Kuvasz
2004.12.15. 15:37
Hatalmas, fehr jszg, akit egy tndri kisfi „kezes brnny” szeldtett. Kt hs, akik gyermekkorom meghatroz kutys lmnyvel megajndkozva, htrl htre a televzi kpernyje el ktttek: Belle s Sebastien. Bizonyra nzk milliit varzsoltk el vilgszerte.
Kuvasz
Hatalmas, fehr jszg, akit egy tndri kisfi „kezes brnny” szeldtett. Kt hs, akik gyermekkorom meghatroz kutys lmnyvel megajndkozva, htrl htre a televzi kpernyje el ktttek: Belle s Sebastien. Bizonyra nzk milliit varzsoltk el vilgszerte. Csak ksbb tudtam meg, hogy a csodlatos Belle honfitrsunk: egy kalandos utat bejrt kuvasz, rendes polgri nevn Gyapjs Gzengz.
A Gyapjforgalmi Vllalat egykori, vilghrû mestertenyszetbl kerlt a tengerentlra, hogy filmsztr legyen. Gzengz nem esett hasra a vilghrû hollywoodi filmlegendk eltt, st, gorombn, agresszven, killhatatlanul viselkedett velk szemben. A vgn rltek, amikor megszabadulhattak tle. Cecile Aubry rendez, s kisfia Mehdi viszont beleszeretett a nevhez mltkppen viselked Gzengzba. A nagy kuvasz megrezte: k azok az emberek, akiket egy leten t szolglni szeretne. A kis Mehdi, a filmbeli Sebastien, brmit megtehetett vele. Ezutn mr csak egy ugrs, s ltrejtt a film – Gzengz, ha rgs ton is, de mgis filmcsillag lett.
Fehr kutya a fekete jszakban
A kuvasz, ez a lenyûgz szpsgû, kemny, kiss ntrvnyû, ugyanakkor szeretett gazdjrt lett is ldozni ksz eb zsiai eredetû. A kuvasz nevt megrkt rgszeti leletek szma igen gazdag: ezek altmasztjk, hogy a teljes npvndorls tvonaln vgigksrte seinket hûsges, fehr oltalmazjuk. A nomd psztorkodssal foglalkoz apink hatalmas kiterjedsû legelkn ltek llataikkal. A jszg jelentette a vagyont, amit minden krlmnyek kztt vdelmeznik kellett, akr letre-hallra. Olyan kutyra volt szksgk, aki nem ijed meg a sajt rnyktl: az hesen portyz ragadozkkal szemben, ugyangy, mint az ellensges npekkel szemben, magabiztosan s sikeresen kpes megvdeni a tulajdont. Kvetelmnynek szmtott a vilgos sznû bunda is: az elssorban esti szrkletkor tmad ragadozktl gy jl megklnbztethette gazdja a kutyjt, amikor fokosval le-lesjtott a kzdelem hevben. seinket ksrve vgl is a kuvasz megrkezett a Krpt – medencbe. A fajtrl a legrtkesebb honfoglals-kori leletet a Keszthely melletti Fenkpusztrl hoztk felsznre. A csontok vizsglata utn a tudsok egyrtelmûen megllaptottk, hogy a mai kuvasz korabeli snek maradvnyain dolgoztak.
Lovak s blnyek
A kt si, fehr sznû rz-vd fajtnk a komondor s a kuvasz. Mg a komondort elssorban nyjak, csordk rzjeknt emltik, addig egyes forrsok szerint a kuvaszt, fleg a honfoglalst megelz idszakban, a mnesek vdelmezjeknt tartottk. Erre a legnyilvnvalbb magyarzat a kt fajta rzsi stlusnak klnbzsgben keresend, minthogy a rjuk bzott llatok mozgkonysga is lnyegesen eltr. (Ms vlekedsek szerint mg a komondor az alfld, addig a kuvasz inkbb a hegy- s dombvidkek nyjrzje volt. Ezt ltszik altmasztani az a tny is, hogy a kuvaszhoz hasonl fajtk – lengyel hegyi psztorkutya, ttrai csuvacs, maremma-abruzzi, pireneusi, kaukzusi juhszkutya, sarplaninac stb. – egytl egyig hegyvidki fajtk, mg a komondorhoz legkzelebb a dl-orosz, gyszintn sksgi juhszkutya ll – a szerk.)
