�jra felfedezett kutya: a mudi

A mudi fajtan�v eredete

Nev�t val�sz�n�leg, T�th Mih�ly bugaci sz�mad� Mudi nev� kuty�j�r�l kapta.

A mudi

Sz�re egyszer�en tiszt�n tarthat�, nincs sz�ks�ge "kozmetikusra". Hetente egyszer-k�tszer ritkafog� kutyaf�s�vel �tkef�lj�k �s rendben is van. Ny�rni nem kell. A j� mudi sz�re f�nyes, hull�mos-g�nd�r�s, eg�szs�ges bunda. Mivel �gy teny�sztj�k, hogy ma is v�s�rolnak t�l�nk juh�szok �s szarvasmarhatart�k is kuty�kat. Olyannak kell maradnia, hogy az a ridegtart�sban se legyen probl�ma se az �llatnak, sem a vele dolgoz� embernek. J�kedv�, vid�m, ha nincs dolga sz�vesen boh�ckodik, j�t�kra h�vva. Ez�rt gyermekek mell� is nyugodtan lehet vinni. Ann�l is ink�bb, mert egy-egy csal�di kir�ndul�s alkalm�val is �rzi a gyermekeket. Biztos, hogy mindig ott lesz ahol a gyermekek tart�zkodnak. S�t!

T�bb gyermek eset�n, �gy forgol�dnak, hogy a csemet�k ne nagyon t�vol�djanak el egym�st�l. H�v�sra megjelenik �s meg is mutatja, hogy merre vannak.

H�z�rz�k�nt, jelz�kutyak�nt els�rang�. Mindent jelez, de nem ugat feleslegesen.

Megjelen�se egyszer�, de ki�ll�sa er�t, hat�rozotts�got sugall. R�gebben kurt�tott�k a fark�t, ma m�r nem k�telez�. Sz�lethet farkatlanul, vagy r�vid farokkal is. A sarl� alak�an hajlott, j�l sz�r�z�tt, hossz� z�szl�s farok tetszet�sebb� teszi a kuty�t, annak mozg�sa kifejez�.

Sz�nei: (Anghi (1936) szerint) csupa fekete, hamvas (sz�rke), fak�, veres (az orra is veres), barna (az orra is barna), cifra.

Kedvelt agility-s kutya, nagy kedvvel robog v�gig a p�ly�n. Ink�bb lass�tani mint noszogatni kell. Igazi mindenes kutya, a katasztr�fakuty�sok is �rdekl�dnek ir�nta.

A mudi t�rt�neti �ttekint�se

A mudi els� �br�zol�sa k�ts�gk�v�l 1815-b�l val�, b�r a k�pen l�v� kuty�t puminak nevezik.

D�ntse el ki-ki mag�nak, hogy melyik fajt�ra hasonl�t jobban! Mudi A mudi els� �br�zol�sa Pumi

Dr. Anghi Csaba: A magyar p�sztorkuty�k �s a k�lf�ldi rokonfajt�k (Bp. 1936.) c�m� k�nyv�ben k�t m�sik �br�t is haszn�l a mudi v. hajt�kutya sz�rmaz�s�r�l t�rgyalt r�sz�n. A Treitschke-f�le borzas juh�szkutya: Canis familiaris pannonicus var. hirsutus, vagy hajt�kutya vagy kuvaszkorcs

Treitschke-f�le gubancos juh�szkutya: Canis familiaris pannonicus var. villosus. Tal�n kuvaszkorcs, de a legjobb esetben mudi (Treitschke ut�n)

Valamint eml�t�st tesz Raisits 1924-ben megjelent "A magyar kutya" c�m� munk�j�r�l. Raisits k�nyv�ben lapozgatva, egy �rdekes fot�ra bukkantam.
Az �llatkert els�rang� �spulija, Anonymus �llatkert �s Aniko �llatkert ut�n sz�rmazott, teljesen spiccjelleg� kutya. Vissza�t�s legszebb p�ld�ja a k�ly�kkutya, mert a spicc el�dre �t�tt.

Ha ez az �spuli, akkor szerintem, ez a fot�n l�v� kutya ink�bb hasonl�t a mudira, mint a m�sik k�t fajt�ra. Az �ll� f�l a hetvenes �vekben (m�g h�sz-harminc �vvel ezel�tt is) mint kik�sz�b�lend� hiba, jelen volt az almokban, puli teny�szt�kn�l.

"A hossz� arcorri r�sz vissza�t�st jelent valamilyen idegen �sre. Makacsul visszat�r�, hib�s forma. Az eg�sz fej puli-jelleg�t t�nkre teszi.“ (Dr. S�rk�ny P�l: A kutya teny�szt�se, tart�sa, kik�pz�se 1975., Bp. 140. o.)

"A r�vidsz�r�s�g – b�rmely testt�jon – rontja a puli fajtajelleg�t. �gyelj�nk teh�t arra, hogy minden testt�j�kon a sz�rzet a megk�v�nt form�t mutassa. A leggyakrabban a fejen �s a v�gtagokon fordul el� a r�vidsz�r�s�g.“ (Dr. S�rk�ny P�l: A kutya teny�szt�se, tart�sa, kik�pz�se 1975., Bp. 141. o.)

