifejl�dtek �s egyre n� az orr-, f�l-, szemhaszn�lat, azaz finomodnak, pontosabbak lesznek az �rz�kel�sek. Az eml�tett k�v�ncsis�g �s tanulni akar�s er�teljesebb lesz Pulinkban. Ezekhez m�g jobban hozz�ad�dik a velesz�letett k�pess�ghajlam, ami el�sz�r az �lelemszerz�s, szoci�lis magatart�s, j�t�k sor�n jut �rv�nyre. Ha ezt a k�pess�gekb�l, k�v�ncsis�gb�l �s �rz�kszervi pontoss�gb�l �ll� adotts�got nem tudjuk ebben az id�szakban min�l jobban kiakn�zni, akkor zavarok l�pnek fel �s a tanul�s folyamata tompul, leb�nul. Teh�t ha ezt az id�t elszalasztjuk �s a Puli k�ly�k nem szerez min�l t�bb tapasztalatot, k�s�bbi �let�ben a bev�s�d�s hib�s lesz. Bontakozzon ki min�l jobban az �r�kletes lehet�s�g. Hogyan? Folytatni kell a m�r elkezdett kontaktust de terjessz�k ki idegenekre is, hogy ne legyen Pulink idegenekkel bizonytalan, z�rk�zott.

Az idegenek ne okozzanak neki kellemetlen �lm�nyeket. Ismerje meg a Puli technikai k�rnyezet�nket. A bev�s�d�si id�szak v�g�re ha j�l csin�ltuk Pulink �ri�si tud�sszomjjal rendelkezik, illetve intelligens is lesz mert a viselked�s �r�kletes alapja �s a k�rnyezeti k�lcs�nhat�sok �sszead�dtak. A korai stressz, a szocializ�ci� �s egy �rdekes k�lvil�g p�ros�tva a j� v�zen k�pess�gekkel el�ny�s a k�s�bbi tanul�sra, k�pz�sre. Ekkor v�lunk mi is t�rss�. Min�l t�bb emberrel �rintkezik a Puli k�ly�k, ann�l nyitottabb �s �rdekl�d�bb lesz. Ez�rt l�nyeges az �r�kl�tt �s az �szt�n�s viselked�s k�l�n meghat�roz�sa, mert nem biztos, hogy v�zenhiba amit annak �t�l�nk. Ha teh�t minden k�ly�k bar�ts�gos, magabiztos, odaszalad �s az odatartott kezet megszagl�ssza, megnyalja, esetleg m�g bele is harap j� helyen j�runk. �gyelni kell arra, hogy kialakuljon a kapcsolat az ember �s a Puli k�ly�k k�z�tt mert k�s�bb ez m�r t�bbletmunk�val sem lesz olyan szoros mint kellene. Ugyanez a folyamat megy v�gbe a t�pl�lkoz�sn�l is. A Pulinak ekkor kell megismernie a t�pot �s a h�st egyar�nt. Amelyik k�lyk�t idegenek is simogatnak az k�s�bb idegen emberekkel is k�sz kapcsolatot felvenni. Az els� tapasztalatok jelent�s�ge �ri�si a k�s�bbi karakter fejl�d�s�ben. J� ha t�bbsz�r is megl�togatjuk a teny�szt�n�l a k�lyk�ket mert ann�l jobban felszabadulnak jelenl�t�nkben. R�ad�sul a felszabadults�g k�nny�ti v�laszt�sunkat is. Tanuls�gk�nt elmondhat�, hogy ezekkel a dolgokkal tiszt�ban kell lenn�nk, hiszen a leend� bar�tunkat, t�rsunkat �gy kell magunkhoz venn�nk. A Puli eg�sz �let�n �t tart� bar�ts�g�hoz egy j� teny�szt�n kereszt�l vezet az �t �s nincs m�sik �t, csak ha magunk teny�szt�nk. Hozz� kell tenni, hogy a teny�szt�k pedig nem adnak el olyan embernek k�lyk�t aki azt �gy veszi mint egy m�rk�s �rut. A k�zhiedelemmel ellent�tben a teny�szt�k �r�lnek a t�bbsz�ri l�togat�snak, �rdekl�d�snek.