Gyalogszerrel, keresztl Eurpn
A XV. szzadtl kezdve megindult az llatllomnyunk klfldi piacokon trtn rtkestse. A lbon hajtott jszg tja gyakran tbb ezer kilomter tvolsgra vezetett. A nemegyszer igen sokig tart vndort emberfeletti erfesztseket, llkpessget kvetelt embertl s llattl egyarnt. A napi 30–40 km megttele mellett elvrtk a csorda kordban tartst, a banditk tmadsainak elhrtst, a ragadozk megsemmistst. Ebben a korszakban annyira becsltk a fajtt, hogy Grf Zrnyi Mikls a Szigeti veszedelem cmû eposzban is helyet szentel mltatsra.
A XIX. szzadban a szilaj llattarts megszûntvel a tbbi magyar kutyafajthoz hasonlan megvltozott a kuvasz lettere, ezzel egytt feladatkre is. Majorok, tanyk, falusi portk vdelmezje lett. Az idegeneknek, rosszban sntiklknak letveszlyes vllalkozs volt kuvaszok oltalma alatt ll objektumok megkzeltse. A kuvasz tisztban volt a rbzott birtok hatraival. Erre tantani sem kellett, de nhny birtok csavaros eszû ura igyekezett mg inkbb nyomatkostani ezen tulajdonsgt. A terlet vdelemre szorul pontjain – pl. istllk, lakhz, raktrak – oszlopokat vertek le, melyeknek a tetejre hatalmas hsdarabokat szrtak. Ebbl hetente ktszer-hromszor porciztak a kuvasznak. Sejthetjk, hogy az rkk hes kutyk eszelsen riztk minden arra jr lnytl az „lskamrjukat”!
Tanyrl a killtsra
Az 1900-as vek kezdetn az elszigetelten l magyar kutyafajtk irnt felbredt az rdeklds. Elszr a kutat ignnyel kzeltk krben, ksbb a vroslak npessg irnybl is. 1905-ben megfelelen Buzzi Gza Flix megalkotta a kuvasz fajtalerst. 1924-tl trzsknyvi nyilvntartsba vettk. Ezutn vente rendeztek nagyszabs kutyakilltsokat, ahol a magyar fajtk npszerûstsre nagyszerû lehetsg knlkozott. A II. Vilghbor eltti nevezsi rekordot 1930-ban jegyezhettk fel: 40 kuvaszt vezettek a szakrt brk szne el. 1931-ben Abaj- Torna Vrmegyben zajlott az els fajtakillts, kizrlag kuvaszok rszre. Szepessy Zoltn fogta ssze a rgi fajtabartait. A hzak portit mindentt a hatalmas fehr jszgok riztk. E rgibl indult az els nmetorszgi kuvasz-exportszlltmny is.
