A mudi munk�ja r�gen �s ma

Napjainkban �rvendetes jelens�g az, hogy egyre t�bb sportkuty�z�ssal �s kik�pz�ssel foglalkoz� ember fordul �rdekl�dve a magyar kutyafajt�k fel�, azokon bel�l is a mudi fel�. A fajta szerelmesei is felismert�k a sport �s kik�pz�s jelent�ss�g�t a munkak�pess�g felm�r�s�ben, meg�rz�s�ben �s fejleszt�s�ben.

A mudi p�sztorkutya, ezen bel�l is terel�kutya. Meg�rt�s�hez elengedhetetlen a jellem�t kialak�t� t�nyez�k ismerete. Eur�p�ban a fejlett mez�gazdas�g kialakul�s�val mindenhol kifejl�d�tt a helyi ig�nyeknek legjobban megfelel� egy vagy t�bb terel�kutya t�pus.

Terel�s helyett tal�l�bb kifejez�s a hajt�s (r�gebben a mudit hajt�kuty�nak h�vt�k!) a border collie-hoz szokott szemeknek ez teljesen m�s k�pet mutat. Az �llatokat ink�bb h�tulr�l k�zel�ti meg a kutya, gyorsan, lend�letesen futva. Hangos csahol�ssal b�rja jobb bel�t�sra a j�sz�got, �s nem retten vissza a tettlegess�gt�l sem. Cs�nkba, marba, lapock�ba sz�vesen cs�p, marh�k eset�ben ak�r foghat is. Ennek m�rt�k�t az �llatok konoks�ga, �s a p�sztor egy�ni �zl�se is meghat�rozta. Fontos volt, hogy legyen a mudinak tekint�lye a falka el�tt, de felesleges stresszt, f�leg s�r�l�st nem okozhatott.

Az a t�ny, hogy a K�rp�t-medenc�b�l folyamatosan kiszorultak a nagyragadoz�k (farkas, aranysak�l), er�sen cs�kkentette a vel�k k�zdeni tud� nagytest� kuty�k haszn�lat�t. �gy a ny�j�rz�s cs�kken� terh�t is k�pes volt a mudi �tvenni. Gyakorlatilag az egyetlen vesz�lyforr�s a ny�jra k�t l�bon �rkezett. A tolvajok, szeg�nyleg�nyek �szrev�tele, jelz�se is a mudi feladata lett. S�t�ted�ssel a mudik �berebben figyelik k�rnyezet�ket, morg�ssal, m�g ink�bb hangos csahol�ssal jelzik a k�zeled� idegent. „Tettlegess�gre" viszont ritk�n ker�lhet sor, ink�bb a betolakod� k�r�lugr�l�sa, csahol�sa volt a m�dszer, hisz k�t-h�rom mudi �gy m�r k�nnyen leleplezett b�rmilyen h�vatlan tolakod�t. A szemt�l szembeni emberre t�mad�s nem volt egy 8-10 kil�s kutya sz�m�ra t�l kifizet�d�, az erre hajlamos p�ld�nyok hamar ki is szelekt�l�dtak egy-egy furk�sbot �ltal.

A p�sztoroknak egy�b elv�r�saik is voltak a mudi jellem�t illet�en. Terel�s k�zben mindent eld�nt� t�nyez� volt maga a p�sztorember. �r� a mudinak mindig figyelnie kellett, sportkuty�san mondva „betegesen gazdaf�gg�". Ez mai napig is az egyik legjobb tulajdons�ga a sportban. A juh�sznak felt�tlen engedelmess�ggel is tartozott, annak szav�t, parancs�t soha nem b�r�lhatta fel�l. Fontos, hogy a gazd�ra val� fokozott figyel�s �s felt�tlen engedelmess�g nem jelenti a mudi �n�ll�tlans�g�t. Sz�mtalan olyan helyzet ad�dhatott egy terel�kutya �let�ben, amikor emberi seg�ts�g n�lk�l kellett ell�tnia feladat�t. Ilyenkor a j� mudi remek�l �s sz�vesen dolgozik �n�ll�an is.

Kiz�r� tulajdons�gok voltak teh�t a p�sztorkutya jellem�ben a k�vetkez�k: makacss�g, flegmas�g, engedetlens�g, lass�s�g, nehezen tan�that�s�g.