Miut�n otthonunkba vitt�k Pulinkat j�n a szocializ�ci�, a k�z�s j�tsz�sok id�szaka. Ez h�rom h�napos korig tart. A j�t�k nemcsak �r�mszerz�s, de a leend� k�pz�sre is j� hat�ssal van, s�t a beilleszked�st is megk�nny�ti. Ha egy Puli ebben a szakaszban azt tapasztalja, hogy �r�m egy�tt j�tszani vel�nk akkor ez m�lyen r�gz�l tudat�ban a k�s�bbiekre n�zve is. Teh�t egy Puli aki sz�vesen dolgozik vel�nk az term�szetesen j�l �rzi mag�t ek�zben. Min�l vid�mabb a j�t�k, min�l ink�bb j�t�k a tanul�s, k�s�bb ann�l jobb lesz a tanul�si kedv. Nem j�tszhatunk t�l keveset ilyenkor a k�ly�kkel, de nem is k�vetelhet�nk meg sokmindent. Az �r�mszerz�s nagyon fontos, hiszen a t�lsok negat�v konfliktus nyomot hagy. De meg kell tanulnia az alapokat az egy�tt�l�shez, szoci�lis k�t�tts�gekhez. L�nyeges az is, hogy ne csak emberekkel �rintkezzen, hiszen kuty�kkal tal�lkozva v�lik kuty�v�. K�t�dj�n hozz�nk de kapcsolata alakuljon ki a fajt�rsakkal is. Ilyenkor alakul ki ragaszkod�sa de k�z�mb�ss�ge is mikor k�l�nc, aszoci�lis Puli lesz. A szocializ�ci� v�g�re r� kell d�bbenten�nk Pulinkat mi helyes �s mi nem. Ha j�t�k sor�n Pulink megteszi amit elv�runk, azonnal kezdj�nk �j j�t�kba, mert m�sk�pp elbizonytalan�tjuk, hogy valamit m�g nem csin�l helyesen. A megfelelni akar�s teh�t ekkorra er�s�dik fel benne.

A falk�ba illeszked�s f�l�ves korra alakul ki. Az egyemberes Puli ebben a korban k�t�dik egy gazd�hoz. Mi lesz�nk szakmai nyelven az alf�k, ekkorra lesz Pulink h�s�ges h�v�nk. Kicsiny al�rendelts�gi feladatokkal ezt v�glegesre lehet szil�rd�tani. Ebb�li poz�ci�nkat ekkor magabiztoss�ggal tudjuk meger�s�teni, k�s�bb m�r csak er�szakkal. A fiatal Puli eszm�nyk�pe ink�bb egy szellemileg er�s egy�nis�g mint egy zsarnok.

A serd�l�korba csak �gy l�phet�nk �t ha az eddigieket megtett�k, r�ad�sul f�n�ks�g�nket meger�s�tett�k. A serd�l�kor a feln�tts�g jeleivel �r v�get. Szuk�n�l az els� t�zel�s, kann�l az emelt l�bbal vizel�s a f�lreismerhetetlen jele. Sokszor tapasztalhat�, hogy �gy �rezz�k mintha az eddig Pulink tudat�ba v�sett dolgok mit sem �rn�nek, hiszen ellenszeg�l, illetve amit sz�ks�ges azt nem tartja be. Az er�teljes, akaratos benyom�s viszont senkit ne t�vesszen meg, mert serd�l�korban a Puli nagyon is s�r�l�keny a lezajl� hormon�lis �s pszichikai v�ltoz�sok miatt. Legt�bben itt k�vetik el a hib�t, mert t�relmetlens�g�kben er�szakhoz folyamodnak. Mivel ez egy r�vid, �tmeneti id�szak, hagyjuk had tombolja ki mag�t. A feln�tt� v�l�s �gyis ezek ut�n m�r hamar bek�vetkezik �s kezd�dhet a komoly munka…