A mudi almokban pulira val� vissza�t�s m�g nem fordult el�. Dr. S�rk�ny P�l k�nyv�ben a mudi t�rgyal�s�n�l haszn�l egy igen j� t�pus� mudir�l fot�t. Itt a kutya nem a legel�ny�sebb be�ll�t�sban van, m�gis a fajta teny�szt�i szerint ma is j� kutya lehetne. S�t a fot� alapj�n felt�telezem, hogy a sz�ne esetleg az Anghi (1936.) �ltal hamvasnak nevezett sz�nv�ltozat lehet.

A legkor�bbi juh�szkutya-le�r�s Buffont�l, 1773-b�l maradt r�nk (Raisits, 1936,): "Arcorruk vaskosabb az agarak�n�l, de keskenyebb a nagy d�n dogok�n�l �s igen hasonlatos a parasztkuty��hoz. F�l�k fel�ll�, farkuk h�trafel� hajlott vagy l�g�s. Eg�sz test�ket lompos, f�rt�s sz�rzet fedi, kiv�ve az arcorrot, a combok k�ls� fel�let�t, a h�ts� v�gtag h�ts� r�sz�t �s a l�bv�geket, ahol r�vid a sz�rzet."

Pethe Ferenc 1815-ben kiadott "A term�szet hist�ri�j�ban" a k�vetkez�ket olvashatjuk, szint�n pumir�l: "Ez is van kitsiny, nagy ezer �s mindenf�le sz�n�, �gyhogy ebben az auricularis acuminatis erectisen (fel�ll� hegyes f�l) k�v�l, hijj�ba tesz�nk t�bb fajtajegyet. Ennek feje legjobban k�zel�t a r�k��hoz, �gy hogy capite fere vulpino, nagyobb r�szire felillene."

M�hely 1902-ben megjelent a magyar nyelv� Brehm: Az �llatok vil�g�ban �rta meg a magyar �llatfajt�kr�l sz�l� r�szeket. A pulir�l �rja a k�vetkez�ket.

"A PULI (Canis familiaris domesticus hungaricus). Ezt az �ltal�nosan elterjedt kutyafajt�t a kecskem�ti puszt�kon meglehet�sen sok p�ld�nyban volt alkalmam megvizsg�lni. V�llmagass�ga 34-42 cm, kicsiny test�, ink�bb r�vid �s meglehet�sen magas l�b� eb. A puli feje ar�nylag kicsiny, fejeh�tulja g�mb�lyded. Arcorra a sak�l�ra eml�keztet, a r�k��n�l valamivel vaskosabb; meglehet�sen hossz�, el�refel� keskenyed� �s hegyes. Egym�shoz k�zel�ll� f�le nagy, t�v�ben sz�les, f�lfel� hegyesed�, rendesen fel�ll�, ha azonban az �llat f�l, gyanakszik vagy sz�gyenkezik, h�tra fekteti, mint a sak�lok teszik. Ne t�vessz�k �ssze a pulival a n�mely vid�ken (pl. a Zal�ban) gyakori �s szint�n a juhokkal j�r� �gynevezett PUMIT, mely nagyobb �s magasabb termet�vel, lecs�ng� f�l�vel, hoszabb �s l�gyabb sz�rzet�vel, szennyes barn�ssz�rke sz�n�vel �s bozontosan sz�r�s arc�val k�ts�gk�v�l a selyemsz�r� kuty�kra (pincsikre) vall. Ilyen ebeket a farkassz�ll�si juh�szokn�l is l�ttam, ahol bajszi-puli volt a neve."

Azt hiszem felesleges jobban belem�lyedni. Egy biztos, a mudi a pulival p�rhuzamosan alakult ki, vagy alakulhatott ki. Az elnevez�sek k�z�tt sok�ig teljes lehetett a k�osz. T�jegys�genk�nt m�s �s m�s jelz�kkel illett�k a magyar p�sztorkuty�kat. P�ld�ul: bajszi-puli, n�met-puli, spicc-puli, hajt�kutya, pumi, stb.

Ebben a z�rzavarban pedig rendet kellett teremteni. �gy 1936-ban, amikoris az �vi teny�sz�llattv�s�ron meg�llap�tott�k a mudi els� jelleg le�r�s�t, m�r k�t az FCI �ltal elismert terel�kutyafajt�nk volt, a puli �s a pumi.

Azut�n j�tt a m�sodik vil�gh�bor�. A csat�k megsz�n�s�vel felm�rt�k a megmaradt �s er�sen megfogyatkozott puli �s pumi �llom�nyt. �jra indult az �let az ebteny�szt�sben. Azut�n �jra felfedezt�k a mudit, a fajta m�g ekkor szervezett teny�szt�s n�lk�l is l�tezett. 1963-ban az FCI elismerte �s 238 standard sz�mmal regisztr�lta.