Napjainkban sz�mtalan �j munkalehet�s�g ad�dik a mudik sz�m�ra. Mint igazi munkakutya, kiegyens�lyozotts�g�hoz elengedhetetlen a megfelel� szellemi �s fizik�lis leterhel�s.

�si szakm�j�t ma is gyakorolhatja a mudival foglalkoz� teny�szt�i klubbok ezir�ny� igyekezet�t k�sz�nhet�en. M�ra m�r kidolgozott terel��szt�n pr�ba �s terel�verseny rendszerek �llnak minden muditart� rendelkez�s�re. Terel�shez hasonl� szerepk�rben a vaddiszn�vad�szatokon val� hajt�sban is sz�pen meg�llj�k a hely�ket a mudik. Az ehhez tartoz� v�rcsapa munk�ra is j�l kik�pezhet�ek.

Korunk tal�n legn�pszer�bb kuty�s sportja az agility, tal�n az egyik legszem�lyreszabottabb feladat a mudiknak. K�nny� motiv�lhat�s�guk, �s fent eml�tett tulajdons�gaik ide�lis agilitiss� teszik �ket. Nem elhanyagolhat� a profi agilitiseknek az sem, hogy m�g a szuk�k j� r�sze m�dium oszt�lyba tartozik, addig egy maxi kateg�ri�s kannak sem okoz gondot a neki fel�ll�tott 60-65 cm-es akad�ly. Sz�k, technik�s p�ly�kon, szlalomban a m�ret�k k�l�n�sen ide�lis. Id�n ker�lt sor haz�nkban az els� dog-dancing versenyre. A kuty�s t�nc is remek elfoglalts�g a fut�st nem kedvel� muditart�k sz�m�ra. Az eml�tett versenyen t�bb mudi is indult, �s nagyszer� helyez�seket �rtek el. Nyugat-Eur�p�ban m�s kuty�s sportokban is �sszem�rhetik k�pess�geiket a p�rosok. Ezek a sportok itthon m�g nem t�l ismert �gyess�gi, gyorsas�gi sportok, pedig a mudi itt is meg�lln� a hely�t. Ausztri�ban m�r van ifj�, de �g�retes obediences mudi, hazai teny�szetb�l. Rem�lj�k kedvenceink h�d�tani fognak a fly-ballban �s a frizbiben.

Id�sebb �s fiatalabb muditart�k k�zt r�gi vitat�ma a mudi „engedelmes” munk�ja. A m�r annyiszor emlegetett csod�latos terel�kutya tulajdons�goknak k�sz�nhet�en a mudi gy�ny�r� engedelmes–munk�t tud produk�lni megfelel� kik�pz�s mellett. Szint�n sokat vitatott t�ma mudi kapcs�n az �rz�-v�d� munka. V�lem�nyem szerint minden tov�bbi n�lk�l le lehet tenni egy mudival egy IPO I-es vizsg�t. De arra, hogy „profi" IPO versenyz�v� v�ljon, m�gsem tartom alkalmasnak. A rutinos IPO versenyz�k, a fajt�t megismerve v�lem�nyemet al�t�masztj�k. Az IPO sportban bab�rokra v�gy�knak ink�bb a klasszikus �rz�-v�d� fajt�kat aj�nlom.

Munkakutya v�s�rl�sn�l a bels� tulajdons�gok mellett fokozottan fontos az eg�szs�g�gyi tulajdons�gok ismerete is fajt�nk�nt. A mudi ilyen szempontb�l a legszerencs�sebbek k�z�tt van. Gyakorlatilag �r�kletes betegs�gekt�l mentes a fajta. N�h�ny teny�szetben a cs�p��z�leti diszpl�zia jelent meg, de a hazai teny�sz�llom�nyban nem terjedt el. Sajnos itthoni teny�szt�kn�l divat lett ebben a t�m�ban a kuty�k sz�r�s�nek elmulaszt�sa, illetve a sz�r�s eredm�ny�nek figyelembe nem v�tele. Az ilyen helyekr�l t�rt�n� v�s�rl�st�l haszn�lati kutya eset�n k�tszeresen �vakodjunk, a b�ztat� k�n�l�s ellen�re is.

Jellemz� a mudikra, hogy a hazai kl�m�t jobban viselik a m�s �ghajlatr�l sz�rmaz� t�rsaikn�l. Sokkal jobban teljes�tenek 30 C fok felett is. Tal�n ezzel is figyelmeztetnek minket a k�z�s m�ltra, �s – rem�lhet�leg – a j�v�re…