Az els� l�p�sek

Sikeres nevel�s ut�n a k�vetkez�kben vizsg�ljuk meg, hogy aki a Puli k�pz�s�re sz�nja el mag�t mik�nt ker�lheti el a f�bb buktat�kat. C�lunk nem a tudom�nyoss�g �s az elm�let s�kj�ra terelt szak�r�s, arra ott vannak a sz�mtalan, jobbn�l jobb szakk�nyvek b�r szeretett fajt�nkra egyik sem illik igaz�n. �r�sunkat azoknak sz�njuk akik ki szeretn�k el�g�teni a fajta mozg�sig�ny�t �s kiakn�zni a benne rejl� tartal�kokat �s lehet�s�geket. Sz�nd�kunkban �ll l�p�sr�l l�p�sre v�gigmenni azokon a neh�zs�geken �s probl�m�kon amiket magunknak kellett �s kell lek�zdeni Pulinkkal, le�rni mindazt amit saj�t b�r�nk�n tapasztalunk.

Kik�pz�sre az�rt van sz�ks�g, hogy a f�ktelens�g, engedetlens�g k�ros k�vetkezm�nyeit kik�sz�b�lj�k �s nem az�rt, hogy t�rsunkat t�rgyk�nt kezelj�k. �seink sem engedhett�k meg a szavukra nem hallgat�, �nfej� Puli alkalmaz�s�t �s haszn�lat�t. Sz�nd�kunkban �ll bebizony�tani, hogy a Puli alkalmas ilyen feladatra �s m�g nem �rkezett el abba a helyzetbe mint m�s fajt�k, hogy a munka-, illetve k�llemvonal teljesen elk�l�n�l. Sz�munkra csak legyen fontos az, hogy Pulink j�l �rezze mag�t.

Az els� neh�zs�g a megfelel� kik�pz� felkutat�sa aki ismeri a Pulit �s tudja hogyan kell zs�km�ny�szt�n�t fel�breszteni. Ha anyagi lehet�s�g�nk �s szabadid�nk engedi a bentlak�sos iskola helyett k�s�rj�k el Pulinkat minden alkalomra t�bb okb�l is:

– egyr�szt nem tudhatjuk mi t�rt�nik bar�tunkkal, milyen b�n�sm�dban r�szes�l �s ig�nyeit mennyire veszik sz�m�t�sba /t�pl�l�s �s gondoz�s, sz�r�pol�s stb./

– m�sr�szt megfosztjuk magunkat att�l az �r�mt�l, hogy vel�nk egy�tt �ri el azokat a fokozatokat ami egyre k�zelebb visz benn�nket a kit�z�tt c�lhoz

– nem utols� sorban a bentlak�s sor�n szoros k�t�d�s alakul ki Pulink �s a kik�pz� k�z�tt, gy�ny�r�en v�grehajt neki mindent. Ezut�n kezd�dik sz�munkra a szenved�s, mert �tadva nek�nk kik�pzett t�rsunkat �jra el kell fogadtatnunk magunkat. Kezdhet�nk teh�t mindent el�lr�l avval a tudattal, hogy �gy m�g nehezebb lesz, hiszen „tudjuk, hogy tudja, csak nem tudjuk mi�rt nem csin�lja”

– v�g�l a foglalkoz�sok sor�n mi is jobban megismerj�k Pulink egyedi term�szet�t �s temperamentum�t, �gy k�nnyebben vezetj�k az el�rend� c�lhoz vezet� �tra. A j� kik�pz�s sor�n ugyanis nem csak kuty�nk tanul meg alkalmazkodni hozz�nk, hanem nek�nk is sz�ks�ges �hozz� idomulnunk /�gy alkot ember �s kutya egy t�k�letes �sszhangban l�v� p�rt/.