Hogy mi a mudi titka?

Mudi kuty�m ell�se decemberre esett. M�nusz 10 oC volt odakinn.

�gy d�nt�ttem, jobb lesz, ha bent ellik le a kisszob�ban, ott �gy sincs f�t�s. Azt�n nem volt sz�vem a kicsiket kivinni, �gy egy-k�t h�tig m�g bent maradtak.

Szok�s szerint este mindig megpakoltam a k�lyh�t a konyh�ban �s a nagyszob�ban �jszak�ra, hogy reggelig kitartson. Egyik �jjel arra �bredtem, hogy Csutka ott �ll az �gyam mellett �s az orr�val b�kd�s. �rtetlen�l b�multam a kuty�ra. Nem csuktam volna be a kisszoba ajtaj�t �jszak�ra? A nagyszoba ajtaja is t�rva van. A kutya t�relmetlen�l futott hozz�m �s vissza az ajt�hoz. Mit�l ilyen izgatott? Kik�sz�l�dtam az �gyb�l. Helyesl� vakkant�s ut�n �jra az ajt� fel� szaladt. Ut�na mentem. Az el�szob�ban m�r tudtam, nagy baj lett volna, ha nem �breszt fel. A l�mp�t felkattintva l�ttam, illetve nem l�ttam, mert akkora f�st volt. Gyorsan kinyitottam az ablakokat, kereszthuzatot csin�ltam �s megv�rtam, am�g a konyhai k�lyha v�gk�pp kialszik. Ugyanis eldugult a k�m�ny �s a f�st k�nytelen volt m�sfel� t�vozni. Nem is tudom, mi lett volna, ha nem �breszt fel idej�ben.

" Id�s h�lgyet �veken �t Bojszi nev� mudija ut�n az eg�sz k�rny�k Bojszi n�ninek nevezett. Mindenki kedvelte a kuty�t. Az asszony nev�t csak akkor tudt�k meg, amikor megbetegedett, szeretett n�gyl�b�ja elpusztult. Ked�ly beteg lett, a h�ziorvosa aj�nlotta, hogy szerezzenek neki m�sik kuty�t. Az �j mudi k�ly�k �rkez�se hamar l�bra �ll�totta.

" A nagymama sz�vrohamot kapott. Egyed�l volt otthon. �reg mudija szabadon mozoghatott a kertben �s az udvaron. Mikor �szrevette, hogy gazdasszonya rosszul van, b�kd�s�s�re nem reag�l, �ktelen ugat�ssal rohant ki az utc�ra. �gy mag�ra h�vta a szomsz�dok figyelm�t, akik a kutya furcsa viselked�s�n rosszat sejtve ut�nan�ztek a dolognak. M�g id�ben h�vt�k ki az orvost.

�ltal�ban a kennelemb�l sz�rmaz� k�lyk�ket n�h�ny h�nap m�lva megn�zem vagy telefonon �rdekl�d�m ut�nuk. Egyik ilyen alkalommal azt a v�laszt kaptam, hogy nagyon sok �r�m�k van a kiskuty�ban. "Mindennap valami �jat produk�l. Tetszik tudni, �n mostan�ban csak azon csod�lkozom, hogy mi�rt nem volt eddig mudim?"

Mi�rt aj�nlom a mudit?

• Mert gyermekszeret�;
• mert gyorsan tanul;
• mert okos;
• mert ha kell nyugodt, ha kell, bebizony�tja, hogy milyen f�rge;
• mert kit�n� terel�kutya, �n�ll�an dolgozik;
• mert kit�n� h�z�rz�, nem olyan ugat�s, mint a puli;
• mert nagyon j� agility-s kutya, fordul�kony, gyors;
• mert megfelel� �rz�-v�d� tulajdons�gai vannak;
• mert vaddiszn�hajt�sra is j�l haszn�lhat�;
• mert csod�latos, ahogy figyel a csal�dra;
• mert �gy tud a gazd�j�ra n�zni, mint egy Istenre;
• mert nem t�l nagy;
• mert nem t�l kicsi;
• mert el�g nagy;
• mert el�g kicsi;
• mert nem eszik t�l sokat;
• mert nem kell kutyakozmetikusra k�lteni, el�g hetente egyszer kif�s�lni a bund�j�t;
• mert maga a term�szet term�szetes sz�ps�g�ben;
• mert sz�p. Igenis SZ�P;
• mert annyira term�szetes, hogy a magyar embernek magyar kuty�ja legyen;
• mert bar�ts�gos, pont annyira, amennyire kell;
• �s mert tart�zkod�, �pp annyira amennyire kell;
• mert meg tudja k�l�nb�ztetni az ellens�get a bar�tt�l;
• mert pontosan tudja, ki a betolakod� �s ki �rtalmatlan;
• mert m�g nem tette t�nkre a divat;
• mert akinek volt m�r egy mudija, annak m�s nem kell, csak mudi;
• mert ..., mert ..., mert ..., mert ..., folytassam?

Ti tudj�tok? Mert �n igen.