A hbor vesztesei
A hbor idejn az orszgon vgigvonul idegen csapatok elszomort mszrlst vgeztek a kuvaszllomnyban (is). A vilggs utni els killtson Dr. Mrki Ivn, a fajta egyik legnevesebb szaktekintlye brlt. Visszaemlkezse szerint srni tudott volna a felvezetett kuvaszok mennyisge s minsge lttn: csktt termetû, rossz szrminsgû, finom fejû, vilgos pigmentû kutykat mutattak be. Elkpzelhet, hogy ebbl a populcibl milyen nehz lehetett a kuvasz feltmasztsa. Nhny trzsknyvezsi adattal szemlltethet a hbors pusztts krokozsa: 1953-ban mindssze tizent kuvaszt trzsknyveztek, ’54-ben hatot, mg ’56-ban huszonegyet. A fajta megmentst minden idk leghresebb kuvasz-kennele, az egykori Gyapjforgalmi Vllalat „Gyapjs” nvre keresztelt tenyszete vllalta magra. (vtizedekkel ezeltt a vllalat adott helyt a MEOE kzgyûlseinek.) Elhatroztk, hogy a szzmillis rtkeket halmoz raktraikat kuvaszokkal riztetik. Az tvenes vek elejn, az egsz orszgra kiterjed kutatmunka ellenre is mindssze ngy fajtatiszta kuvaszt tudtak vsrolni a tenyszet megindtshoz. Hrom v kemny munkja, az utdok szigor szelekcija kellett a minsgi trzsllomny ltrehozshoz. gy 1956-ban vilghdt tjukra indulhattak a Gyapjs kuvaszok. A vilg minden mûkd kuvasz-tenyszetben felhasznltk vrfrisstsre az innen kikerl kutykat. A tenyszet leghresebb trzskanja Gyapjs Morcos nvre hallgatott. A hatalmas termetû, ertl kicsattan llatot a mai napig is az utols „igazi” kuvasznak nevezi nhny, a fajta jelenlegi megjelensvel, killsval kevsb elgedett szakrt.
Kuvasz – mlttal s jvvel
Napjainkban a rgi tenysztk ldozatos munkjnak ksznheten a kuvasz nincs kihalflben. Br minden adottsga megvan hozz, mgsem vlt „slgerkutyv” – a bennfentesek szerint szerencsre. Klnleges jelleme, az vezredek ta gnjeiben hordozott szabadsgszeretete, nagyfok nllsga mindenkppen kutyhoz rt, kvetkezetes gazdt kvetel. Ne is vllalkozzon tartsra az, aki nem tud szmra elegend nagysg szabad terletet biztostani, ahol mozgsignyt, elsrang rz-vd adottsgt kilheti. A lncra ktst, tarts kennelben tartst nem tûri. Az ingerszegny krnyezetet, a gazdval val rendszeres kapcsolat hinyt, a szeretetet nlklz, igazsgtalan bnsmdot, a kvetelmnymentes letet nehezen viseli.
Mondjk: a kuvasz nehezen kpezhet, buta fajta. Nem igaz. A kellen motivlt, jtkossgon s szereteten alapul, ugyanakkor kvetkezetes munkrt igenis rajong. Ha rrznk a „hullmhosszra, csodlatosan fegyelmezhet. Ltvnyos, eredmnyes rz-vd s gyessgi munka vrhat el tle. Aki nem rest kutyjval rendszeresen foglalkozni, s gazdjt rajongsig szeret, tulajdont mindhallig vdelmez, lenyûgz szpsgû kutyt szeretne, nem fog csaldni hûsges oltalmazjban, a kuvaszban.
Arany Csaba Fotk: D. T.
A ksbbiekben a kuvasz szt mindenfle juhszkutyra, st, keverk kutykra is alkalmaztk, s a fajta neve a szzadforduln „simafejû magyar komondor” volt, mg a komondort „borzasfejû magyar komondorknt” emltettk. A kt nagy, fehr psztorkutya azonban korntsem ll egymshoz olyan kzel, hogy egyazon fajta kt vltozatnak lehessen tekinteni. A magyar kinolgia ttrje, dr. Raitsits Emil volt az, aki kutatsaival bebizonytotta, hogy a kuvasz sz eredetileg az e nven ismert fajtt jellte. A kuvasz egykor nemcsak fehr, hanem vrhenyes, srgs, n. „borssznû”, st, ordas sznben is ltezett, de sohasem volt tarka. A trzsknyvbe azonban mr csak a fehr egyedeket vettk fel, melyeknek kt vltozata van: a hfehr s az elefntcsontsznû. rdekessgknt rdemes megemlteni, hogy az Amerikai Kennel Club (AKC) e kettt nll sznvltozatokknt kezeli s tenyszti. |
|