Teh�t ha mindezeket fontol�ra vett�k �s az mellett d�nt�nk, hogy magunk j�runk kedvenc�nkkel minden alkalomra akkor els� alkalommal csak t�j�koz�d� jelleggel kutassuk fel a megfelel� kik�pz�t, Pulinkat magunkkal hozva bemutatjuk egym�snak a k�t felet. Most bizony�ra felmer�l az olvas�ban az a k�rd�s, hogy mit �rt�nk megfelel� kik�pz�n, aki a Puli saj�toss�gait figyelembe veszi. N�zz�k teh�t r�szletesen milyen t�nyez�ket kell figyelembe venni: J� ha olyan emberre bukkanunk aki foglalkozott m�r a Puli tan�t�s�val �s tudja, hogyan kell b�nni vele.

Minden fajt�nak, �gy a Pulinak is megvannak a rigoly�i �s ezen bel�l az egyes egyedek is elt�r�seket mutatnak. A tapasztalatok azt t�masztj�k al�, hogy a Pulin�l fokozottabban �rv�nyes�l az egyes egyedek jelleme. Nagyvonalakban azonban minden fajt�r�l k�l�nb�z� �ltal�noss�gok mondhat�k el bels� tulajdons�gaik tekintet�ben. Most azon bels� tulajdons�gokat vegy�k sorra amikben a Puli k�l�nb�zik a t�bbi fajt�t�l �s amiket a kik�pz�s sor�n figyelembe kell venni, hogy megfelel� eredm�nyess�ggel j�rjunk el.

A Puli �vezredek alatt bizonyos fok� �n�ll�s�gra szelekt�l�dott, �gy ne v�rjunk el t�le azonnal mindent els�pr�, teljes odaad�ssal t�rsul�, mindenek feletti parancsv�grehajt�st mint mondjuk a n�met juh�sz kutya eset�ben. Megvan benne a szolgalelk� t�rs, az odaad� szeretet �s k�t�d�s ir�ntunk de tudnunk kell megnyitni a kapukat.

Sikereket �s eredm�nyt csak valamivel t�bb kitart�ssal �r�nk el a munkakuty�khoz viszony�tva, de ha az adott �llom�st el�rt�k m�r csak gyakorl�s �s ism�tl�s k�rd�se, hogy tov�bb l�pj�nk. Ellent�tben a k�zhiedelemmel nem egy szer�ny �rtelmi k�pess�g� fajt�val �llunk szemben, s�t kifejezetten b�rmire k�pes �s megtan�that�. M�s fajta h�vei ezen mosolyognak de hallottunk m�r engedelmes �s �rz�-v�d� Pulir�l. K�s�bbiekben ez kifejt�sre ker�l. Aki pulival akar r�szt venni ilyen versenyen vagy bemutat�n annak fel kell k�sz�lnie ezekre az el��t�letekre.

V�lasszunk olyan kik�pz� szem�lyt aki az er�szak csek�ly �s megfontolt alkalmaz�s�val v�ltja ki Pulinkb�l azokat a kulcsingereket ami minden v�grehajt�s z�loga. �ltal�noss�gk�nt elmondhat�, hogy az er�szakos k�nyszer�t�s, durva b�n�sm�d soha nem �ri el c�lj�t mivel pont abban t�ri meg a Pulit amiben a leger�sebb, az egy�nis�g�ben. Kuty�nk megmakacsolja mag�t �s „dafke” sem teljes�ti utas�t�sainkat. Forduljunk ink�bb a pozit�v meger�s�t�s fel� /jutalom, dics�ret/, hogy bar�tunk �lvezze is amit csin�l �s r�j�jj�n arra ami minden Puli legf�bb v�gya, �r�met okozni a gazd�nak. Pulink eset�ben a negat�v visszacsatol�sok /szid�s, feny�t�s/ sohasem �rik el a megfelel� eredm�nyt. Terelj�k t�rsunkat a m�sik eml�tett ir�nyba.

Tartsuk be a t�bbsz�r, sokszor csak keveset elvet �s ne v�lasszuk az „egyszerre, tart�san mindent”. Kezdetben csak n�h�ny perc foglalkoz�s s�r� ism�tl�se �s fokozatos ny�jt�sa visz benn�nket a v�gc�l fel�. A hossz� ideig t�rt�n� koncentr�ci�t, �sszpontos�t�st a Puli megunja �s az addig el�rteket is lerontjuk er�lk�d�s�nkkel. A beiktatott sz�netekben a tanul�t „fel kell szabad�tani”, azaz el kell vonni �s terelni figyelm�t az oktat�st�l. Ez t�rt�nhet kedvenc j�t�kszer�vel /labda, rongy/ illetve egy�b tev�kenys�ggel /szaladg�l�s, j�t�k, simogat�s/. N�h�ny perc ut�n, mikor m�r el�gg� �nfeledten viselkedik kezd�dhet �jra a komoly munka.

A feladat v�grehajt�st addig ism�telj�k �s korrig�ljuk am�g az t�k�letesen nem megy. Csak t�k�letesen v�grehajtott feladatot r�gz�ts�nk �s csak ezut�n hagyjuk abba a munk�t.

El�fordul, hogy Pulinknak rossz napja van. Ilyenkor ink�bb halasszuk el a foglalkoz�st �s ne er�ltess�k a feladatokat mert az addig el�rteket is leronthatjuk ha kuty�nk kedvetlens�g�t �s makacss�g�t r�gz�tj�k /nem t�vesztend� �ssze ez a parancsok sor�n tan�s�tott „csak az�rt sem” viselked�ssel mert azt igenis cs�r�j�ban kell elfojtani/.

Ne haszn�ljuk a m�s fajt�kn�l j�l bev�lt fojt�-, szor�t�nyak�rveket /pl�ne a „sz�gest”/ mert nem csak a Puli �kes sz�r�t teszi t�nkre �s t�pkedi le hanem a nagy sz�r miatt nem lazul vissza �gy teljesen �rtelmetlen, �lland� f�jdalmat okoz.

V�gezet�l azt a k�vetkeztet�st vonhatjuk le, hogy a Puli igenis alkalmas arra, hogy kik�pezz�k, igenis k�pes elsaj�t�tani a megfelel� feladat v�grehajt�st �s a p�sztorkuty�kra jellemz� zs�km�nyszerz� �szt�ne mellett rendelkezik v�d��szt�nnel is ami j� kik�pz� ir�ny�t�sa alatt, egy j� emberi t�rs mellett fejleszthet�, hogy az egyes fokozatokat el�rj�k �s teljes�ts�k. Rem�lem a le�rtak bebizony�tj�k azt, hogy a PULI gy�ny�r�, ig�z� k�lleme m�g�tt �rtelmes bels� �rt�kek rejlenek �s kedvet csin�l ahhoz, hogy egyre t�bben v�lassz�k ezt az utat. Ki kell pr�b�lni e t�ren a Pulit �s bel�thatjuk, hogy alkalmas erre. Ez is bizony�tja �s bizony�thatja azt, hogy akinek volt valaha Pulija az �r�kre a sz�v�be z�rta, mert nincs csod�latosabb ann�l, hogy l�tjuk k�ls� �s bels� tulajdons�gainak fejl�d�s�t �s ennek r�szesei lehet�nk…

A folytat�sban r�szletesen megn�zz�k a Puli etol�gi�j�t, megvizsg�ljuk �szt�neit, k�pezhet�s�g�t illetve betekint�nk term�szet�nek, karakter�nek lem�rhet� vil�g�ba is.